Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Hírfolyam
2016. december 22.Kutatás
Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis – 2017

2016. szeptember 7-e és október 14-e között kilencedik alkalommal került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerőpiaci döntéseit felmérő vállalati empirikus felmérésre. Az adatfelvétel során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6835 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint.

Bővebben >>>

2016. december 12.Kutatás
Az online pénztárgép taxis piacra történő bevezetésének várható hatásai

Az alábbi elemzés az online pénztárgépek taxis piacon való kötelezővé tételének lehetséges hatásait vizsgálja, figyelembe véve a magyar és ezen belül a budapesti taxis piac sajátosságait, a jogszabályi környezetet és az adózási magatartásra vonatkozó közgazdasági elméleteket. Az intézkedés lehetséges hatásait paraméteres modellek segítségével becsültük meg. A modellek azt mutatják meg, hogy az online pénztárgépek bevezetése várhatóan hogyan hat az adóbevételekre, illetve hogy milyen költséggel és haszonnal járhat az intézkedés a szereplők különböző lehetséges reakcióit feltételezve. A modell nem ad lehetőséget arra, hogy előre tudjuk jelezni azt, hogy várhatóan mi fog történni a szabályozást követően, ehhez ugyanis rendelkeznünk kellene a kimenetet meghatározó tényezők legalább hozzávetőleges értékével. Arra azonban alkalmas a modell, hogy a priori meg tudjuk mondani, hogy milyen tényezőket kellene mindenképpen figyelembe venni akkor, ha ki szeretnénk számolni a szabályozás várható makrogazdasági hatásait. A tanulmányhoz mellékelt Nyitott modellt használva, a paraméterek értékeit tetszőlegesen változtatva a Felhasználók bármilyen forgatókönyv esetén meg tudják becsülni a szabályozás közvetlen, egy periódusú hatását.

Bővebben >>>

2016. december 5.Kutatás
A GVI 2016. októberi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2016. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest alig változott: a KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 27 pontról 28 pontra emelkedett. Ez annak tudható be, hogy az almutatók többségének értéke stagnált 2016 júliusához képest. Mindössze három almutató értéke mozdult el az előző negyedévhez képest: a múlt félévre vonatkozó termelési szint mutatója jelentősen visszaesett, viszont a várható üzleti helyzet és a várható jövedelmezőség mutatója kis mértékben javult júliushoz képest.

A Bizonytalansági Mutató értéke 38 pontos szinten áll, ami két ponttal magasabb az előző negyedévben mérténél (2016 júliusában 36 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató a 2016 áprilisában elért csúcshoz (33 pont) képest kis mértékben visszaesett 2016 júliusára (27 pont) és októberére (28 pont).

Bővebben >>>

2016. december 1.Kutatás
A GVI 2016. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2016. októberi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest nem változott: továbbra is 30 ponton áll. A 2015. október óta tartó javuló tendencia már az előző negyedévben megtört, amikor a Konjunktúramutató értéke 33 pontról 30 pontra csökkent. Az eredmények azt mutatják, hogy ezt a negyedévet pedig a stagnálás jellemzi. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke mindössze 24 pont volt.)

A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal magasabb az előző negyedévben mértnél (2016 júliusában 34 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a mutatók szerint az üzleti bizalom 2016 októberében is kedvező szinten áll, azonban az előző negyedévhez képest nem történt javulás, a mutató értéke stagnált.

Bővebben >>>

2016. november 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az új (digitális) ipari forradalom jelentős átalakulást hoz a munkaerőpiacon. A „képzettség-torzított technológiai váltás” (skill-biased technological change) fogalmával leírható változás eredményeként a képzetlen munkaerő iránti kereslet csökkenésére és a magasan képzett munkaerő iránti kereslet jelentős növekedésére számíthatunk. Egyes szakmák teljes automatizációja mellett a folyamat a munkahelyek számának jelentős csökkenését eredményezheti. Az MKIK GVI kutatásában az automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálta, elsősorban a járási és megyei hatásokra koncentrálva.

Bővebben >>>

2016. november 10.Kutatás
Kedvező üzleti helyzet, változatlan várakozások - Az MKIK GVI 2016. októberi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei

A GVI 2016. októberi vállalati konjunktúra-vizsgálatának kérdőívére 3185 vállalkozás vezetője válaszolt. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke egy ponttal csökkent az előző negyedévhez képest, így jelenleg +48 ponton áll. Ennél magasabb értéket a felvétel kezdete, 1998 óta csak idén áprilisban (+49 pont) mértünk. Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik. A megtorpanás annak tudható be, hogy a beruházásokra, különösen az építési beruházásokra, a jövedelmezőségi helyzetre valamint a rendelésállomány alakulására vonatkozó várakozások némileg pesszimistábbakká váltak. A Bizonytalansági mutató értéke egy ponttal nőtt az áprilisi értékhez képest, jelenleg 48 ponton áll. Ez utóbbi arra utal, hogy a magyar vállalkozások körében gyakorlatilag nem változott a tendenciák megítélésének egyöntetűsége a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Bővebben >>>

2016. október 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt és befolyásolják a beruházási hajlandóságot. A kérdés kapcsán három tényezőt vizsgálunk meg: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulását, az intézményi környezet állapotát és az adott konjunkturális helyzetet.

Bővebben >>>

2016. október 31.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt és befolyásolják a beruházási hajlandóságot. A kérdés kapcsán három tényezőt vizsgálunk meg: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulását, az intézményi környezet állapotát és az adott konjunkturális helyzetet.

Bővebben >>>

2016. október 28.Kutatás
Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Bővebben >>>

2016. szeptember 30.Kutatás
Általános iskolások pályaválasztása 2016

Az alábbi tanulmány a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2016-os országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9202 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A mintába az egyes megyékből olyan arányban kerültek a tanulók, amilyen arányt az adott megye képviselt a végzett nyolcadikos tanulók között 2013-ban. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve az iskola elhelyezkedését nagyrégiós bontásban; az iskolának a 2015. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét; valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9152 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9152 fő adatain alapulnak.

Bővebben >>>