Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2009. április 1.Kutatás
2009. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálat eredményei

Mélyen a tavaly októberi szint alá csökkent az MKIK GVI konjunktúra mutatója. Szinte szabadesésben romlanak tovább a magyar cégek üzleti várakozásai. A reálgazdasági visszaesés mértéke minden várakozást felülmúl és szinte minden cégcsoportot megegyező arányban érint 2009 első felében. Az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő bíztató jeleket 2009 végére.

Bővebben >>>

2009. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

KKV Körkép címmel a Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők felmérésére. A vizsgálat negyedévente, egymással megegyező mintán zajlik. Minden esetben körülbelül 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt -, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló vállalatot kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhetedik felvételre 2009. január 26. és január 30. között került sor, ekkor 301 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A januári felvételben sor került a béren felül adható természetbeni juttatások, valamint a késedelmes fizetés és lánctartozás vizsgálatára is. Az adatok azt mutatják, hogy 2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. Legnagyobb arányban a legalább 50 fős vállalatok, az építőipar területén működő cégek és a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

A vizsgálatban résztvevő vállalkozások 75,3%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben és az üzleti partnerek több, mint egyharmada (36,5%) rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet. A késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38,9%-át teszi ki. Az eredmények alapján elmondható, hogy a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2009 elején nagyobb mértékű volt, mint 2008 januárjában. A késedelmes fizetés és a lánctartozás problémája legnagyobb arányban a kisebb cégeket, a tisztán magyar tulajdonú vállalatokat és az építőipari vállalkozásokat sújtja.

Bővebben >>>

2009. március 12.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. március)

Magyarországon a gazdasági válság érdekes módon épp a területfejlesztés egyik fontos célja, a területi kiegyenlítődés irányába hat. Azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros – vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további éleződése.

Bővebben >>>

2009. március 2.Kutatás
A 2008-as RFKB döntések előkészítésének elemzése

A 2007-ben meghozott törvényi változások a szakképzés irányítási rendszerét alapvetően változtatták meg azáltal, hogy a szakképző évfolyamok beiskolázási keretszámait a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) határozhatják meg. Ezekben a bizottságokban a munkaadói érdekvédelmi szervezetek abszolút többségben vannak, ami azt jelenti, hogy képesek a döntéseket lényegében a sajátszempontjaik szerint meghozni.

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a 2008 negyedik félévében hozott RFKB döntéseket milyen mértékben befolyásolták egyrészről a Munkaerő-piaci Alap által támogatott munkaerő-piaci előrejelzés eredményei, másrészről a munkaadók és munkavállalók RFKB döntéseket megelőző konzultációik. Az elemzési módszer lényege, hogy régió és szakma előrejelzések, javaslatok és döntések egyezéseit, illetve eltéréseit vetjük össze. Az empirikus vizsgálat alapján kijelenthető, hogy a munkaerő-piaci előrejelzés ’kemény/objektív’ adatai csak közepesen erős mértékben befolyásolták a munkaadók és munkavállalók konzultációit és az RFKB döntéseket. Továbbá a kiterjedt koordináció ellenére is csak korlátozott mértékben tudták a konzorcium szereplői a kialakított előzetes konszenzusuknak megfelelő döntéseket elérni. E megállapítások mögött meghúzódó viselkedések pontos leírására azonban csak egy további kvalitatív, a szereplők aktuális viselkedését és motivációit részletesen feltáró tanulmány lehet alkalmas.

Bővebben >>>

2009. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők felmérésére. A vizsgálat negyedévente, egymással megegyező mintán zajlik. Minden esetben körülbelül 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt -, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló vállalatot kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhetedik felvételre 2009. január 26. és január 30. között került sor, ekkor 301 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó adatok 2008 negyedik negyedévében a megelőző negyedévhez hasonló drámai mértékű visszaesést mutatnak. A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét kifejező konjunktúramutatók mindegyike jelentősen csökkent, legnagyobb mértékben a termelési szintre vonatkozó index értéke esett. A 2008 harmadik negyedévére jellemző pesszimista várakozások a negyedik negyedévben tovább romlottak, a megkérdezett vállalatok a következő fél évet tekintve sokkal rosszabb helyzetre számítanak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke a felmérés történetének legalacsonyabb értékét vette fel 2009 januárjában. A várakozások tekintetében a vállalkozások véleményének heterogenitása, azaz a Bizonytalansági Index értéke csökkent.

Bővebben >>>

2009. február 28.Kutatás
KKV Körkép (2009. január)

A tizenkettedik, 2009. januárjában lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

2008 második felében a magyar gazdaságot is elérte a recesszió: a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) volumene – az előzetes adatok szerint – 1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A kis- és középvállalkozások körében folytatott legutóbbi adatfelvétel (2009. január 26 - január 30.) eredményeiben már mindenütt megmutatkozik az Európát is elérő gazdasági válság hatása, leglátványosabban a cégek rendelésállományában és termelési szintjének mutatójában, melyek elérték az adatfelvétel eddigi története során tapasztalt legalacsonyabb szintet. A vállalkozások rövid távú várakozásai folytatták 2008 júliusa óta tartó mélyrepülésüket. Egyedül a várható kapacitáskihasználás esetében figyelhető meg javulás, az összes többi mutató értéke csökkent a legutóbbi negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitás, a várható termelési szint, a várható létszámalakulás és a várható üzleti helyzet is megdöntötte negatív rekordját. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke eddigi történetének legalacsonyabb értékére zuhant 2009 januárjában. A Bizonytalansági Index értéke is csökkent – bár közel sem olyan mértékben, mint a Konjunktúraindexé – melyről arra következtethetünk, hogy a rossz üzleti helyzetről és a pesszimista kilátásokról alkotott elképzelések egységesebbé váltak a vállalatvezetők körében.

2009 januárjában a megkérdezett vállalatok 84,7%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány gyakorlatilag megegyezik a 2008 januárival. A természetbeni juttatásokat kínáló cégek 54%-a esetében az összes kifizetett bér 2%-ánál kevesebbet tesz ki ezen juttatások összértéke. Legnagyobb arányban a 20-49 fős kisvállalkozások, az építőipar területén működő, valamint a döntően exportáló vállalatok kínálnak természetbeni juttatásokat alkalmazottaiknak.

Bővebben >>>

2009. február 17.Kutatás
Beszállítói kapcsolatok oksági elemzése

Nagyméretű kiskereskedelmi láncok és beszállítóik kapcsolata – oksági elemzés beszállítói szemszögből
A GVI által 2007. tavaszán folytatott kutatás további eredményei

Kutatásunkban a hazai piacon működő nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a napi fogyasztási cikkek beszállítói közötti kapcsolatokat, működési mechanizmusokat vizsgáltuk az oksági elemzés módszerével.

Bővebben >>>

2009. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005. januárban közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 - a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt - cég körében, egymással megegyező mintán, a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását reprezentáló céget kérdezünk meg és elemezzük a kapott eredményeket. A tizenhatodik felvételre 2008. októberében került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A felvételben sor került a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálatára is, mely azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a honvédség, az egyetemek, a vámhivatalok és a posta munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a kórházak, a kormány és a parlament munkájával. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez nem változott az utóbbi három évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlődését, és abban is sokan kételkedtek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerő-piaci igényeknek. A korrupcióra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az utóbbi évben a korrupció valamelyest visszaszorult a kis-és közepes vállalkozások körében. A cégek működése és növekedése terén akadályt jelentő szabályozások, adminisztratív, adózási és egyéb feltételek észlelésével kapcsolatban alig történt változás 2005 és 2008 között. Mindhárom évben a magas adóráták jelentették messze a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. További gyakrabban említett fontos akadályozó tényezők a nem megfelelően képzett munkaerő, a lassú ügyintézés és az adó-jogszabályok.

Bővebben >>>

2009. január 12.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2009

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a GVI közös kutatása a vállalkozások várható munkaerő-keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól.

Bővebben >>>

2009. január 3.Kutatás
KKV Körkép (2008. október)

A tizenkettedik, 2008. októberében lefolytatott felmérésben – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményét vizsgáltuk.

2008. harmadik negyedévében reális veszéllyé vált, hogy a magyar gazdaság recesszióba süllyed, a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Ilyen alacsony értékre legutóbb 1995-ben volt példa. A kis- és középvállalkozások körében lefolytatott legutóbbi adatfelvétel (2008. október 27 – 31.) eredményeiben az európai gazdaság recessziós fenyegetettsége mellett már a pénzügyi válság hatása is megmutatkozik, a konjunktúramutatók 2008 második negyedévi általános emelkedése után a harmadik negyedévben mind a négy vizsgált, a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét bemutató konjunktúramutató értéke romlott. A vállalkozások rövid távú várakozásai erőteljesen romlottak a legutóbbi felvétel eredményeihez viszonyítva. A várható jövedelmezőség, a várható létszámváltozás, a várható üzleti helyzet, a kapacitáskihasználás és a várható termelési szint egyaránt most vette fel legalacsonyabb értékét a kutatás kezdete óta. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke szintén eddigi legalacsonyabb értékére zuhant 2008 harmadik negyedévében. A vállalkozások véleményeinek heterogenitása nem változott jelentősen, a Bizonytalansági Index értéke 2008 első negyedéve óta közel állandó.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a honvédség, az egyetemek, a vámhivatalok és a posta munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a kórházak, a kormány és a parlament munkájával. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez nem változott az utóbbi három évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlődését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek. A korrupcióra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az utóbbi évben a korrupció valamelyest visszaszorult a kis-és közepes vállalkozások körében. A cégek működése és növekedése terén akadályt jelentő szabályozások, adminisztratív, adózási és egyéb feltételek észlelésével kapcsolatban alig történt változás 2005 és 2008 között. Mindhárom évben a magas adóráták jelentették messze a legnagyobb akadályt a vállalkozások számára. További gyakrabban említett fontos akadályozó tényezők még a nem megfelelően képzett munkaerő, a lassú ügyintézés és az adó-jogszabályok.

Bővebben >>>