A 2014. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest, ezzel megtört a 2014 év eleje tartó folyamatos javuló tendencia. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 9 pontra esett vissza. Fontos megjegyezni, hogy az egy évvel korábbi értéknél a mutató jelenlegi értéke viszont jelentősen magasabb (2013 októberében 2 pont volt). A Bizonytalansági Mutató pedig 36 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva a júliusi értéket; ez a bizonytalanság az év eleji megugrást követően stagnálására utal. A jelenlegi 36 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2013 októberében 31 volt), de elmarad a két évvel korábbitól (2012 októberében 44 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy része érzékeli azt.

A GVI ebben a tanulmányában a Beszerzési Menedzser Index előrejelző képességét vizsgálta. A BMI előrejelzése az ipari termelési volumen változásának irányára nézve növekedés esetén pontosabban, míg csökkenés esetén kevésbé pontosan jelez előre. A változások mértékét is vizsgálva azonban látható, hogy az ipari termelés három hónappal későbbi értékeinek változásával szignifikáns kapcsolatban van a BMI változása.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Kérjük, hogy szakítson időt kérdőívünk kitöltésére, mely 8-10 percet vesz igénybe. A kérdőív a http://ola.gvi.hu/konjunktura címen érhető el.

A kitöltött kérdőíveket 2014. október 31-ig várjuk!

A tanulmány a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak, melynek során összesen 9.336 hetedik osztályos tanuló töltötte ki kérdőívünket. Eredményeink azt mutatják, hogy a megkérdezett diákok több, mint 80%-a érettségit, vagy felsőfokú végzettséget szeretne szerezni tanulmányai során.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2014. júliusi KKV Körkép felvételének tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki javuló üzleti klímát. Mivel a mutatók szerint az üzleti bizalom 2014 második negyedévében is folytatja a 2013 utolsó negyedéve óta tartó javulást, a kutatás történetében, tehát 2005 óta a legkedvezőbb szintre ért a GVI KKV Körkép Konjunktúramutatója. Emellett a Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységes az üzleti szférában, a fellendülés továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, nem érzékeli azt az összes vállalat.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2014. júliusi konjunktúra-felvételének tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. Mivel a mutatók szerint az üzleti bizalom 2014 második negyedévében is folytatja a 2013 utolsó negyedéve óta tartó javulást, a kutatás történetében, tehát 2010 óta a legkedvezőbb szintre ért a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója. Emellett a Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységes az üzleti szférában, a fellendülés továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti, nem érzékeli azt az összes vállalat.

A 2014. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje tovább javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, így már három egymást követő negyedévben mutatunk ki növekvő üzleti bizalmat. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az áprilisi 10 pontról 18 pontra emelkedett. A jelenlegi 18 pont a kutatás kezdete (2005) óta a legmagasabb érték, hasonló szinten utoljára 2011 elején állt a mutató (2011 januárjában 15 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató 37 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az áprilisi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal az év eleji megugrást követően. A jelenlegi 37 pontos szint hasonló az egy évvel korábbi értékhez (2013 júliusában 36 ponton állt a mutató) de elmarad a két évvel korábbi értéktől ( 2012 júliusában 42 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

Az MKIK GVI másfél évvel ezelőtt, 2012 decemberében kezdte el havi rendszerességgel megjelentetni a regisztrált álláskeresők aktuális számának becslését. Ezt a tevékenységünket határozatlan időre felfüggesztjük, mivel az említett mutatót jelenleg olyan tényezők határozzák meg, amelyek jövőbeni alakulását nem áll módunkban előrejelezni.