A GVI frissen megjelent tanulmánya a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak, amelynek keretében 9088 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A legtöbb hetedikes tanuló már foglalkozott a továbbtanulás kérdésével, leginkább szüleivel való beszélgetések során. A továbbtanulási döntésekben pont ez, vagyis a szülői tanácsok és a szülők képzettségi szintje, foglalkozása a legmeghatározóbb tényező. A szakmunkás, segédmunkás szülők szorosabban irányítanák gyerekeik pályaválasztását, akik fogékonyabbak a gépipar, fémipar és a fizikai munkák iránt.
Bővebben >>>2014 nyarán immár negyedszer került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és várható viselkedését vizsgálja.
A kutatási sorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, az idei, negyedik adatfelvétel – amelynek adatait elemezzük az alábbiakban – pedig 2014. június-július hónapokban került lebonyolításra.
A vizsgálat során 311 – legalább 50 főt foglalkoztató – cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.
Bővebben >>>Elemzésünk azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy-egy bank megítélésénél (i); a vállalatok mekkora részét érintették negatívan az elmúlt hónapok pénzintézeti csődjei (ii); valamint azt, hogy a bankválasztás hogyan függ össze azzal, hogy a vállalkozást negatívan érintették az elmúlt időszak hazai bankcsődjei (iii). A vizsgálathoz az MKIK GVI 2015. áprilisi vállalati konjunktúra-vizsgálatának adatbázisát használtuk fel.
Bővebben >>>A 2015-ös országos pályaorientációs vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében valósult meg. A kutatás közvetlen előzménye a 2014-es országos pályaorientációs vizsgálat, amelynek koncepcióját a jelen tanulmány is szorosan követi. Az MKIK területi hálózata segítségével az adatfelvétel az egész ország területén 2015. április 6. és május 29. között zajlott le. Összesen 9.088 hetedik osztályos tanuló válaszolt a kérdésekre. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy országosan reprezentatívnak legyen tekinthető. A tanulmány a GVI elemzőinek munkája.
A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.
Bővebben >>>A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában és októberében készül a területi kamarák közreműködésével. A vizsgálat a vállalkozások üzleti helyzetére, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére terjed ki. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozására kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.
Az 1998 és 2015 közötti adatfelvételek főbb változóit tartalmazó adatbázis mindenki számára elérhető az alábbi linkeken.
Bővebben >>>Elemzésünk azt vizsgálja, hogy a hazai vállalkozók milyen szempontokat tartanak fontosnak egy bank megítélésénél, illetve, hogy a vállalatok mekkora részét hátráltatták a 2015. év eleji pénzintézeti csődök. A vizsgálathoz az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2015. áprilisi vállalati konjunktúra-vizsgálatának adatbázisát használtuk fel, mely 3224 vállalatvezető válaszain alapul.
Bővebben >>>Az elemzés ötletét az USA fehér és színes bőrű lakossága közötti társadalmi különbségekről tudósító The Economist cikk adta. Az alábbiakban a magyar társadalmon belül meglévő, alapvetően területi jellemzőkkel kapcsolatos különbségeket ábrázoljuk néhány indikátor, illetve ezek alapján készült grafikonok segítségével. A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget „Magyarország-Alsó”-nak, a legfejlettebb térségeket (Budapest és a 11 legfejlettebb vidéki kistérség) „Magyarország-Felső”-nek neveztük el. A két Magyarország nemzetközi összehasonlítását a világ országaival hat mutató, a terhességmegszakítási ráta (i); a csecsemőhalálozás (ii), az egy főre jutó jövedelem (iii), a személygépjárművek száma (iv), a telefonvonalak száma (v) és a születéskor várható átlagos élettartam (vi) tekintetében végeztük el.
Az összeállítás célja, hogy adatokkal mutassunk rá a térségek közötti egyenlőtlenségek nagyságára a mai Magyarországon. A nemzetközi összehasonlításban önálló országként Magyarország-Felső nagy mértékben jobb helyzetet mutat, mint a hazai átlag. A leghátrányosabb helyzetű 33 kistérséget tartalmazó Magyarország-Alsó azonban több mutató esetében, Magyarország-Felsőtől jóval lemaradva a fejlődő országok színvonalán helyezkedik el.
Terhességmegszakítási ráta
1000 élveszületésre jutó abortuszok száma területenként
Év:
2013 (magyar adatok 2011)
Forrás:
http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/wrjp335pd.html
http://www.johnstonsarchive.net/policy/abortion/hungary/ab-hungarysr2.html
Csecsemőhalálozás
1000 élveszületésre jutó csecsemőhalálok száma területenként
Év:
2012
Forrás:
http://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.IMRT.IN
http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/04/daily-chart-16
Egy főre jutó jövedelem
Egy főre jutó jövedelem amerikai dollárban
Év:
2010
Forrás:
http://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.CD
http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/
Személygépkocsik száma
1000 állandó lakosra jutó személygépkocsik száma
Év:
2008
Forrás:
http://data.worldbank.org/indicator/IS.VEH.NVEH.P3
http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/
Telefonvonalak száma
100 lakosra jutó telefon- és ISDN vonalak száma (szolgálati vonalakkal együtt)
Év:
2013 (magyar adatok 2012)
Forrás:
http://data.worldbank.org/indicator/IT.MLT.MAIN.P2
http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/
Születéskor várható átlagos élettartam
Születéskor várható átlagos élettartam években (mindkét nem esetén)
Év:
2010
Forrás:
data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN
http://www.regionaldata.org/hu_HU/territorial_data/
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2015/04/daily-chart-16
Bővebben >>>2014 végén illetve 2015-ben sokszor találkoztunk az online sajtóban az ingatlanpiac fellendüléséről szóló hírekkel. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljuk, hogy a lakáspiaccal kapcsolatos cikkek milyen kapcsolatban állnak az ingatlanpiac tényleges alakulásával. Az adataink a GVI által kifejlesztett Textplore on-line tartalomelemző szoftverből származnak. Próbálja ki az elemzés adatait tartalmazó interkatív ábránkat!
Bővebben >>>
A GVI korábbi tanulmányában megvizsgálta, hogyan alakult a magyarországi vállalatok felszámolási eljárásainak száma az ország különböző részein. Az alábbi ábra ennek a tanulmánynak adatbázisát felhasználva mutatja meg megyei bontásban a felszámolások alakulásának dinamikáját a 2008-as egy főre jutó vásárlóerőparitáson vett GDP függvényében, valamint felszámolások alakulásának regionális lefutását. Az ábra arról tanúskodik, hogy az ország szegényebb területein sűrűbben fordulnak elő felszámolások, viszont a válság hatására elinduló szintbeli növekedés nem egyértelműen a szegényebb vagy a gazdagabb területeket érintette. A régiós idősor szinten arról tanúskodik, hogy a felszámolások alakulása és a földrajzi elhelyezkedés közötti összefüggések nem egyértelműek.
Bővebben >>>