Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
31
3
4
5
6
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási ...

  • A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen ...

  • Az orosz gazdaság helyzete

    Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való ...

Google kereső
Hírfolyam
2004. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaságot az év első négy hónapjában – a világgazdaság fejlett térségeiben tapasztalt élénkülésnek megfelelően – dinamikus fejlődés jellemezte. Ennek mértéke magasabb volt a vártnál és magasabb az Európai Unió átlagánál is. Ugyanakkor áprilisban – egyes ágazatok adatai alapján – kissé mérséklődött a növekedés üteme.
Az iparban a húzóerőt változatlanul az export képviselte; január–áprilisban egyötödével, áprilisban valamivel kisebb mértékben nőtt az ipari kivitel. A belföldi értékesítésre a stagnálás-csökkenés a jellemző. Az export dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe volt a legnagyobb súlyú feldolgozóipari ágazatnak, a villamosgép- és műszergyártásnak, de emellett az ágazatok túlnyomó többségére a kivitel élénk növekedése volt a jellemző. Az építőipar áprilisi teljesítménye szintén alatta maradt az első 4 hónapénak. Ebben a hónapban a két építményfőcsoport közül az épületek esetében a növekedés hasonló volt mint a négy havi, az ütemcsökkenés az egyéb építményeknél következett be.
A külkereskedelmi áruforgalom dinamikusan bővült, a hiánynak az exporthoz viszonyított nagysága valamelyest csökkent. Erőteljesen nőtt a fizetési mérleg deficitje. Az egyenlegromlás közel fele a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában jött létre, további 30%-ra az áruforgalom növekvő passzívuma ad magyarázatot, a maradékra pedig a tőkejövedelmek és a viszonzatlan folyó átutalások romló egyenlege. Más oldalról, az idei hiány finanszírozása – annak ellenére, hogy a hiány összege nagyobb a tavalyinál – kisebb terhet jelent az ország számára, vagyis a nettó külföldi adósság ez okból kevésbé nőtt, mint tavaly ilyenkor. Szintén jelentősen emelkedett az államháztartás negatív egyenlege. A hiány növekményének több mint 70%-a a központi költség-vetésben alakult ki. Az élénk gazdasági növekedés gyorsuló infláció mellett valósult meg.

Bővebben >>>

2004. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A világgazdasági folyamatokkal összhangban 2004 I. negyedévében Magyarországon is folytatódott a múlt év második felében kibontakozó gazdasági élénkülés. A GDP mintegy másfélszer akkora volt, mint az előző év azonos időszakában, amit elsősorban az árutermelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) együttesen jóval az átlagot meghaladó mértékű hozzáadott értéke indukált. A keresleti oldalt vizsgálva a beruházások és az áruexport volumene az I. negyedévben egyaránt közel 20%-kal magasabb értéket ért el, mint tavaly ilyenkor.
A külkereskedelmi áruforgalomban a múlt év második felében kialakuló élénk növekedés az I. negyedévben is fennmaradt, Az első két hónapban az export gyorsabban nőtt az importnál, március-ban az import növekedési üteme valamivel magasabb volt, mint az exporté. A magas márciusi behozatal elsősorban a termelési célú készletek feltöltését szolgálta, de közrejátszott a beruházási célú gépek és a fogyasztási cikkek behozatalának élénkülése is. Idén javult a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege.
A folyó fizetési mérleg a külső pénzügyi egyensúly romlását mutatja. A szolgáltatásoknál és a jövedelemtételeknél mutatkozó egyenlegromlást részben ellentételezte az áruforgalmi egyenleg javulása. A folyó fizetések hiányának közel fele finanszírozható nem adóssággeneráló forrásból. Az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első négy hónapjában közel 40%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A növekményként mutatkozó 148 milliárd forint teljes egészében a központi költségvetésben jelent meg. A kiadások közül az átlagnál sokkal nagyobb ütemben nőttek a szakmai fejezeti kezelésű kiadások (támogatási célprogramok, pl. energiagazdálkodási, útfenntartási és fejlesztési, környezetvédelmi, stb. célelőirányzatok), valamint a kisebb súlyt képviselő, de legnagyobb mértékben emelkedő lakástámogatás kiadáscsoport. Január–márciusban az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelői árak az egy évvel azelőttinél gyorsabb ütemben emelkedtek. Ugyanilyen módon alakultak január–áprilisban a fogyasztói árak is. A gyorsuló infláció hátterében főként a forint gyengülése, több területen az élénkülő kereslet, a tavalyi rossz gabonatermés, illetve a fogyasztást terhelő adók emelése állt.

Bővebben >>>

2004. április 27.Kutatás
EU csatlakozás és a kereskedelmi szektor

Kereskedelmi cégek az EU csatlakozás küszöbén
Egy vállalati felvétel elemzése

Az MKIK GVI a Magyar Kereskedelmi - és Iparkamara Kereskedelmi Kollégiumával közösen kutatást végzett a kereskedelmi ágazatokhoz tartozó kamarai tagvállalatok körében a cégek üzleti helyzetérõl, az üzleti helyzet várható alakulásáról és az ezekre ható gazdasági tényezõkrõl.

Bővebben >>>

2004. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

Bővebben >>>

2004. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2004. április

Kismértékben javuló kilátások

A GVI 2004. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2004. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

Bővebben >>>

2004. február 15.Kutatás
Versenyképesség - 2004

Versenyképességet meghatározó tényezők a feldolgozóiparban. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai. A kutatásban egy vállalati kikérdezéses vizsgálatra támaszkodva elemezzük a magyar vállalatok versenyképességére ható tényezõket. Bővebben >>>

2004. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2003 második felében élénkült Magyarországon a gazdasági növekedés. A gyorsuló növekedést a termelés oldaláról az ipar, illetve a beruházások alakulása alapozta meg. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely azonban az egyes ágazatokban nem volt egyenletes, sőt jelentős eltérések jellemezték. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak, míg a feldolgozóipar több területén csökkent vagy stagnált az export. Az ipar javuló kilátásaira utal, hogy a megfigyelt ipari ágazatok év végi rendelései számottevően nőttek.
A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0,7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában – az elhúzódó és ke-mény tél miatt – bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződésállomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal. Az államháztartás hiánya bár éves szinten javult, továbbra is magas. Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.
A fő termelői ágazatokban és a külkereskedelmi forgalomban a 2002-es csillapulás után tavaly ismét élénkebb ármozgások voltak, ami vagy az előző évinél nagyobb áremelkedést, vagy a csökkenéssel szemben szinten maradást jelentett. A változások az energia-szektor áralakulásával, a mezőgazdasági, élelmiszeripari termeléssel és értékesítéssel, valamint a forint árfolyamváltozásaival függtek össze.

Bővebben >>>

2004. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaságban kedvező reálgazdasági folyamatok mutatkoztak: a november havi növekedési adatok is azt támasztják alá, hogy megállt a gazdaság lassuló tendenciája. Az ipari termelés gyorsuló növekedése továbbra is az exporton alapult: az előző év azonos időszakához viszonyítva 2003 első tizenegy hónapjában az ipari export 9,5%-kal nőtt, míg az ipar belföldi értékesítése csupán 0,8%-kal bővült. A foglalkoztatottság lassú emelkedése és a munkanélküliség csökkenése az utóbbi négy hónapban is tovább folytatódott. A külkereskedelmi mérleg romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas. A június óta tapasztalható exportnövekedés következtében 2003. januártól novemberig tartó időszakban a kivitel 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A behozatal második félévben is tapasztalható növekedése összességében 9%-os forgalom-bővülést mutat. Az import növekedésében – és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásában – továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet. A folyó fizetési mérleg hiánya 141 millió euróval kisebb az előző havinál. Ennek alakulásában a reálgazdasági tranzakciók egyenlegének javulása játszott szerepet, valamint az áru-és a szolgáltatásforgalom három hónapja tapasztalható folyamatos növekedése. Novemberben az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 1,1%-kal nőttek. A mezőgazdasági árak a tavalyi ütemet meghaladóan növekedtek. Mind a belföldi piaci árak, mind az exportárak emelkedtek valamelyest. A fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal voltak magasabbak 2003-ban az előző évhez viszonyítva.

Bővebben >>>

2003. december 4.Kutatás
Egyszerűsített Vállalkozási Adó (EVA) - 2003

A tanulmány összefoglalja a Magyarországon 2003. január 1-jével bevezetett egyszerűsített vállalkozási adóval (EVA) kapcsolatos elméleti megfontolásokat, tapasztalatokat és szakértői véleményeket. Bővebben >>>