Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    2005. április 1.Kutatás
    Konjunktúra-felmérés - 2005. április

    Növekvő bizonytalanság mellett ellentmondásosak a vállalkozások várakozásai

    A GVI 2005. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

    Bővebben >>>

    2005. március 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2004. IV. negyedévében a gazdasági növekedés Magyarországon kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatások kivitele volt, amely az év egészét tekintve gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét.
    Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, súlya azonban így is csekély. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke. A 2005. januári ipari termelési indexek szerint azonban folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén kisebb volt az egy évvel korábbinál.
    A fogyasztóiár-emelkedés üteme februárban tovább lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az államháztartási hiány a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki.

    Bővebben >>>

    2005. február 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2004-ben a gazdaság fejlődése - összhangban a világgazdasági trenddel - gyorsabb volt, mint a megelőző évben, bár a növekedés dinamizmusa a világ gazdaságilag fejlett térségeihez hasonlóan az év folyamán kissé mérséklődött, melyben szerepet játszik a magas bázis (tehát, hogy a bruttó hazai termék növekedési üteme 2003 második felében is gyors volt). Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el.
    A gazdasági növekedés dinamikájának változásában - a termelés oldaláról - az iparnak kitüntetett szerepe volt. Az ipari bruttó termelés 2004-ben számottevően gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben. Az ipar fejlődését az export biztosította. Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezete eltolódott az egyéb építmények (műtárgyak) javára. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok. A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan fejlődött. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. 2004-ben az ipari termelői árak, valamint a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari árak lassabban emelkedtek az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági termelői árak az előző évi növekedéssel szemben csökkentek.

    Bővebben >>>

    2005. január 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az ipari termelés adatai szerint az Európai Unióban novemberben folytatódott a növekedési ütem lassulása. A hazai növekedés nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően gyors, az Európai Unió 25 tagállama közül, Lengyelország után a második legjelentősebb volt. Novemberben nőtt a magyar ipar belföldi értékesítése is, az első tizenegy hónap átlagában azonban a növekedés teljes egészében az exportértékesítés bővüléséből adódott. Az építőiparban is folytatódott az élénk növekedés, elsősorban az útépítések következtében.
    A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben kevésbé nőtt az egy évvel azelőttihez képest, mint októberben. A lassuló növekedés elsősorban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmát jellemezte. Ugyancsak lassult a kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű-kereskedelmi eladások növekedési üteme.
    A folyó fizetési mérleg hiánya a III. negyedévben nagyobb mértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mint az első két negyedévben. Az itt elszámolt áruforgalom deficitje mind a III. negyedévben, mind az első kilenc hónapban együttesen kisebb, a szolgáltatások és a jövedelmek hiánya nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Január-októberben az export volumene valamivel gyorsabban nőtt, mint a behozatalé, és az ütemkülönbség, a cserearányok csekély romlása ellenére, folyó euróban is megmutatkozott. Jelentősen nőtt az államháztartás hiánya is. Az utóbbi hónapokban a foglalkoztatottak száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélkülieké nőtt. A fogyasztói árak éves emelkedése meghaladta az előző évit, a decemberi elmaradt attól. A reálkereset némileg mérséklődött.

    Bővebben >>>

    2004. december 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unióét. A belföldi felhasználás a termelésnél gyorsabb ütemben nőtt, a fejlődés motorja a felhalmozás volt. Emelkedett a fogyasztás is. Az ipari termelés szeptemberi élénkülése legfőbb piacunkon, az Európai Unióban átmenetinek bizonyult, és októberben folytatódott a növekedés ütemének lassulása. A növekedés mértéke lényegében megegyezik az év első tíz hónapjának átlagos ütemével. A tíz havi növekedés motorja az ipar exportértékesítése volt, a belföldi értékesítés mérséklődött. A termelékenység a termelés üteménél gyorsabban nőtt. Az építőipari termelés az épületek építésének csökkenése ellenére, elsősorban az útépítések hatására emelkedett.
    A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi hónapokban az élő állatok áremelkedésének dacára esnek, ami értékesítési és tárolási nehézségekre utal. A mezőgazdasági reáljövedelem - többek között a támogatások növekedésének hatására - számottevően nőtt az előző évhez képest. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyinál ugyan lassabban, de figyelemre méltó ütemben emelkedett az év első tíz hónapjában. A exporthoz viszonyított relatív külkereskedelmi hiány megegyezett az egy évvel azelőttivel. Az államháztartás hiánya jóval több, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónapban kevesebb, míg a munkanélkülieké több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma megegyezett az előző év azonos időszakival.

    Bővebben >>>

    2004. november 6.Kutatás
    Jegybanki alapkamat szintjének hatása - 2004

    Az MKIK GVI 2004. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálata során 1461 céget kérdezett meg a jegybanki alapkamat szintjének a vállalatok hitelfelvételi lehetőségeire és beruházási aktivitására gyakorolt hatásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvételt megelőzően 12,25%-os jegybanki alapkamat mennyire befolyásolta a vállalatok rövid és hosszú lejáratú hitelfelvételi lehetőségeit, illetve hogyan hatott beruházási aktivitásukra.

    Bővebben >>>

    2004. november 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít: az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. A tavalyinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Stagnálás-csökkenés tapasztalható ugyanakkor a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban, illetve az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
    A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat. Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
    A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.

    Bővebben >>>

    2004. október 11.Kutatás
    Cégek honlapjai (2004)

    A kutatásban a GVI egy korábbi vállalati adatfelvételének folytatásaként – a feldolgozóipari cégek info-kommunikációs eszközhasználatát térképezzük fel.

    Bővebben >>>

    2004. október 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A magyar gazdaságban augusztusban folytatódott a növekedés, lendülete azonban mérséklődött az előző hónapokhoz képest. Ebben szerepet játszott a bázishatás is, ugyanis az iparban, az építőiparban és a kiskereskedelemben augusztusban a (szezonális hatásoktól megtisztított) növekedés tavaly az előző hónaphoz képest élénkült. Ugyanakkor az idén a júliusinál kisebb volt a teljesítmény.
    A külkereskedelmi mérleg hiánya több volt az egy évvel korábbinál. Ez egyszeri, részben módszertani tényezőkkel függött össze, a kivitelhez viszonyított relatív hiány pedig csökkent. Az államháztartás hiánya jelentősen nőtt. A foglalkoztatottak száma lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliek száma csekély mértékben emelkedett. A reálkereset stagnált. Az első félévben a nyugdíjak reálértéke nem változott, a gyermeknevelést segítő családi támogatások vásárlóereje 3-4%-kal, a természetbeni társadalmi juttatások volumene pedig több mint egy százalékkal nőtt. Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben emelkedtek.
    Az ipari termelői árak augusztusban az előző hónaphoz képest a korábbiakhoz hasonlóan kissé emelkedtek. Az építőipari árak utóbbi három hónapban tapasztalt növekedése nem folytatódott, az előző hónaphoz viszonyítva augusztusban némi mérséklődés volt megfigyelhető. A fogyasztói árak egy hónap alatt az augusztusi csökkenés után szeptemberben mérsékelten növekedtek. Júliusban a külkereskedelemben mind a behozatali mind a kiviteli árak csökkenést mutattak. A mezőgazdasági termékek termelői árai augusztusban mérséklődtek.

    Bővebben >>>

    2004. október 1.Kutatás
    Konjunktúra-felmérés - 2004. október

    Visszafogottabb várakozások: Pillanatnyi megtorpanás, vagy egy romló tendencia nyitánya?

    A GVI 2004. októberi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

    Bővebben >>>