Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2005. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A világgazdaság dinamikus növekedési üteme 2005 első negyedévében kissé csillapodott de még mindig erőteljes a konjunktúra. A növekedésben továbbra is nagy szerepet játszik Kína és az Egyesült Államok változatlanul élénk, expanzív gazdasága, miközben az év első negyedévében a japán konjunktúra is új lendületet kapott. Az Európai Unió gazdasági fellendülését a második negyedév elején is a visszafogott ütemű fejlődés, a versenyképességi gondok és magas munkanélküliség hátráltatja. A müncheni ifo gazdaságkutató intézet szakértők megkérdezésén alapuló felmérése szerint áprilisban az eurózónában tovább mérséklődött a gazdasági hangulat, és egyelőre a várakozások még nem mutatnak a fellendülés irányába. A Németország ipari és kereskedelmi teljesítményét mérő ifo konjunktúra mutató májusban ismét visszaesett, ami a havonta végzett felmérésben már sorozatban a negyedik alkalommal következett be. Az általános pesszimizmus ellenére a német nagy- és kiskereskedőknél a gazdasági kilátások javulásába vetett bizalom viszonylag stabil mutatkozott. A nyomott gazdasági hangulat mellett a makroadatok kissé derűsebbé teszik a kilátásokat. A német GDP az első negyedévben az előző évihez képest 1,1 százalékkal, a 2004 negyedik negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal bővült. A szembetűnő javulás nagyrészt a külkereskedelem élénkülésének tudható be, de részben a munkanapok számának statisztikai hatására is visszavezethető - írja a német DIW. A kutatóintézet előrejelzése szerint az első negyedévi termelés a második negyedévben várhatóan 0,2 százalékkal bővül. Magyarországon 2005 első negyedévében összességében kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók, azonban továbbra is borús a helyzet a költségvetési hiány és a mezőgazdaság versenyképessége tekintetében, továbbá a vállalatvezetők helyzetmegítélése és várakozásai is sok bizonytalanságot tükröznek. Magyarország bruttó hazai terméke 2005 I. negyedévében 2,9 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az ipar 1,4 %-kal, ezen belül a feldolgozóipar 1 %-kal bővült. A külkereskedelemben 2005 első negyedévében a kivitel volumene 8, a behozatalé 5 %-kal bővült 2004 I. negyedévéhez képest. A beruházások volumene 2005 I. negyedévében 6,8 %-kal nőtt, ami nagyrészt az autópálya-építéseknek tudható be.

Bővebben >>>

2005. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Februárban az ipari termelés adatai alapján az Európai Unióban mérséklődött a növekedés korábban sem magas üteme. A hazai termelési adatok szerint az ipar termelése – amely elsősorban az exportértékesítésen keresztül kapcsolódik az Európai Unióhoz – februárban követte annak tendenciáját, vagyis itt is mérséklődött a növekedés üteme. Az ipar exportértékesítése februárban stagnált. Az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése ezzel szemben dinamikusan nőtt. A kiskereskedelmi forgalomban folytatódott a növekedési ütem lassulása. 2005. februárban az export és az import forintértéke, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegében változatlan maradt 2004 februárjához viszonyítva. Januárban a külkereskedelmi forintárak csökkentek. A tendencia folytatódása esetén mind a kivitel, mind a behozatal volumenének jelentős, egymáshoz hasonló mértékű növekedésére lehet következtetni. Az államháztartás hiánya az első negyedévben az egy évvel korábbinál valamivel nagyobb volt. A fogyasztói árak lényegesen kisebb ütemben emelkedtek, mint az előző év azonos időszakában, és mind a februári, mind a január–februári adatok szerint idén az ipari és az építőipari termelői árak is kevésbé nőttek, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, a munkanélkülieké emelkedett. A reálkeresetek a versenyszférában is, a költségvetés területén pedig nagymértékben nőttek, az egyhavi külön juttatás januári kifizetésével összefüggésben. Az elmúlt évben – miközben a reálkeresetek mérséklődtek – a nyugdíjak reálértéke érzékelhetően emelkedett, a központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent.

Bővebben >>>

2005. április 1.Kutatás
Konjunktúra-felmérés - 2005. április

Növekvő bizonytalanság mellett ellentmondásosak a vállalkozások várakozásai

A GVI 2005. áprilisi vállalati konjunktúra-felmérésének eredményei

Bővebben >>>

2005. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2004. IV. negyedévében a gazdasági növekedés Magyarországon kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatások kivitele volt, amely az év egészét tekintve gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét.
Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, súlya azonban így is csekély. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke. A 2005. januári ipari termelési indexek szerint azonban folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén kisebb volt az egy évvel korábbinál.
A fogyasztóiár-emelkedés üteme februárban tovább lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az államháztartási hiány a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki.

Bővebben >>>

2005. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2004-ben a gazdaság fejlődése - összhangban a világgazdasági trenddel - gyorsabb volt, mint a megelőző évben, bár a növekedés dinamizmusa a világ gazdaságilag fejlett térségeihez hasonlóan az év folyamán kissé mérséklődött, melyben szerepet játszik a magas bázis (tehát, hogy a bruttó hazai termék növekedési üteme 2003 második felében is gyors volt). Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el.
A gazdasági növekedés dinamikájának változásában - a termelés oldaláról - az iparnak kitüntetett szerepe volt. Az ipari bruttó termelés 2004-ben számottevően gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben. Az ipar fejlődését az export biztosította. Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezete eltolódott az egyéb építmények (műtárgyak) javára. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok. A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan fejlődött. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. 2004-ben az ipari termelői árak, valamint a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari árak lassabban emelkedtek az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági termelői árak az előző évi növekedéssel szemben csökkentek.

Bővebben >>>

2005. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az ipari termelés adatai szerint az Európai Unióban novemberben folytatódott a növekedési ütem lassulása. A hazai növekedés nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően gyors, az Európai Unió 25 tagállama közül, Lengyelország után a második legjelentősebb volt. Novemberben nőtt a magyar ipar belföldi értékesítése is, az első tizenegy hónap átlagában azonban a növekedés teljes egészében az exportértékesítés bővüléséből adódott. Az építőiparban is folytatódott az élénk növekedés, elsősorban az útépítések következtében.
A kiskereskedelmi forgalom volumene novemberben kevésbé nőtt az egy évvel azelőttihez képest, mint októberben. A lassuló növekedés elsősorban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmát jellemezte. Ugyancsak lassult a kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű-kereskedelmi eladások növekedési üteme.
A folyó fizetési mérleg hiánya a III. negyedévben nagyobb mértékben nőtt az egy évvel korábbihoz képest, mint az első két negyedévben. Az itt elszámolt áruforgalom deficitje mind a III. negyedévben, mind az első kilenc hónapban együttesen kisebb, a szolgáltatások és a jövedelmek hiánya nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. Január-októberben az export volumene valamivel gyorsabban nőtt, mint a behozatalé, és az ütemkülönbség, a cserearányok csekély romlása ellenére, folyó euróban is megmutatkozott. Jelentősen nőtt az államháztartás hiánya is. Az utóbbi hónapokban a foglalkoztatottak száma csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélkülieké nőtt. A fogyasztói árak éves emelkedése meghaladta az előző évit, a decemberi elmaradt attól. A reálkereset némileg mérséklődött.

Bővebben >>>

2004. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen meghaladja az Európai Unióét. A belföldi felhasználás a termelésnél gyorsabb ütemben nőtt, a fejlődés motorja a felhalmozás volt. Emelkedett a fogyasztás is. Az ipari termelés szeptemberi élénkülése legfőbb piacunkon, az Európai Unióban átmenetinek bizonyult, és októberben folytatódott a növekedés ütemének lassulása. A növekedés mértéke lényegében megegyezik az év első tíz hónapjának átlagos ütemével. A tíz havi növekedés motorja az ipar exportértékesítése volt, a belföldi értékesítés mérséklődött. A termelékenység a termelés üteménél gyorsabban nőtt. Az építőipari termelés az épületek építésének csökkenése ellenére, elsősorban az útépítések hatására emelkedett.
A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi hónapokban az élő állatok áremelkedésének dacára esnek, ami értékesítési és tárolási nehézségekre utal. A mezőgazdasági reáljövedelem - többek között a támogatások növekedésének hatására - számottevően nőtt az előző évhez képest. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyinál ugyan lassabban, de figyelemre méltó ütemben emelkedett az év első tíz hónapjában. A exporthoz viszonyított relatív külkereskedelmi hiány megegyezett az egy évvel azelőttivel. Az államháztartás hiánya jóval több, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónapban kevesebb, míg a munkanélkülieké több volt, mint az előző év azonos időszakában. Január-októberben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma megegyezett az előző év azonos időszakival.

Bővebben >>>

2004. november 6.Kutatás
Jegybanki alapkamat szintjének hatása - 2004

Az MKIK GVI 2004. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálata során 1461 céget kérdezett meg a jegybanki alapkamat szintjének a vállalatok hitelfelvételi lehetőségeire és beruházási aktivitására gyakorolt hatásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvételt megelőzően 12,25%-os jegybanki alapkamat mennyire befolyásolta a vállalatok rövid és hosszú lejáratú hitelfelvételi lehetőségeit, illetve hogyan hatott beruházási aktivitásukra.

Bővebben >>>

2004. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaságban a világgazdaság folyamatait követve folytatódott a múlt év második felében megélénkült gazdasági növekedés. Az év során ugyan kissé mérséklődött a növekedés üteme, azonban nemzetközi összehasonlításban változatlanul magasnak számít: az év első kilenc hónapjában mintegy kétszerese volt a kibővített Európai Unióban becsült növekedési ütemnek, és a harmadik negyedévben is 1,8-szeresét tette ki. A tavalyinál élénkebb növekedést kínálati oldalról az alapvető termelő ágak, keresleti oldalról az export és a beruházások tették lehetővé. A beruházások összetétele a gazdaság fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából továbbra is kedvező. Stagnálás-csökkenés tapasztalható ugyanakkor a kereskedelem és vendéglátás, valamint a szállodaipar beruházásaiban, illetve az államháztartás által finanszírozott szolgáltatások (igazgatás és védelem, oktatás, egészségügy) fejlesztéseiben is.
A gazdasági növekedés mértéke a termelő ágazatokban (az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban) jóval meghaladta az átlagot. Az ipar termelékenysége jóval gyorsabb ütemben emelkedett, mint a termelés. A termelékenység növekedését az ipari bruttó kereset reálértékének január-szeptemberi növekedésével egybevetve megállapítható, hogy ez a tényező számottevően javította az ipari termékek versenyképességét, részben ellensúlyozva ezzel a kedvezőtlen hatásokat. Az idegenforgalomban a kiutazó magyarok száma jobban nőtt, mint a külföldről idelátogatóké. A hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldivendég-forgalom élénkült, a belföldi mérséklődött.
A külkereskedelmet a tavalyinál valamivel nagyobb passzívum jellemezte. Az államháztartási hiány a tavalyinak másfélszeresét teszi ki. A fogyasztói árak a múlt évinél gyorsabban emelkedtek. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel, az utóbbi hónapokban azonban a foglalkoztatottság csökkent, a munkanélküliség pedig nőtt. A keresetek reálértéke gyakorlatilag nem változott.

Bővebben >>>

2004. október 11.Kutatás
Cégek honlapjai (2004)

A kutatásban a GVI egy korábbi vállalati adatfelvételének folytatásaként – a feldolgozóipari cégek info-kommunikációs eszközhasználatát térképezzük fel.

Bővebben >>>