Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2003. szeptember 18.Kutatás
Észak-Magyarország - 1990-2001

A kutatás célja, hogy az elmúlt évtized(ek) tendenciáinak nyomon követésével és elemzésével világos képet adjon az észak-magyarországi régió gazdasági fejlődésének trendjeiről és a régió gazdaságának jelenlegi helyzetéről.

Bővebben >>>

2003. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Júliusban és augusztusban gyorsult az ipari termelés növekedési üteme. Folytatódott az ipari export bővülése, illetve az a több éve tartó tendencia, miszerint a belföldi kereslet dinamikus növekedése nem elsősorban magyar ipar termékeinek teremt piacot, hanem főként az importra gyakorol húzó hatást. Az építőipar teljesítménye az év eleji nagyon gyenge kezdés után szintén fokozatosan javult, és a január-júliusi időszakot tekintve már csak kismértékben maradt el a tavalyi kiugróan magas szinttől. A fogyasztóiár-emelkedés továbbra is alacsonyabb a múlt évinél. Az ágazatok közül az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek az élelmiszerek és a ruházati cikkek árai, elsősorban a szezonvégi kiárusításoknak köszönhetően. A szezonális hatások kiszűrésével számított folyó fizetési mérleg hiánya 2003 II. negyedévében jóval nagyobb volt, mint az előző negyedévben, aminek következtében a deficit az előző negyedévi stagnálást követően tovább romlott. A külkereskedelmi forgalom volumene emelkedett, és a növekedés üteme júliusban kissé gyorsult. A külkereskedelmi áruforgalom héthavi negatív egyenlege jelentősen emelkedett. A passzívum növekményének túlnyomó része továbbra is a feldolgozott termékek csoportjában keletkezett, ahol a kivitel jelentősen csökkent, a behozatal pedig emelkedett. Az import növekedését a változatlanul magas fogyasztói kereslet magyarázza. Az államháztartás egyensúlyromlása annak ellenére folytatódott, hogy a bevételek és a kiadások növekedésének ütemkülönbsége valamelyest mérséklődött. Az államháztartáson belül a központi költségvetés passzívumának növekedése gyorsabb volt, mint az államháztartás egészében. A deficit nagyobb része azonban a társadalombiztosítási alapoknál, azon belül is elsősorban az egészségbiztosítási alapnál keletkezett.

Bővebben >>>

2003. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Júniusban az előző két havinál kisebb, az egy évvel korábbi szintnél azonban még mindig jóval nagyobb deficit keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Az egyensúly komolyabb javulásához az export magára találására lenne szükség, erre azonban rövid távon még kevés az esély, a gyengébb forint leghamarabb is a jövő év elejére hozhatja meg az egyenlegjavító hatását. Nullszaldó körüli eredménnyel zárta a júliusi hónapot az államháztartás (a helyi önkormányzatok egyenlege nélkül), ami megfelel az év hetedik hónapjára illő papírformának. Ezen belül a központi költségvetés bevételei júliusban meghaladták a kiadásokat (33,8 milliárd forint többlet alakult ki), ám az év első hét hónapjában a deficit így is elérte a 424 milliárd forintot. Hasonló problémával küzd a társadalombiztosítás alrendszere is. Júniusban sem mérséklődött a bérkiáramlás Magyarországon: nyár elején átlagosan 12,5%kal értek többet a nettó keresetek, mint egy évvel korábban. A gyors reálbérnövekedés továbbra is elsősorban a költségvetési szektorban jelentkezik: az itt dolgozók keresete csaknem 20%-kal haladta meg a tavalyit, reálértéken. Nemcsak a béradatokból, hanem a létszám alakulásából is arra következtethetünk, hogy egyelőre nem indult be a takarékosság a költségvetési szektorban. Júniusban közel 30 ezer fővel többen dolgoztak állami alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Némileg gyorsult az ipari termelés növekedése a nyár folyamán, s a feldolgozóipari beruházások is élénkülést mutatnak. Júniusban az építőipar folytatva év eleji visszaeséséből származó lemaradásának ledolgozását, a februári mélyrepülés óta több mint harmadával növelte termelését. Feltehető, hogy az igazi építőipari szezonnak számító nyári, őszi hónapok során a lemaradás jelentősen csökken. Az építési engedélyek szerint azonban mintegy 10%kal kevesebb lakást adtak át az év második negyedében, mint egy esztendővel korábban.

Bővebben >>>

2003. július 17.Kutatás
Árfolyamsáv 2001. május 4-i kiszélesítésének hatásai (3)

A kutatás során a GVI három éven keresztül figyelte meg ugyanazoknak az exportáló cégeknek az üzleti helyzetét és e helyzet változását a forint árfolyam erősödésével összefüggésben - egy viszonylag ritkán alkalmazott kutatási módszer - egy követéses vállalati empirikus vizsgálat segítségével. Az első felvételre 2001 júniusában került sor, amikor a mintába olyan vállalatokat választottunk, amelyek 2000-ben nettó exportőrök voltak, majd 2002 áprilisában az első felvételben részt vevő és válaszoló vállalatokat (383 cég) kerestük meg a második felvétel során; ekkor 276 cég jutatta el hozzánk a kitöltött kérdőívet. 2003 áprilisában a mindkét előző vizsgálatban szereplő vállalatokat kerestük meg újra. Az adatfelvétel során 196 cég töltötte ki a kérdõívet, az elemzés ezen cégek válaszain alapul.

Bővebben >>>

2003. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A belső kereslet mérséklődésének következtében lassult a gazdasági növekedés az első negyedévben. A bruttó hazai termék első negyedéves növekedési üteme (2,7%) elmarad mind a tavalyi év azonos időszakában, mind az előző negyedévben mért értéktől, azonban még mindig meghaladja az Európai Unió 1,1%-os ütemét. A felhasználás tekintetében a GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti különbség nem nőtt, de az eltérés változatlanul nagy. Az egyensúlyi helyzet továbbra is kedvezőtlen, az infláció azonban az első félévben mérséklődött. 2003 első negyedévében megtört a fizetési mérleg korábbi három egymást követő negyedévben tapasztalt gyors deficitnövekedése. Az egyenleg alakulásában alapvetően a reálgazdasági tranzakciók játszanak meghatározó szerepet, amelyek mérlegében csökkent a hiány, az áruforgalom egyenlegének javulásának köszönhetően. A szezonális hatásoktól megtisztított szolgáltatásokegyenleg is javult kismértékben az előző negyedévhez képest. A jövedelmek és a folyó transzferek alakulása hosszabb időszakot tekintve kiegyensúlyozott képet mutat. A külkereskedelemben tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, amely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelinél. Míg decemberben, februárban és márciusban a kivitel mintegy 5, addig az utóbbi két hónapban már 9-11%ponttal maradt el a behozataltól, melynek következtében április és május hónapban az exportimport ollónk jelentősen megnyílt; a kereskedelmi mérlegünk jelentősen romlott. A bruttó ipari termelés növekedési üteme tovább gyorsult, és megfordult az építőipar teljesítményének első négy hónapos csökkenő tendenciája is.

Bővebben >>>

2003. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A világgazdasági trenddel párhuzamosan hazánkban is csökkent az infláció májusban. A külpiaci dekonjunktúra és az erõs forint hatására több évtizedes mélypontra csökkent a 12 havi drágulás üteme. A rendszerváltás óta most a legalacsonyabb az infláció Magyarországon. Ez azonban nem egyedi jellemzõ; az euróövezetben is 2% alatt van az árindex. Áprilisban folytatódott a külsõ egyensúly romlása: csaknem 600 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az év elsõ harmadában mért deficit csaknem duplája annak, amit tavaly ugyanebben az idõszakban mutattak ki. A finanszírozási szerkezet is igen kedvezõtlenül alakul. A deficit forrása teljes egészében az eladósodás. A gazdaság három szektora (lakosság, állam, vállalatok) közül alapvetõen a költségvetési szektor túlköltekezése magyarázza a folyó fizetési mérleg hiányának romlását. Folytatódott a külkereskedelmi egyensúly hónapok óta tartó romlása; csak áprilisban közel 600 millió euró hiány keletkezett. A kivitel mérséklõdik, a behozatal stagnál. Az államháztartás konszolidált hiánya január-májusban az egy évvel korábbival lényegében megegyezõ, 409 milliárd forint volt. Az ipar teljesítménye bíztatónak tûnik, hiszen a 2001-es visszaesés után 2002 eleje óta visszafogott ütemû, de egyenletes bõvülés figyelhetõ meg. Az építõipar teljesítménye a tavalyi kiugróan magas szinthez képest csökkent, de két évvel korábbinál jóval (január-áprilisban 11, áprilisban 19%-kal) magasabb.

Bővebben >>>

2003. május 10.Kutatás
Bérnövekedés - 2002

Tanulmányunk egyik célja, hogy adalékot nyújtson annak a sokat vitatott kérdésnek a megválaszolásához, hogy a vállalatok 2002-ben miért voltak hajlandóak ilyen jelentős béremelésekre, éppen akkor, amikor nem csak a nemzetközi konjunktúra lanyhulása, hanem a forint erősödése is sújtotta őket, másik célja, hogy a GVI vállalati felmérése alapján előrejelzést adjon a vállalatok idei béremelési szándékairól.

Bővebben >>>

2003. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaságban a múlt év második felében kibontakozó lassú élénkülés 2003. I. negyedévében nem folytatódott. A bruttó hazai termék az I. negyedévben 2,7%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A KSH a GDP növekedésének az összetevőit ugyan még nem közölte, feltételezésünk szerint azonban a növekedésben továbbra is döntő szerepe volt a belföldi felhasználásnak, és ezen belül a háztartások fogyasztásának. Erre utal a kiskereskedelmi forgalom változatlanul gyors növekedése, továbbá a magas bérkiáramlás.
Jelentős mértékben romlott a folyó fizetési mérleg a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva, aminek következtében az első negyedévben közel egymilliárd euróval nőtt a nettó külföldi hitelállomány. A márciusi külkereskedelmi forgalmi eredmények illeszkednek a tavaly augusztusban megkezdődött trendbe; a behozatal most is dinamikusabban alakult, mint a kivitel. Az első negyedévben a külkereskedelmi kivitel volumene (forintban számolva) az előző év azonos időszakához képest 5%-kal csökkent, a behozatalé nem változott.
Az építőipari termelés volumene részben a kedvezőtlen időjárás, részben a tavalyi néhány nagy értékű beruházás miatti magas bázis következtében jelentősen csökkent mind 2003 márciusában, mind az év első három hónapját tekintve. Hosszabb gyengélkedése után erősebb hónapot zárt azonban az ipar márciusban. Összességében folytatódik a szektor tétova mozgása, amely hosszú távon enyhén gyorsuló növekedést jelent. Az év első harmadában a szállodai szobák felét sem használták a turisták. Március végéig a külföldiek csaknem tizedével kevesebb időt töltöttek nálunk, mint tavaly ilyenkor.

Bővebben >>>

2003. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A bruttó hazai termék dinamikus növekedése volt megfigyelhető 2002 utolsó negyedévében, így a teljes múlt évet tekintve 3,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. A kedvező adatok elsősorban az előző év költségvetési gyakorlatára vezethetők vissza. A leginkább politikai döntések következtében radikálisan megnövekedett bérek és jövedelmek olyan belső keresletet generáltak, mely képes volt a stagnáló világgazdasági környezet ellenére is növelni a hazai gazdaság teljesítményét. A kedvezőtlen külső feltételek miatt azonban elmaradt a várakozásoktól az export növekedése, és az ipari termelés esetében is folytatódott a trend „tétova” alakulása: összességében lassú, visszafogott ütemű bővülés figyelhető meg, amely az elmúlt három hónapban tovább mérséklődött. Az államháztartás hiánya (a helyi önkormányzatok nélkül) 2003 március végén meghaladta az éves előirányzat 33%-át, a költségvetés hiánya pedig közel elérte az előirányzat 40%-át. A folyó fizetési mérleg hiánya idén februárban a szezonális hatások kiszűrésével számított mutató alapján is több, mint háromszorosa a tavaly ilyenkori értéknek, ennek ellenére a fizetési mérleg hiányának trendje nem mutat további romlást, ami a februári egyenleget befolyásoló véletlenszerű hatásokra utal. A külkereskedelmi mérleg esetében tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, mely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelből számítottaknál. A folyamat mögött egyrészt a termelésüket megszüntető vállalatok forgalomkiesése, illetve a fogyasztási célú import növekedése állhat.

Bővebben >>>

2003. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2003. április

Fordulópont? Növekvő bizonytalanság és romló üzleti helyzet

A GVI 2003. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>