Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
  • Gazdasági Havi Tájékoztató

    Tartalom: MNB: Magyarország versenyképességének javítására van szükség Iskolázottság és előítéletesség Nemzetközi tendenciák

    A GVI gyakornokot keres

    Gyakornokot keresünk heti 10-15 órás munkavégzésre. Jelentkezni 2018. február 28-ig lehet. A részletes felhívás megtekinthető a mellékelt ...

  • A munkaerőhiány vállalati percepciója

    Az elemzésben vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a munkaerőhiány hazánkban az elmúlt években, milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2010. március 28.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2010. január)

Mégis, milyen információk nyerhetők ki a munkanélküliségi adatokból a területi folyamatokra vonatkozóan? Meg lehet-e ragadni azokat a térségeket, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet? Azt kell megállapítanunk, hogy nem tudunk kiemelni ilyen térségtípust: az alföldi, mezőgazdasági karakterű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel a legnagyobb növekményt felmutató kistérségek között. Jóval érdekesebbek azok a kistérségek, ahol kevéssé romlik a helyzet: a fővárosi agglomerációban, illetve nagyobb városokban a nyilvántartott álláskeresők száma csak nagyon enyhén növekedett. Talán ezek az első jelei a munkaerő-piaci folyamatok javulásának?

Bővebben >>>

2010. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2009 végén és 2010 első két hónapjában is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A legjelentősebb növekedést 2010 januárjában tapasztaltuk. A munkanélküliség emelkedésének hátterében elsősorban néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye áll.

Az álláskeresők aktív korú népességen belüli aránya szintén jelentősen, a decemberi 9%-ról 9,7%-ra emelkedett januárban, melyben egyrészt a munkát keresők számának emelkedése, másrészt a vetítési alap csökkenése játszott szerepet.

Az adatokat megjelenítő térképek azt jelzik, hogy nem lehet kiemelni olyan térségtípust, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet. A legnagyobb munkanélküliség-emelkedést mutató kistérségek között az alföldi, mezőgazdasági jellegű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel. A fővárosi agglomerációban és a nagyobb városokban viszont csak nagyon enyhén növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, mely akár a munkaerő-piaci folyamatok jövőbeni javulását is előre jelezheti.

Bővebben >>>

2010. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” című kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről és nehézségeiről. A vizsgálat a diplomás pályakezdők bérezésére, kompetenciáira, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságára és presztízsére is kiterjed. Az alábbiakban három kérdőíves felvétel egyesített adatain mutatjuk be, hogy a friss diplomások milyen bérezésre számíthatnak.

A GVI 2007-ben 1000, 2008-ban 3200 és 2009-ben szintén 1000 vállalatot keresett fel személyesen kérdőívével. A mintákat szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek vonatkozásában. A 2007-es és 2008-as fizetési adatokat az infláció mértékével korrigáltuk. Jelen elemzés 1778 darab pályakezdőket alkalmazó vállalat és 4929 friss diplomás fizetési adatain alapul.

Bővebben >>>

2010. január 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. október)

A tizenötödik, 2009. októberében lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük a közhivatalok és intézmények szolgáltatásainak minőségével kapcsolatos véleményükről, a működésüket nehezítő akadályokról és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009 harmadik negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az elızetes adatok szerint 7,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,8%-kal mérséklődött az előző negyedévhez képest. Az idei év első felében a kkv-k üzleti helyzetének lassú javulása volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban ismét romlott a kis- és közepes vállalkozások konjunkturális helyzete, egyedül a rendelésállomány mutatója nőtt az elmúlt három hónap során. A jelenlegi helyzet negatív megítélése mellett a jövőbe is meglehetısen pesszimista módon tekintenek a kkv-k: az elkövetkező fél év során növekedésre egyedül az egy éve lassan emelkedő termelési szint tekintetében számítanak. Emellett a várakozásokkal kapcsolatos vélemények minden eddiginél kisebb mértékű különbözősége figyelhető meg a kis-és közepes vállalkozások körében. Mindezek következtében mind a konjunktúra-, mind pedig a bizonytalansági index az ötödik éve folyó felmérés történetének legalacsonyabb értékét érte el.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a vámhivatalok, az egyetemek és a honvédség munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a parlament, a kormány és a kórházak munkájával vannak kibékülve. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez lényegében nem változott az utóbbi négy évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlıdését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek.

Bővebben >>>

2010. január 22.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. november)

A feltételezéseknek megfelelően novemberben és decemberben egyre nagyobb mértékben növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aktív korú népességen belüli aránya. Decemberben már több mint 600 ezren szerepeltek Munkaügyi Kirendeltségek regisztereiben, de 2010 első hónapjaiban ez az új csúcsérték is megdőlhet. A július óta tartó romló tendencia mögött eleinte a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlása, illetve a Központi Régióban késleltetve lezajló folyamatok álltak, azonban október óta néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye okozza a változást. Így a turizmusban, az építőiparban vagy a mezőgazdaságban a munkaerő-kereslet a téli hónapokban lecsökken. Megszokott jelenség tehát, hogy novemberben elsősorban a Balaton környéki, idegenforgalmi karakterű, másodsorban pedig az Alföld mezőgazdasági jellegű kistérségekben növekedett a legnagyobb mértékben az álláskeresők száma.

A változást az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva szemléltető térképsorozatokon mintha javulás mutatkozna. Azonban a látszat ez esetben csal: a bázisidőszakot tekintve most érkeztünk 2008 novemberéhez, amikor a válság a termelés lecsökkenése után a munkaerőpiacra is begyűrűzött, ekkor növekedett meg ugyanis jelentősebben az elbocsátások száma.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)

Bővebben >>>

2010. január 19.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2010

2009 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A konjunkturális mutatók alapján elmondható, hogy válság elérte mélypontját és a 2010 első félévére vonatkozó prognózisok már mutatják a kilábalás jeleit. Mindez nem válság előtti állapot elérését, inkább csak a trend megfordulását jelenti.
Általános jelenségnek tekinthető, hogy gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így a konjunkturális és létszámfelvételi mutatók tekintetében 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.
A vállalatok 86 százaléka alkalmazott már valamilyen eszközt a gazdasági válság hatásainak kezelésére. A kiadások csökkentésére és a piaci pozíciók stabilizálására irányultak legnagyobb arányban a piaci szereplő lépései.

Bővebben >>>

2010. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009. szeptember 14-e és október 30-a között ötödik alkalommal került sor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatására, a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait és munkaerő-piaci döntéseit előrejelző vállalati empirikus vizsgálatra.

Az adatfelvétel során 7151 cég vezetőjét keresték fel a kérdezőbiztosok. A kapott válaszokat vállalatméret és gazdasági ág alapján súlyoztuk.

Az adatelemzés eredményeiből kiderül, hogy a gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így akár a létszám, akár az exporttevékenység, vagy a tulajdonosi háttér szerinti bontást vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az üzleti kilátásokat tekintve 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.

Bővebben >>>

2009. december 17.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. október)

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását, amit később kiegészítettünk a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Még mindig növekszik az álláskeresők aránya

Októberben tovább emelkedett, így az áprilisi csúcsértéket is meghaladja a regisztrált álláskeresők száma és aránya. Az évről évre megfigyelhető szezonális ingadozásoknak megfelelően az idei év végén is várható volt a romlás, ráadásul az elkövetkező téli hónapokban sincs okunk javulást várni.

A területi folyamatokban sincs érdemi változás. Egyedül az emelhető ki, hogy a fővárosban és szűkebb szomszédságában késleltetve jelennek meg a romló tendenciák, így október hónapban ebben a térségben emelkedett a leginkább a regisztrált álláskeresők száma.

Bővebben >>>

2009. december 11.Kutatás
Milyen szakmát válasszak?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató füzete elsősorban azoknak szól, akik általános iskolai tanulmányaik végéhez közeledve szakiskolai továbbtanuláson gondolkodnak, vagy már szakiskolai tanulók és a szakmaválasztás nehéz döntése előtt állnak. Az általános iskola után a szakképző iskola, majd ezt követően a tanulni kívánt szakma megválasztása nagyon fontos döntés, amely alapvetően befolyásolhatja a szakmát végzettek elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeit.

Természetesen a szakma megszerzésével nem zárul, nem zárulhat le a tanulás folyamata, amely később végigkíséri a szakképzettek pályafutását. De az első szakma megszerzése adhat egy olyan lökést ehhez, amelynek hatása akár a munkafeltételekben, akár a fizetésekben később is érezhető lesz. Többek között ezért igényel körültekintő döntést annak megválaszolása, hogy milyen szakmát válasszunk az általános iskola elvégzése után, milyen készségek megszerzésére törekedjünk a szakiskola elvégzése alatt. Az egyes szakmákban nemcsak a munkaadók által kínált bérek, az elhelyezkedési lehetőségek – beleértve más, rokon szakmákban való elhelyezkedést is – különbözőek, de eltérőek lehetnek az egyes szakmák rövid és hosszú távú fejlődési perspektívái is, a gazdaság egészének fejlődése, illetve az egyes szakmák tartalmának átalakulása miatt.

A füzettel az a célunk, hogy a lehető legérthetőbb szerkezetben bemutassuk azokat a rendelkezésre álló információkat, amelyek a szakmacsoport, vagy a szakma kiválasztásának alapját jelenthetik. Ezek az információk két nagy csoportba sorolhatók: egyrészről a szakképzés minőségére, a diákok véleményére vonatkozó adatok; másrészről a szakiskolai végzést követő munkaerő-piaci lehetőségeket, elsősorban a várható béreket és a munkába állás esélyét bemutató információk. Mi is ennek a két alapvető csoportnak a mentén szerkesztettük meg e füzetet. A füzetben szereplő táblázatok és ábrák annyiban jelentenek újdonságot a már elérhető adatbázisokhoz képest, hogy ebben a füzetben egy helyen találhatók meg azok az információk, amelyek sok pályaválasztás előtt álló fiatalt izgatnak. Továbbá több olyan adatsort is bemutatunk, amelyek eddig csak egy szűkebb, alapvetően kutatói csoport számára voltak elérhetők.

A füzetben megtalálható elemzések alapjául szolgáló adatbázis letölthető a GVI Online Adatbázisok (OLA) rendszeréből, mely a http://ola.gvi.hu/ címen érhető el. Az OLA ingyenes online adatlekérdezési és statisztikai elemzési lehetőséget nyújt elemzőknek, kutatóknak, egyetemistáknak, valamint hasznos információkkal szolgál a gazdasági és társadalmi folyamatok iránt érdeklődőknek azzal, hogy mások számára is hozzáférhetővé teszi a használói által feltöltött, publikusnak megjelölt adatokat. Működésének alapelvei a nyitottság és az egyszerű kezelhetőség.

Bővebben >>>

2009. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizenkilencedik felvételre 2009. júliusában került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A minden negyedévben ismétlődő kérdéseken túl idén júliusban a vállalkozások banki hiteleiről, valamint a gazdasági válságra adott vállalati reakciókról kérdeztük a vállalatvezetőket.

A megkérdezett vállalatok 61,1%-ának van valamilyen banki hitele, és 21%-uk érdeklődött bankban a hitelfelvétel lehetősége iránt az elmúlt fél évben. E vállalatoknak több mint fele meg is kapta a hitelt, 23,8%-uk igényelt, de nem kapott hitelt, 20,6%-uk pedig (az informálódás után) végül nem igényelt hitelt, mivel nem volt szüksége rá, vagy kedvezőtlennek ítélte a feltételeket. A vállalatok 31%-ának csak forinthitele van, 15%-ának csak devizahitele és 15%-uknak mindkettő.

A kis- és közepes vállalkozások 2009 első félévében számos módon igyekeztek védekezni a gazdasági válság számukra kedvezőtlen hatásai ellen. 77,5%-uk igyekezett új piacokat keresni, 62,4%-uk csökkentette, vagy befagyasztotta munkavállalói bérét és 54,7%-uk leépítette a vállalat által ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatásokat. Elbocsátásra a vállalatok 47,1%-ánál került sor.

Bővebben >>>