Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
31
3
4
5
6
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási ...

  • A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen ...

  • Az orosz gazdaság helyzete

    Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való ...

Google kereső
Hírfolyam
2001. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 júliusában az ipari termelés tovább lanyhult. A termelés volumene az előző év júliusához képest ismét csökkent. Hónapról-hónapra való ütemcsökkenés mellett az év első hét hónapjában csupán 6,6%-kal emelkedett az ipari termelés volumene (tavaly ugyanebben az időszakban 20,5% volt a növekedés). Noha a gazdasági növekedés ütemét nem az évközben közölt bruttó termelési érték, hanem a hozzáadott-érték alapon számított termelés határozza meg, valószínű, hogy a hozzáadott-érték alapú indexek nagyjából hasonlóan alakultak, mint a bruttó mutatók.
A várakozásoktól jócskán elmaradó második félévi beruházási adatokkal együtt ez azt valószínűsíti, hogy idén a GDP növekedése feltehetőleg nem fogja elérni a 4%-ot sem. Ahhoz, hogy ennél magasabb növekedés alakuljon ki, az eddigi trendek megfordulását kellene feltételeznünk, amire semmi okunk nincs. A 4% alatti növekedés már az amerikai terrortámadás előtt is valószínű volt. Azóta pedig a világgazdasági körülmények, bár még nem lehet tudni milyen mértékben hatnak rájuk az amerikai események, a közeljövőben feltehetőleg inkább romlanak, mint javulnak. A gazdasági növekedést, nem csak a termelését, hanem különösen a beruházásét jelentősen visszaveti a forintárfolyam-erősödése is, ami a csökkenő jövedelmezőség miatt a vállalatokat bizonyos fejlesztések, beruházások elhalasztására kényszeríti.
A hónap kedvező fejleménye, hogy jelentősen mérséklődtek az árindexek: mind a fogyasztói, mind az ipari és a mezőgazdasági termelői árindexek július-augusztusban lényegesen alacsonyabbak voltak, mint 1 hónappal korábban. A 12 hónapos fogyasztói árindex augusztusban mindössze 8,7% lett, ez azonban még nem az árfolyam-erősödés jótékony hatásának tudható be, hanem az élelmiszerárak csökkenésének, a belföldi mezőgazdasági árrobbanás lecsengésének.
A folyó fizetési mérleg is kedvezőbb volt a vártnál júliusban , az idegenforgalom továbbra is jól teljesít, s augusztusra is kedvező adatok várhatók.

Bővebben >>>

2001. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001 júniusában az ipari termelés drámai módon visszaesett: a szezonálisan és munkanap-korrekciókkal számított termelés volumene 6,6%-kal volt kevesebb, mint az előző hónapban, és 1,2%-kal, mint 12 hónappal korábban. Ilyen mértékű csökkenésre több mint 5 éve nem volt példa.
Még aggasztóbb, hogy az iparvállalatok csökkenő volumenű megrendelésekről számolnak be, elsősorban az exporthordozó ágazatok, a gépipar és a járműipar. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy júniusban a vállalatok külföldi értékesítésére még nem volt hatással a forint erősödése, tehát ez a hatás még a követező hónapokban fog igazán érvényesülni.
A külkereskedelmi mérleg júniusban az előző évi júniusit alig meghaladó, 258 millió dolláros hiányt mutatott. Ez is jelzi, hogy még nem érvényesült az erős forint exportot visszavető hatása. A bérmunka-egyenlegben viszont már jelentős romlás állt elő: május-júniusban ez a külkereskedelmi hiányt csökkentő fontos tétel szintén deficitbe váltott.
Kedvező fejlemény volt júliusban, hogy mérséklődött a fogyasztói árindex emelkedése, s ismét átlépte a bűvös 10%-ot. Noha az árindex csökkenésében olyan egyszeri, szezonális tényezők is szerepet játszottak (primőrök alacsony ára), amelyek tavaly júliusban nem érvényesültek, ezért a 12 hónappal korábbi magas bázis szintén árindex-csökkentő hatással volt, valószínű, hogy az árindex a következő hónapokban is egyszámjegyű marad. Csökkent a belföldi termelői árindex is.
Júniusban tovább nőtt a rés a központi költségvetés bevételei és kiadásai között: az év első hét hónapjában az egész évre tervezett deficit mindössze alig több mint egyötöde jött létre (102 milliárd forint), ami még a tavalyi időarányos hiányt is alulmúlja.

Bővebben >>>

2001. július 27.Kutatás
Információs Technológia a vállalati szférában (2001)

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete a megyei kamarákkal együttműködve, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) támogatásával 2001 májusában kérdőíves felmérést végzett a vállalatok körében az informatikai eszközök és az Internet alkalmazásáról, különös tekintettel annak foglalkoztatási vonatkozásaira.

Bővebben >>>

2001. július 24.Kutatás
Árfolyamsáv 2001. május 4-i kiszélesítésének hatásai (1)

Az MKIK-GVI és a regionális kamarák által 2001. júniusában készített gyorsfelmérés annak a kérdésnek a megválaszolását célozta, hogy van-e az exportálóknak lehetőségük, és ha igen, mekkora részüknek kivédeni az export jövedelmezőségének a drasztikus csökkenését.

Bővebben >>>

2001. július 6.Kutatás
Szolgáltató szektor térnyerésének hatásai - 2001

A tanulmányban a számítástechnika elterjedtségét, annak vállalati alkalmazását és foglalkoztatásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk nemzetközi viszonylatban. Ezen belül a számítástechnika elsajátítása, a munkahelyre gyakorolt hatása, a távmunka kialakulása, az új technológiák vállalatokon (főként kis- és középvállalkozásokon) belüli elterjedése és ottani
alkalmazási területei kapnak hangsúlyt.

Bővebben >>>

2001. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly májusinál nagyobb hiánnyal zárt. Egyik sem mondható azonban drámai romlásnak: a folyamatok továbbra is nagyjából kiegyensúlyozottnak mondhatók, mindazonáltal nem mutatják a gyors prosperitás jeleit sem.
A költségvetés az első 5 hónapot jóval kisebb hiánnyal zárta, mint a tervezett időarányos része. Meg kell jegyezni, hogy a tervezettnél kisebb deficit elsősorban a kiadások elmaradásával magyarázható. A költségvetés az első félévben tehát egyáltalán nem volt expanzív, sőt ellenkezőleg: a mindössze 6,5%-os inflációra tervezett kiadásoknak még az időarányos része sem teljesült január-május között.
Májusban tetőzött a fogyasztói árindex, 10,8%-os éves áremelkedéssel, júniusban már alacsonyabb. 10,5%-os éves árindexet mértek. Az MNB meghirdette az inflációs célkitűzésre épülő monetáris politikát, amely decemberre 7-8%-os éves árindexet ír elő. Prognózisunk szerint 7,5-8%-közötti árindex – kedvező feltételek mellett –létre is jöhet. Ha azonban a folyamatok az év közben nem ebben az irányban (és ütemben) haladnak, akkor fel kell készülni a kamatemelés lehetőségére, ami a tőkebeáramlás fokozódása miatt forint további erősödésével járhat együtt.
A forint erősödésének az export csökkenésére való várható hatása kedvezőtlen időpontban következik be, mivel a nyugat-európai konjunktúra visszaesése miatt amúgyis csökkenő exportlehetőségekkel kellett számolni. Ezt tovább erősíti az export-jövedelmezőség csökkenése.

Bővebben >>>

2001. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001. első negyedében a bruttó hazai termék (GDP) 4,4%-kal nőtt, ami ugyan elmarad az előző évi növekedéstől, de még mindig viszonylag magasnak mondható, európai viszonylatban is. A KSH előzetes adatai szerint az ipar hozzáadott értékének a növekedése lassult, a szolgáltató ágazatoké viszont emelkedett az előző évhez képest. Májusban tovább emelkedett az infláció üteme, éves szinten 10,8, az előző hónaphoz képest 0,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az üzemanyagok árának jelentős csökkenése miatt júniusra már szerényebb áremelkedés várható: éves szinten 10,2%-os inflációt jelzünk előre, ami azt jelenti, hogy az átlagos árszint májushoz képest nem változik Ezen belül azonban a mezőgazdasági termékek árindexe még tovább emelkedik, de a májusi havi 2,1%-nál lényegesen mérsékeltebb ütemben.
A forint árfolyamának erősödése feltehetően hamarosan más import-termékek árcsökkenésében, illetve áremelkedésének mérséklődésében is jelentkezni fog. Félő viszont, hogy az erős forint igen kedvezőtlen hatással lesz az exportra, ami rontja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget. Az MKIK kutatóintézete és a regionális kamarák júniusban kérdőíves felmérést végeznek a vállalatok körében arról, hogy a forint erősödése milyen hatással van összes árbevételükre és jövedelmezőségükre, s vajon mekkora az a vállalati kör, amely a tömeges csődhelyzetek elkerülése érdekében támogatásra szorul. A kamarák a felmérés tapasztalatai alapján júliusban javaslatot dolgoznak ki a kormányzat számára. (a kérdőív megtalálható az intézet honlapján).

Bővebben >>>

2001. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az ipari termelés volumene 2001. márciusában az előző hónaphoz viszonyítva 6,8%-kal csökkent, s a 2000. márciusi bázishoz képest is – korrekciók nélkül - mindössze 2,7%-kal nőtt. Szezonális és munkanap-korrekciókkal az előző márciushoz képest a növekedés 5,3%-ot tesz ki, azonban ez is jóval elmarad a korábbi hónapok teljesítményétől. 2001. márciusában a külkereskedelmi mérleg hiánya 295,3 millió $ volt, ami 2000. márciusához képest nem jelent szignifikáns eltérést. Dollárban mérve folyó áron 2000. márciusához képest a kivitel és a behozatal egyaránt 14%-kal növekedett. Az előzetes adatok szerint 2001. márciusában a fizetési mérleg mindössze 73 millió eurós hiánnyal zárt, ami pontosan a fele az előző évi márciusinak (145 millió euró). A kedvező márciusi mérleg következtében az első háromhavi deficit alacsonyabb lett, mint a tavalyi időarányos hiány. A bruttó nominális átlagkereset 2001. január-márciusban 16,6%-kal, a nettó átlagkereset 15,2%-kal, a reálkereset 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában az átlagos havi bruttó kereset 94,835 Ft volt a jelzett időszakban, ami 17,9%-os növekedést jelez. A költségvetés szférában ezzel szemben csupán 13,4%-kal emelkedtek a bruttó havi bérek (91,334 forintra). A vállalkozói éven belüli hitel és betéti átlagkamatlábak enyhe mértékben emelkedtek márciusban. Az éven belüli lejáratra felvett hitelek átlagkamata 0,2 százalékponttal 12,4%-ra, az azonos lejáratra elhelyezett betétek átlagkamatlába pedig 0,1 százalékponttal 9,3%-ra nőtt.

Bővebben >>>

2001. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001. februárjában az ipari termelés volumene 18,5%-kal nőtt az előző év februárhoz képest. Ez azt jelzi, hogy – legalábbis eddig - nem váltak be a növekedési ütem jelentős lassulására vonatkozó félelmek. A növekedés forrása továbbra is az export volt, amely az egy évvel korábbit 21,6%-kal haladta meg. A megelőző évek stagnálás-közeli állapotához képest 2000. év közepén - a jelek szerint -magához tért az építőipar, s a növekedés 2001. első két havában is folytatódott. 100 év amortizációs idővel és 4 milliós lakásállománnyal számolva évente 40 ezer új lakás építésére lenne szükség, hogy a lakásállomány ne öregedjen el. Ennek ellenére 1999-ben mindössze 19287, 2000-ben pedig 21600 új lakást vettek használatba (12%-os növekedés). A január-február havi 10% feletti fogyasztói árindex után márciusban is 10,5%-kal emelkedtek az árak az előző év márciusához képest. 2001. első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ami jóval gyorsabb, mint a korábbi, igen mérsékelt ütem.

Bővebben >>>

2001. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2001. április

A GVI 2001. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>