Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Hírfolyam
2002. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A lakossági fogyasztás és az állami beruházások korábbi gyors növekedése ellenére a külkereskedelemben a behozatal és kivitel nagyjából egyforma ütemben nõtt. A belföldi felhasználás bõvüléséhez ugyanis nem a behozatal, hanem inkább a készletek leépülése szolgált forrásul, ami egyrészt a gyenge konjunktúrára utal, másrészt azonban a készletváltozás dinamikájának csökkenése önmagában is forrása lehet a jövõben egy kisebb élénkülésnek.
A nagy bérkiáramlás miatt érzékelhetõ az inflációs nyomás, ráadásul tavaly az év utolsó hónapjaiban erõteljesen csökkent az infláció, így alacsony a bázisadat. Valószínûleg az árindex a következõ hónapokban, év végén és/vagy jövõ év elején kismértékben emelkedni fog. A befektetõket elsõsorban az államháztartási deficit aggasztja: az államháztartási hiány a PM legújabb adatai szerint elérheti a GDP 8,6%-át (1450 milliárd forint), ezen belül a hagyományos GFS módszerrel számított államháztartási deficit is megközelíti a GDP 6%-át. A folyó fizetési mérleg hiánya pedig az elmúlt 12 hónapban csaknem megkétszerezõdött éves összevetésben. Az augusztusi deficit az elõzõ hónapokhoz képest ugyan nem tûnik nagynak, de figyelembe véve, hogy az elõzõ öt évben ez a hónap szezonális okokból mindig többlettel zárt, az egyenleg kifejezetten rossznak mondható. Szeptemberben azonban az elõzetes adatok szerint ismét rekordhiánnyal, 351 millió eurós deficittel zárt a folyó fizetési mérleg. Az ipari szektorban folytatódik az immár másfél éve tartó stagnálás. A recesszió-közeli állapotot – a belföldi értékesítések több éve tartó pangása mellett – az exportkereslet visszaesése okozza, melyet az állami eszközökkel gerjesztett lakossági és belföldi keresletélénkítés sem tud ellensúlyozni. A korábban a növekedés motorjának számító high-tech ágazatok
(számítógépgyártás, elektronika, telekommunikációs ipar) több mint egy éve képtelenek talpra állni. Az exportértékesítés további kedvezõtlen kilátásait támasztják alá a folyamatosan romló nyugat-európai konjunkturális elõrejelzések.

Bővebben >>>

2002. október 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2002. október

Bizonytalanság és borúlátó várakozások

A GVI 2002. októberi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2002. szeptember 24.Kutatás
Egyszerűsített Vállalkozási Adó (EVA) - 2002

Az alábbi rövid elemzés célja az, hogy összefoglaljuk a Magyarországon 2003. január 1-jével bevezetendő egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatban megjelent információkat. Áttekintést adunk az egyszerűsített vállalkozási adózás legfontosabb történeti jellegzeteségeiről, és kitekintést nyújtunk arra vonatkozóan is, hogy az Európai Unió országaiban hogyan működik a kis- és középvállalkozásoknak kedvezményeket nyújtó vállalkozási jövedelem-adóztatás.

Bővebben >>>

2002. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdasági folyamatok csaknem minden területen romló tendenciát vagy gyenge teljesítményt mutatnak. A GDP-növekedés alacsonyabb a vártnál, a vállalati szektor beruházási tevékenysége gyenge, a feldolgozóipari beruházások 10%-kal zsugorodtak, növekszik a folyó hiány (jelentõsen nõtt augusztusban). A külsõ és belsõ egyensúlyi mutatók együttes romlása a befektetõk magatartására is kihat. A második negyedévben 3,3%-kal nõtt a gazdaság, azaz megtörni látszik a növekedés ütemének immár két éve tartó lassulása. A gazdasági növekedés szerkezete azonban kedvezõtlenül alakul: a beruházások alig növekednek, az ipar és a mezõgazdaság termelése pedig stagnál. Egyedül a lakossági fogyasztás növekedésének tulajdonítható, hogy megfordult a növekedési trend.
A beruházási kedv csökkenése nem kis részben az exportpiacok zsugorodásából származhat. A világméretekben egyébként is lanyhuló külföldi mûködõtõke-beruházások szempontjából Magyarország kissé háttérbe szorult: Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában ismét lendületet kapott a privatizáció, és ezekben az országokban többnyire magasabbak az állami támogatások is. Augusztusban tovább folytatódott a tizenhat hónapja tartó dezinfláció, a csökkenés azonban nagymértékben két olyan tényezõ következménye, melyek nem feltétlenül tartósak: a tavalyi gázáremelés következményeként keletkezett magasabb augusztusi bázis, valamint az idényáras termékek okozta élelmiszerár-csökkenés.
A júliusi kedvezõ ipari adatok ellenére nem várható látványos fellendülés; tartós exportkereslet-növekedésre csak az európai konjunktúra beköszönte után lehet számítani, ami azonban még várat magára. Ezt igazolja a rendelésállomány alakulása is: minden kiemelt feldolgozóipari ágazatban csökkent a 12 havi volumenindex, a belföldi rendelésállomány pedig a hazai értékesítéshez hasonlóan stagnáló értéket mutat.

Bővebben >>>

2002. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A kedvezõtlen külsõ konjunktúra és az ipari termelés legalább egy éve tartó stagnálása ellenére a külkereskedelmi forgalom az év elsõ hét hónapjában kedvezõen alakult. Az exportbõvülés mértéke elérte a 8%-ot, s csupán Németországba 500 millióval nõtt az exportunk, elsõsorban egyetlen cég (Flextronics) elektronikai termékének köszönhetõen (X-box). Ennek elõállítását azonban már a Távol-Keletre telepítették, tehát ez a tétel nem javítja tovább az áruforgalmi egyenleget. Júliusban tovább folytatódott az immár bõ egy éve tartó dinamikus dezinfláció. A mostani adat az elmúlt bõ egy évtizedes idõszak mélypontját jelenti; ez után a szakértõk már a trend megtorpanására, esetleg megfordulására számítanak. Erre utal az is, hogy a drágulás “tehetetlenségét” jobban mutató, a szezonális hatásokat és a hatósági árdöntéseket kiszûrõ maginfláció az utóbbi hónapokban már jóval visszafogottabb ütemben csökkent, jelenleg 5,6%-on áll. Az utóbbi két hónap jónak nevezhetõ inflációs adatai alapján az elemzõk úgy vélik, hogy teljesülhet a jegybank idei év végére kitûzött inflációs célja, és nem lesz szükség az idén már kamatemelésre. Az elsõ félévben az ipari termelés mindössze 1,1%-kal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakában mért értéket, ami messze elmarad a korábbi évek kétszámjegyû növekedési ütemétõl. Nyolc megyében
visszaesés tapasztalható. Változást csak a külsõ kereslet élénkülése hozhat, ugyanis az ipari teljesítményt 8-10 multinacionális cég exporttevékenysége határozza meg, amelyek a gyenge világgazdasági konjunktúra miatt egyelõre nem bõvítik a kapacitásaikat. Az expanzív költségvetési és jövedelempolitika a lakossági fogyasztás felpörgésén keresztül valamelyest ellensúlyozni tudta a világgazdasági konjunktúra gyengülését, ez azonban a külsõ egyensúly és a versenyképesség romlásával járt. A költségvetés konszolidálása az uniós csatlakozás miatt is szükséges, és a termelékenységtõl elszakadó bérkiáramlás sem tartható fenn hosszabb távon. A mostani reálbérnövekedés egyfajta kompenzációként is értelmezhetõ az elmúlt évek elmaradt jövedelememelkedéseiért, de a jövõben a reálbér-növekedés mértékét a GDP-hez kell igazítani.

Bővebben >>>

2002. július 15.Kutatás
Árfolyamsáv 2001. május 4-i kiszélesítésének hatásai (2)

A GVI 2001 júniusban empirikus vizsgálatot folytatott mintegy 500 magyar exportáló cég körében az árfolyamsáv szélesítésének az exportáló vállalatok jövedelmezőségére gyakorolt várható hatásairól. Ennek a vizsgálatnak a folytatásaként, az első felvételben megkérdezett 448 cégből kérdeztünk meg 2002 február és április között 256 céget az árfolyamsáv szélesítés hatásairól.

Bővebben >>>

2002. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Május-júniusban a makrogazdasági mutatók –az inflációs adat kivételével – kedvezõtlenül alakultak. A folyó fizetési mérleg májusra felhalmozott hiánya meghaladta a tavalyi egész évit, elsõsorban a szolgáltatások növekvõ deficitje miatt. Ezen belül az idegenforgalom is várakozáson alul teljesített az elsõ öt hónapban. Az államháztartás hiánya az elsõ félévben 500 milliárd forintot ért el, amivel hat hónap alatt az eredeti éves elõirányzat 99%-át teljesítette.
A piaci várakozásoknál rosszabb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok miatt a forint árfolyama június végén átmenetileg meggyengült (a sáv erõs szélén a 8% felé közelített), amire a jegybank kamatemeléssel reagált: 50 bázisponttal 9,5%-ra emelték az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát. Az ipar termelése továbbra is alig mutat élénkülést. A várakozások szerint azonban a második félévben a nemzetközi konjunktúra élénkülése kedvezõ hatással járhat az ipari kivitelre, így egész évben akár 4-5%-os ipari növekedés is megvalósulhat. Ehhez a kapacitások részben adottak, azonban bizonyos ágazatokban technológiai beruházásokra is szükség lenne. Ezek azonban váratnak magukra. A beruházások elsõ negyedévi 8,6%-os, a korábbinál jelentõsebb bõvülése mögött ugyanis kizárólag az állami infrastruktúra-építési valamint a lakásépítési beruházások állnak, a feldolgozóipar
beruházásai továbbra is csökkentek. A fenti tényezõk miatt kiemelkedõ viszont az építõipar termelésének emelkedése. A nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt, és országszerte növelni tudták termelésüket. Márciustól használt lakások vételére is felvehetõk az igen kedvezményes lakáshitelek, aminek következtében gyors ütemben nõtt a háztartási szektor ingatlanhitel-állománya, míg a megtakarítások továbbra is alacsony értéken stagnálnak.Május-júniusban a makrogazdasági mutatók –az inflációs adat kivételével – kedvezõtlenül alakultak.
A folyó fizetési mérleg májusra felhalmozott hiánya meghaladta a tavalyi egész évit, elsõsorban a szolgáltatások növekvõ deficitje miatt. Ezen belül az idegenforgalom is várakozáson alul teljesített az elsõ öt hónapban. Az államháztartás hiánya az elsõ félévben 500 milliárd forintot ért el, amivel hat hónap alatt az eredeti éves elõirányzat 99%-át teljesítette. A piaci várakozásoknál rosszabb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok miatt a forint árfolyama június végén átmenetileg meggyengült (a sáv erõs szélén a 8% felé közelített), amire a jegybank kamatemeléssel reagált: 50 bázisponttal 9,5%-ra emelték az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát. Az ipar termelése továbbra is alig mutat élénkülést. A várakozások szerint azonban a második félévben a nemzetközi konjunktúra élénkülése kedvezõ hatással járhat az ipari kivitelre, így egész évben akár 4-5%-os ipari növekedés is megvalósulhat. Ehhez a kapacitások részben adottak, azonban bizonyos ágazatokban technológiai beruházásokra is szükség lenne. Ezek azonban váratnak magukra. A beruházások elsõ negyedévi 8,6%-os, a korábbinál jelentõsebb bõvülése mögött ugyanis kizárólag az állami infrastruktúra-építési valamint a lakásépítési beruházások állnak, a feldolgozóipar beruházásai továbbra is csökkentek. A fenti tényezõk miatt kiemelkedõ viszont az építõipar termelésének emelkedése. A nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt, és országszerte növelni tudták termelésüket. Márciustól használt lakások vételére is felvehetõk az igen kedvezményes lakáshitelek, aminek következtében gyors ütemben nõtt a háztartási szektor ingatlanhitel-állománya, míg a megtakarítások továbbra is alacsony értéken stagnálnak.

Bővebben >>>

2002. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Májusban ismét csökkent a fogyasztói árindex. Az áprilisi 6,1% után, májusban mindössze 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az elõzõ év májusához képest, az elsõ öt hónapban pedig összesen 6,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az árindex mérséklõdése annak ellenére következett be, hogy az év elsõ öt hónapjában meredeken emelkedtek a bérek, s ennek következtében a háztartások kereslete. A KSH GDP-adatai szerint a háztartások fogyasztása az elsõ negyedévben reálértékben 9,5%-kal, a társadalmi juttatásokat is beszámítva pedig 8,1%-kal emelkedtek. A bérek a versenyszférában több mint 15%-kal, a közszférában pedig 28%-kal emelkedtek az év elsõ négy hónapjában.
Az év elsõ felében jelentõsen nõtt a költségvetés hiánya, részben a jelentõs béremelések, részben egyéb költekezések következtében. Az elsõ hat hónapban az államháztartás (központi költségvetés és a TB-alapok) hiánya elérte az 500 milliárd forintot, ami nagyjából megegyezik az eredeti kétéves költségvetésben elfogadott teljes évi deficittel (486 milliárd a központi költségvetésben, és 17,2 milliárd a TB-alapoknál). A fizetési mérleg is számottevõ hiányt mutatott az elsõ 4 hónapban: a deficit megközelítette az 1 milliárd eurót (tavaly egész évben 1,2 milliárd euró volt a hiány), ami a fizetési mérleg szerinti árukereskedelem nagyobb hiányával, illetve az idegenforgalmi bevételeknek a tavalyitól való elmaradásával magyarázható. A vámstatisztika szerinti külkereskedelmi mérleg azonban nem mutat romlást. Az ipari termelés múlt év végi, ez év eleji csökkenése úgy tûnik megállt, de még nem lehet tudni, vajon az ipar túljutott-e a mélyponton. Az építõipar termelése viszont régóta nem látott mértékben nõ: az elsõ négy hónapban 26,9, ezen belül áprilisban 32.2%-kal emelkedett az építõipar teljesítménye, részben a lakásépítési boom, részben pedig az infrastrukturális beruházások megélénkülése következtében. Emellett folyamatosan emelkedik az építõipari megrendelések volumene.

Bővebben >>>

2002. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Áprilisban a fogyasztói árak változása rácáfolt a korábbi piaci várakozásokra, és a dezinfláció folytatódása helyett kismértékben emelkedett az árszínvonal. Az infláció csökkenésének a megtorpanásában szerepet játszott a belsõ fogyasztás dinamikus növekedése. Ez nem csak a bérkiáramlás miatt megugrott lakossági vásárlásoknak a következménye, hanem a költségvetési szektor elsõ négyhavi nagy költekezési hajlandóságának. Az élelmiszerárak ismételt emelkedése is nagy súllyal esett latba az árindex tendenciájának megfordulásában.
Az élénkülés jeleit mutatja az ipari termelés, melynek késõbbi változásait azonban jelentõsen befolyásolhatja a külsõ konjunktúra alakulása. Az új rendelések mértéke – bár fokozatosan csökkenõ mértékben, de - még márciusban is elmaradt az egy évvel korábbi szinttõl, és a teljes rendelésállománnyal is hasonló a helyzet.
Az ipari dinamika meglehetõsen egyenlõtlenül oszlik el az egyes régiók között: az elsõ negyedévben (éves összehasonlításban) 8 megyében visszaesés tapasztalható, míg Zalában és Somogyban (ahol viszonylag alacsony volt a bázis) 30% feletti volt a növekedés. Márciusban a köz- és magánszférában egyaránt folytatódott az elsõ két hónapra jellemzõ bérdinamika, a reálkeresetek a negyedév során 11,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ágazatok közül a pénzügyi tevékenység bérszintje emelkedett a legkevésbé, a közigazgatásban azonban 46%-ot meghaladó mértékû volt a növekedés. A vártnál kedvezõbben alakultak az elsõ negyedéves külkereskedelmi adatok. 2002-ben hónapról hónapra mind a kivitelben, mind a behozatalban a forgalom bõvülése tapasztalható így a mérleg hiánya is jóval kisebb a tavaly ilyenkor mért adatnál. Az elsõ negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) a KSH elõzetes jelentése szerint 2,9%-kal emelkedett, ami elmaradt a várakozásoktól.

Bővebben >>>

2002. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2002. elsõ két-három hónapjának az adatai arra utalnak, hogy a termelés növekedésének majdnem két éve tartó csökkenése, majd a múlt év utolsó hónapjaiban kifejezetten visszaesése talán véget ért. Az ipari termelés februárra ismét pozitív tartományba került, elsõsorban az ipari export ismételt növekedésnek indulása következtében. Az ipar belföldi értékesítése továbbra is csökken. Folytatódott, sõt erõsödött az építõipar teljesítményének lendületes emelkedése, részben a lakásépítések, részben az infrastrukturális beruházások bõvülésének köszönhetõen. Márciusban tovább csökkent a fogyasztói árindex, az elõzõ évhez képest már mindössze 5,9%-ot tett ki, ami éves szinten 6,2%-os átlagos áremelkedést jelent. Az árindex csökkenését nagyban befolyásolta az élelmiszerárak emelkedésének jelentõs csökkenése, amelyet a mezõgazdasági felvásárlási árak mélyrepülése okozott. A mezõgazdasági árak január-februárban folyó áron kb. 10%-kal alacsonyabbak voltak, mint 1 évvel korábban, amikor az áremelkedési hullám (25-26%-os emelkedéssel) tetõzött. A felvásárlási árak ciklikus – és nagy kilengéseket mutató – ingadozásainak eddigi tapasztalatai alapján feltételezhetõ, hogy az élelmiszerárak növekedésének gyors csökkenése hamarosan megfordul, ami a fogyasztói árindex csökkenését is fékezi. Az MKIK-GVI mind éves szinten, mind decemberre 5,5-5,7%-os fogyasztói árindexet vár (a havi és a fõbb termékcsoportokra vonatkozó számítások az intézetben megtalálhatók). A gazdaság külsõ egyensúlya a folyó fizetési mérleg némi romlása ellenére stabil. A költségvetés helyzetével külön mellékelt írásunk foglalkozik.

Bővebben >>>