Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Hírfolyam
2003. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A belső kereslet mérséklődésének következtében lassult a gazdasági növekedés az első negyedévben. A bruttó hazai termék első negyedéves növekedési üteme (2,7%) elmarad mind a tavalyi év azonos időszakában, mind az előző negyedévben mért értéktől, azonban még mindig meghaladja az Európai Unió 1,1%-os ütemét. A felhasználás tekintetében a GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti különbség nem nőtt, de az eltérés változatlanul nagy. Az egyensúlyi helyzet továbbra is kedvezőtlen, az infláció azonban az első félévben mérséklődött. 2003 első negyedévében megtört a fizetési mérleg korábbi három egymást követő negyedévben tapasztalt gyors deficitnövekedése. Az egyenleg alakulásában alapvetően a reálgazdasági tranzakciók játszanak meghatározó szerepet, amelyek mérlegében csökkent a hiány, az áruforgalom egyenlegének javulásának köszönhetően. A szezonális hatásoktól megtisztított szolgáltatásokegyenleg is javult kismértékben az előző negyedévhez képest. A jövedelmek és a folyó transzferek alakulása hosszabb időszakot tekintve kiegyensúlyozott képet mutat. A külkereskedelemben tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, amely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelinél. Míg decemberben, februárban és márciusban a kivitel mintegy 5, addig az utóbbi két hónapban már 9-11%ponttal maradt el a behozataltól, melynek következtében április és május hónapban az exportimport ollónk jelentősen megnyílt; a kereskedelmi mérlegünk jelentősen romlott. A bruttó ipari termelés növekedési üteme tovább gyorsult, és megfordult az építőipar teljesítményének első négy hónapos csökkenő tendenciája is.

Bővebben >>>

2003. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A világgazdasági trenddel párhuzamosan hazánkban is csökkent az infláció májusban. A külpiaci dekonjunktúra és az erõs forint hatására több évtizedes mélypontra csökkent a 12 havi drágulás üteme. A rendszerváltás óta most a legalacsonyabb az infláció Magyarországon. Ez azonban nem egyedi jellemzõ; az euróövezetben is 2% alatt van az árindex. Áprilisban folytatódott a külsõ egyensúly romlása: csaknem 600 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az év elsõ harmadában mért deficit csaknem duplája annak, amit tavaly ugyanebben az idõszakban mutattak ki. A finanszírozási szerkezet is igen kedvezõtlenül alakul. A deficit forrása teljes egészében az eladósodás. A gazdaság három szektora (lakosság, állam, vállalatok) közül alapvetõen a költségvetési szektor túlköltekezése magyarázza a folyó fizetési mérleg hiányának romlását. Folytatódott a külkereskedelmi egyensúly hónapok óta tartó romlása; csak áprilisban közel 600 millió euró hiány keletkezett. A kivitel mérséklõdik, a behozatal stagnál. Az államháztartás konszolidált hiánya január-májusban az egy évvel korábbival lényegében megegyezõ, 409 milliárd forint volt. Az ipar teljesítménye bíztatónak tûnik, hiszen a 2001-es visszaesés után 2002 eleje óta visszafogott ütemû, de egyenletes bõvülés figyelhetõ meg. Az építõipar teljesítménye a tavalyi kiugróan magas szinthez képest csökkent, de két évvel korábbinál jóval (január-áprilisban 11, áprilisban 19%-kal) magasabb.

Bővebben >>>

2003. május 10.Kutatás
Bérnövekedés - 2002

Tanulmányunk egyik célja, hogy adalékot nyújtson annak a sokat vitatott kérdésnek a megválaszolásához, hogy a vállalatok 2002-ben miért voltak hajlandóak ilyen jelentős béremelésekre, éppen akkor, amikor nem csak a nemzetközi konjunktúra lanyhulása, hanem a forint erősödése is sújtotta őket, másik célja, hogy a GVI vállalati felmérése alapján előrejelzést adjon a vállalatok idei béremelési szándékairól.

Bővebben >>>

2003. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaságban a múlt év második felében kibontakozó lassú élénkülés 2003. I. negyedévében nem folytatódott. A bruttó hazai termék az I. negyedévben 2,7%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A KSH a GDP növekedésének az összetevőit ugyan még nem közölte, feltételezésünk szerint azonban a növekedésben továbbra is döntő szerepe volt a belföldi felhasználásnak, és ezen belül a háztartások fogyasztásának. Erre utal a kiskereskedelmi forgalom változatlanul gyors növekedése, továbbá a magas bérkiáramlás.
Jelentős mértékben romlott a folyó fizetési mérleg a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, aminek következtében az első negyedévben közel egymilliárd euróval nőtt a nettó külföldi hitelállomány. A márciusi külkereskedelmi forgalmi eredmények illeszkednek a tavaly augusztusban megkezdődött trendbe; a behozatal most is dinamikusabban alakult, mint a kivitel. Az első negyedévben a külkereskedelmi kivitel volumene (forintban számolva) az előző év azonos időszakához képest 5%-kal csökkent, a behozatalé nem változott.
Az építőipari termelés volumene részben a kedvezőtlen időjárás, részben a tavalyi néhány nagy értékű beruházás miatti magas bázis következtében jelentősen csökkent mind 2003 márciusában, mind az év első három hónapját tekintve. Hosszabb gyengélkedése után erősebb hónapot zárt azonban az ipar márciusban. Összességében folytatódik a szektor tétova mozgása, amely hosszú távon enyhén gyorsuló növekedést jelent. Az év első harmadában a szállodai szobák felét sem használták a turisták. Március végéig a külföldiek csaknem tizedével kevesebb időt töltöttek nálunk, mint tavaly ilyenkor.

Bővebben >>>

2003. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A bruttó hazai termék dinamikus növekedése volt megfigyelhető 2002 utolsó negyedévében, így a teljes múlt évet tekintve 3,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. A kedvező adatok elsősorban az előző év költségvetési gyakorlatára vezethetők vissza. A leginkább politikai döntések következtében radikálisan megnövekedett bérek és jövedelmek olyan belső keresletet generáltak, mely képes volt a stagnáló világgazdasági környezet ellenére is növelni a hazai gazdaság teljesítményét. A kedvezőtlen külső feltételek miatt azonban elmaradt a várakozásoktól az export növekedése, és az ipari termelés esetében is folytatódott a trend „tétova” alakulása: összességében lassú, visszafogott ütemű bővülés figyelhető meg, amely az elmúlt három hónapban tovább mérséklődött. Az államháztartás hiánya (a helyi önkormányzatok nélkül) 2003 március végén meghaladta az éves előirányzat 33%-át, a költségvetés hiánya pedig közel elérte az előirányzat 40%-át. A folyó fizetési mérleg hiánya idén februárban a szezonális hatások kiszűrésével számított mutató alapján is több, mint háromszorosa a tavaly ilyenkori értéknek, ennek ellenére a fizetési mérleg hiányának trendje nem mutat további romlást, ami a februári egyenleget befolyásoló véletlenszerű hatásokra utal. A külkereskedelmi mérleg esetében tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, mely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelből számítottaknál. A folyamat mögött egyrészt a termelésüket megszüntető vállalatok forgalomkiesése, illetve a fogyasztási célú import növekedése állhat.

Bővebben >>>

2003. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2003. április

Fordulópont? Növekvő bizonytalanság és romló üzleti helyzet

A GVI 2003. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2003. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2002-ben a bruttó keresetek reálértéke a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében 12%-kal, a nettó kereseteké 13,6%-kal emelkedett, amire évtizedek óta nem volt példa. Ennek okait és összetevőit a 2002. decemberi GHT-ban részletesen bemutattuk a háromnegyed évi adatok alapján. Ebben a tájékoztatóban először röviden ismertetjük a tavalyi bértendenciákat, immár a teljeskörű éves adatok alapján. Az írás központi témája azonban a háztartások megtakarítási hajlandósága csökkenésének a problémája, s ennek a nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlyára való hatása. 2002-ben a háztartások összes jövedelmei – beleértve a társadalmi juttatásokat és a vállalakozási jövedelmeket is becsléseink szerint reálértékben 9-10%-al emelkedtek. Ezzel szemben a háztartások megtakarítási hajlandósága számottevően visszaesett. A háztartások a jelentősen megemelkedett jövedelmekből lényegesen kisebb nettó pénzügyi megtakarítást képeztek, mint egy évvel korábban. Ez azért különösen aggasztó, mert tavaly a pénzügyi eszközökön elért reálhozamok – ha teljes mértékben nem is biztosították az inflációs értékvesztés kompenzálását – nem voltak alacsonyabbak, mint a korábbi évek átlagában. 2003-ban azonban a banki kamatok jelentős csökkenése következett be, ami az erősen negatív reálkamat következtében a megtakarítási hajlandóság szempontjából erre az évre még rosszabb kilátásokra enged következtetni. Tavaly az év második felében elsősorban a lakáshitelek állományának ugrásszerű növekedése okozta a nettó megtakarítások drámai csökkenését, amit a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek állami kamattámogatása és személyijövedelemadókedvezménye váltott ki. A havi 50 milliárd forintos szinten stabilizálódó lakáshitelfelvétel számottevően csökkentette a háztartások nettó finanszírozási képességét.

Bővebben >>>

2003. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2003. januárjában a vártnak megfelelően alakult az infláció, a fogyasztói árak 4,7%-kal haladták meg a tavaly januári szintet. A maginfláció, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,3% volt. Az ipari termelés 2002-ben mindössze 2,6%-kal bővült, ami 1995 óta a legalacsonyabb ütemet jelenti. Némileg bíztató jel mindazonáltal, hogy az év utolsó hónapjaiban már az éves átlagnál magasabb növekedést mértek. Tavaly a rendszerváltás óta a legnagyobb ütemben, 20,1%-kal nőtt az építőipar teljesítménye. Az elsősorban a belső keresletre érzékeny szektor konjunktúrája alapvetően a kormányzati megrendeléseknek, és a kedvezményes kamattámogatások által élénkített lakáspiacnak volt köszönhető.
Az elmúlt 12 év legmagasabb reálkereset-növekedése valósult meg tavaly, amikor átlagosan 13,6%-kal kaptak magasabb fizetést a munkavállalók, mint 2001-ben. A béremelkedés 1990 óta még soha nem haladta meg a 8%-ot, tehát a dinamika még a választási évhez képest is jelentős volt. A keresetek gyors növekedése (és a megtakarítási kedv lanyhulása) következtében tavaly 8,3%-kal bővült a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene. A megnövekedett lakossági vásárlóerőnek, a drágulás mérséklődésének, a kínálat bővülésének, illetve a hipermarketláncok vidéki terjeszkedésének eredményeként a kiskereskedők 2002-ben összesen 4373 milliárd forint forgalmat könyvelhettek el. 2002-ben 3,4 milliárd euró hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, ami az előző évi áruforgalmi deficitnél 130 millió euróval kevesebb. A javulást jól mutatja, hogy a kivitel 7,4%-kal, a behozatal 6,4%-kal haladta meg az előző évi volument.

Bővebben >>>

2003. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A novemberi volt egymásutánban a negyedik hónap, amikor a külkereskedelmi hiány meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Korábban csupán a folyó fizetési mérleg jelezte a külső egyensúly romlását, most azonban már az áruforgalom alapú elszámolás is a deficit korábbinál lendületesebb növekedését mutatja. A folyó fizetési mérleg hiánya az év utolsó előtti hónapjában közel félmilliárd euró volt, amivel együtt a januártól halmozódó passzívum 3,16 milliárd euróra rúg. Ez a rendszerváltás óta a legmagasabb nominális hiány. A turizmus teljesítménye novemberben különösen kiábrándító volt, mindössze 85 millió euró volt a pozitív szaldó, szemben a tavaly ilyenkor kimutatott 233 millió euró szufficittel. Decemberben 4,8%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat, így az infláció a jegybank által célként kitűzött 4 plusz-mínusz 1%-os sávba esett. A 2002. évi átlagos drágulás –az egy évvel korábbi 9,2% után- 5,3% volt. Novemberben -egyértelműen a benzinárak esésének következtében- csökkentek az ipari termelői árak, amivel megtört az utóbbi 4 hónap enyhén emelkedő trendje. Pozitív jel, hogy lassan ugyan, de nő az ipari teljesítmény. A novemberi 2%-os növekedési ütem messze elmarad ugyan a korábbi évek eredményétől, de a 2001-es visszaesés megállt. A növekedés hajtóerejét még mindig az export adja (kedvező, hogy a külső piacok zsugorodása mellett is nő az exportértékesítés), a belső kereslet dinamikus növekedése inkább a szolgáltató ágazatokat és az importot húzza, az iparnak nem ad lendületet.

Bővebben >>>

2002. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A harmadik negyedévi beruházási illetve a GDP-adatok alapján nem igazán javult a gazdasági növekedés szerkezete. A külső konjunktúra romlása a feldolgozóipari beruházások adataiból tűnik ki leginkább; a 15%-os zsugorodás azt jelzi, hogy a magánszektor nem várja a világgazdasági helyzet javulását.
Az első tíz hónapban kedvezőbben alakult a külkereskedelmi egyenleg, mint tavaly január-októberben. Euróban számolva gyorsabban nőtt a kivitel, mint a behozatal, az EU-val szemben 4 milliárd euróra nőtt aktívumunk. Kedvező, hogy a gépipari kivitel és behozatal egyaránt fenntartja dinamikáját.
A folyó fizetési mérleg hiánya októberben meghaladta a 200 millió eurót, novemberben, az előzetes adatok szerint megközelítette a félmilliárd eurót. Ezzel folytatódik a fizetési mérleg hónapról-hónapra való romlásának tendenciája: az első tizenegy hónapra vonatkozó deficit már meghaladja a 3 milliárd eurót, ami több mint háromszorosan a tavalyi időarányosnak.
Kissé mérséklődött az infláció az év végén, ami elsősorban a benzinárak esésének köszönhető. Az ipari termelés az utóbbi hónapokban stagnálás közeli állapotban van, aminek oka elsősorban a belföldi eladások stagnálása, miközben az exportértékesítés, ha csökkenő ütemben is, de tovább bővül. 2002. harmadik negyedévében némileg csökkent a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme és tovább mérséklődött a kiskereskedelmi üzlethálózat bővüléséé. Emellett példátlan (bár csökkenő) ütemben növekszik a lakossági fogyasztás.

Bővebben >>>