Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
25
26
27
28
29
30
1
2
4
5
6
7
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
  • Indul az MKIK GVI 2017. októberi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai kis- és középvállalkozások milyen mértékben szembesültek 2017-ben a munkaerőhiánnyal, valamint milyen ...

Google kereső
Hírfolyam
2009. november 11.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. szeptember)

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását, amit most kiegészítünk a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Tovább növekszik az álláskeresők aránya

Szeptemberben ismét enyhén növekedett a regisztrált álláskeresők száma és aránya, az áprilisi csúcsértéktől már minimális az elmaradás; javulás az ÁFSZ-hez bejelentett (és állami forrásból nem támogatott) új álláshelyek száma alapján továbbra sem várható. Sőt, figyelembe véve az elmúlt évek tendenciáit, a munkaerőpiaci-helyzet további romlására számíthatunk.

A területi folyamatokat illetően ki kell emelnünk, hogy a válság hatása a közép-magyarországi régióban is egyre inkább megmutatkozik. Az utóbbi hónapokban lassan, de folyamatosan növekszik a különbség az álláskeresők aktív korú népességhez viszonyított arányának aktuális és egy évvel korábbi értékei között, mind a fővárosban, mind a környező kistérségekben. Ugyanakkor, az álláskeresők aránya országosan a legalacsonyabbak közé tartozik, a növekedés ellenére is.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)

Bővebben >>>

2009. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1383 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI októberi konjunktúra-vizsgálatának eredményei szerint a vállalati várakozások immár pozitív irányba módosultak és egyértelmű fordulópontot jeleznek a gazdasági válság 2009 harmadik negyedévében elért mélypontját követően. Mivel a GVI vállalati konjunktúramutatója jó indikátora a GDP növekedési ütemében bekövetkezett változásoknak, az eredmények alapján a gazdasági növekedésre vonatkozóan is pozitív fordulatot várhatunk, bár azt még nem tudhatjuk, ezt a javulást követi-e esetleg újabb csökkenés. A recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelműen jelez, hogy még mindig a negatív tartományban található a GVI konjunktúramutató értéke és továbbra is magas szinten áll a GVI vállalati bizonytalansági mutató, ami azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntetű a javuló tendenciák érzékelése. A konjunktúramutató értékének legjelentősebb javulását a többségi külföldi tulajdonban levő, a nagy és közepes méretű, a döntően exportáló, valamint az iparban működő cégek körében tapasztaltuk.
A javuló várakozások ellenére a vállalatok többsége továbbra is a beruházások elhalasztásával reagál a gazdasági válságra. Az utóbbi egy évben az exportértékesítés az 1998 óta tapasztalt legmeredekebb visszaesést produkálta és ez csak 2009 áprilisa óta javult kis mértékben. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében kismértékű javulás, illetve a kereslet csökkenésének megállása várható a következő hónapokban.

Bővebben >>>

2009. október 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. július)

A tizennegyedik, 2009. júliusában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozások beszállítóikkal szembeni tartozását, lánctartozásban való részvételét, valamint a világgazdasági válság kedvezőtlen hatásainak enyhítésére hozott intézkedéseit vizsgáltuk.

2009 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az előzetes adatok szerint 7,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, mely a rendszerváltás óta tapasztalt legerősebb negyedéves visszaesés. A KKV-k az elmúlt negyedévek drámai romlása után még 2009 júliusában is igen kedvezőtlennek ítélik meg üzleti helyzetüket, rövid távú várakozásaik viszont kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest. A várható beruházási aktivitást kivéve minden tekintetben jobb helyzetre számítanak, mint 2009 áprilisában, és a legnagyobb mértékben a létszámra és a kapacitáskihasználtságra vonatkozó várakozások javultak. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex enyhe növekedést mutat az előző negyedévhez képest, de még mindig a negatív tartományban van. 2009 áprilisához képest erőteljesen csökkent a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értékére esett vissza.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 84,2%-ának több alkalommal is késedelmesen fizetett legalább egy partnere az elmúlt fél évben. Az eredmények azt mutatják, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2009 közepén is a kisebb és a tisztán magyar tulajdonú cégeket sújtotta nagyobb arányban a késedelmes fizetés problémája, de a különböző nagyságú vállalatok adatai most közeledtek egymáshoz. A lánctartozást tekintve érdekes eredmény, hogy – a felmérés történetében először – a tartozási láncban való részvétel gyakoriságát tekintve az építőipart megelőzi a feldolgozóipar, miután a januári 70%-ról 46%-ra csökkent azon építőipari vállalatok aránya, amelyekkel előfordult, hogy azért nem tudtak határidőre fizetni, mert nekik sem fizettek időben partnereik.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2009-re is az jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások a hatóságok felé inkább betartják a fizetési határidőket, mint egymás felé, de idén a felmérés történetében először növekedett az adókat és járulékokat késve befizető cégek aránya. A TB-járulék befizetésével a megkérdezett vállalatok 10,9%-a, az adók befizetésével pedig 9,5%-uk késett az elmúlt évben.

Bővebben >>>

2009. október 14.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. augusztus)

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program, amelynek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását. Ezt most kiegészítjük a csődök (egészen pontosan a felszámolási eljárások) földrajzi szempontú vizsgálatával is.

Újra növekszik az álláskeresők aránya

A nyár eleji csökkenés után újra növekszik a regisztrált álláskeresők száma és aránya. Nem teljesen szokatlan ez a jelenség, hiszen az elmúlt években a kora tavaszi csúcs után mindig júniusban volt a legkedvezőbb a munkanélküliségi mutató értéke, amit egészen októberig stagnálás vagy enyhe növekedés követett. Idén azonban a megszokotthoz képest nagyon enyhe volt a csökkenés, és az augusztusi adatok már újra a tavaszi csúcsértéket közelítik (az álláskeresők száma az áprilisi 469 ezres értéktől csak 4800 fővel marad el). A továbbiakban sem számíthatunk kedvező fordulatra, hiszen az ÁFSZ-hez bejelentett (és állami forrásból nem támogatott) új álláshelyek száma még mindig jóval elmarad az egy évvel korábbi értéktől. Ráadásul az állami munkahely-megőrző támogatások sem fékezik tovább az elbocsátásokat, hiszen az erre célra elkülönített kassza kiürült.

A területi folyamatokat illetően még mindig a válság terjedési szakaszában tartunk: az előző havi értékekhez képest a legjelentősebb növekedést a perifériákon tapasztalhatjuk, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azonban az egy évvel korábbi értékekhez képest még mindig a Dunántúl északi részén a legrosszabb a helyzet.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével. Legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak, és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már az első kilenc hónap alatt bekövetkezett.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében a legnagyobb a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások 1000 regisztrált társas vállalkozásra jutó száma 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a ráta növekedése. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak.

Bővebben >>>

2009. október 1.Kutatás
2009. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Fordulópontot jelez a GVI konjunktúra mutatója 2009 októberben a magyar vállalkozások várakozásaiban. Az áprilisi -18%-ról októberre -9%-ra erősödött a konjunktúra mutató értéke. A gazdasági válság hatására tavaly októbertől megfigyelhető, szinte szabadesésszerű csökkenés után az októberi felmérés szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági válság elérte a mélypontját. Ez az eredmény alátámasztja az áprilisi felvétel elemzésekor tett feltételezésünket: „az üzleti várakozások azonban már vetítenek elő biztató jeleket 2009 végére”.

A GVI bizonytalansági mutató magas értéke (0,42) azonban arra figyelmeztet, hogy nagyon törékenyek még a válságból való kilábalásra utaló folyamatok.

Bővebben >>>

2009. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő cég körében végzünk adatfelvételt egymással megegyező mintán, amely minta reprezentálja a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
2009 júliusában a kis- és középvállalkozások továbbra is igen kedvezőtlenül ítélték meg üzleti helyzetüket, rövidtávú várakozásaik azonban kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest.

Bővebben >>>

2009. szeptember 21.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. július)

Megállt az állástalanok számának növekvő tendenciája?

A GVI-ben a nyár elején indult az a kutatási program, amely a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség és az elbocsátások területi különbségeinek időbeli változását.
Az országos tendenciák szerint a nyilvántartott álláskeresők számában, illetve az álláskeresők aktív népességhez viszonyított arányában május óta minimális mértékű elmozdulások történtek: először – az évek óta megfigyelhető, szabályszerű nyár eleji javulásnak megfelelően – csökkentek, majd a tanév végén a pályakezdők belépése révén újra enyhén emelkedtek az értékek.
Ezt a helyzetet úgy értékelhetjük, hogy a nyár folyamán már folytatódtak tovább a válság korábbi szakaszára jellemző negatív a munkaerő-piaci folyamatok.
A stabilitás a munkanélküliség területi képében is megmutatkozik. Legutóbb közzétett elemzésünknek megfelelően az Északnyugat-Dunántúl gazdaságilag fejlettebb térségeiben – az álláskeresők számának drasztikus emelkedése ellenére – még midig alacsonyabb az álláskeresők aránya az aktív korú népességhez képest, mint az ország eleve hátrányosabb helyzetű felében. Továbbá a főváros és környéke még mindig egyfajta szigetet képez, hiszen a fent említett relatív mutató itt még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik az egész országon belül. Igaz maradt ez annak ellenére is, hogy az utóbbi hónapokban a munkanélküliség egy év alatti változását tekintve már a Központi Régió kistérségei is kikerültek a legkedvezőbb helyzetű (legkevésbé érintett) térségek közül. A gazdasági válság, így az elbocsátások korábbi koncentrált megjelenése mára térben is szétterjedt, így szinte minden kistérség munkaerő-piacán érzékelhetők a negatív irányú folyamatok. Csupán az ország legelmaradottabb külső és belső perifériáin nincs változás: nem romlanak tovább az amúgy igen magas értékek…

Lőcsei Hajnalka, geográfus (ELTE, GVI)

Bővebben >>>

2009. szeptember 16.Kutatás
Szakiskola - 2009

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. Akutatás során az MKIK GVI az MKIK által2009-benszervezésre került, amunkaerő-kereslet különböző szereplőit (kis-, közepes- és nagyvállalatok, közintézmények) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérőnagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján becslést készítettünk a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2012-ben várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2009. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. 2009 júniusában megismételte márciusi „Válságban a vállalatok” című felmérését. A két felvétel eredményeinek összevetéséből arra következtethetünk, hogy a két időpont között enyhén romlott a magyar vállalkozások üzleti helyzete: júniusban többen állították, hogy belföldi és külföldi értékesítésük csökkent az előző fél évben, mint márciusban. Csak a legnagyobb vállalatok jelezték értékesítési helyzetük javulását. A következő félévi értékesítésre, beruházásokra, létszámváltozásra vonatkozó várakozások ugyanakkor javultak márciushoz képest. Megfigyelhető, hogy szinte minden mutató a nagy árbevételű, nagy létszámú cégek körében vette fel a legkedvezőbb értékeket.

Bővebben >>>

2009. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI új kutatási programja a rendelkezésre álló statisztikai adatok és vállalati empirikus adatfelvételek alapján a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében összegyűjtöttük a sajtóban megjelenő elbocsátási híreket, így az érintett cégek székhelyei és telephelyei szerint megfigyelhetővé vált, hogy az elbocsátások tekintetében mely településeket, régiókat érinti leginkább a válság. Az összegyűjtött információk természetesen nem felelnek meg minden szempontból a statisztikai adatgyűjtéssel szemben támasztható elvárásoknak. Ennek egyik oka, hogy elsősorban a nagyobb vállalatok elbocsátásai hírértékűek, a kisebb cégek néhány főt érintő létszámleépítései nem kerülnek nyilvánosságra. A másik lényeges korlátot az jelenti, hogy az adatgyűjtés módszeréből adódóan nem ellenőrizhető a ténylegesen elbocsátottak létszáma, illetve az elbocsátás konkrét időpontja sem ismert. Az eredmények azonban mindenképpen jelzésértékűek a gazdaság teljesítőképességére vonatkozóan, hiszen a nagyobb vállalatok foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepükhöz képest is számottevő hányadát adják az országos GDP-nek, és az elbocsátási szándék már önmagában elegendő a teljesítmény visszaesésének megragadására.

Az összegyűjtött adatok szerint a vállalati szféra a fővároson kívüli, hagyományosan fejlettebb térségekben, főként a Dunántúl északnyugati részén szenvedte el a legnagyobb gazdasági visszaesést, és az elbocsátási hullámból a hátrányosabb helyzetű területek maradtak ki leginkább. Mivel az elmaradott külső perifériákon, valamint az Alföld és a Dél-Dunántúl nagyobb várossal nem rendelkező területein eddig sem volt jelentősebb ipari termelés, nem is volt minek leépülni. Emellett a turisztikai profilú balatoni régió, valamint a főváros és tágabb környezete felől is kevesebb elbocsátásról szóló hír érkezett.

Összességében az látható az elbocsátási és (az ÁFSZ által közzétett) munkanélküliségi adatokból, hogy a gazdasági válság a fővároson kívüli Magyarország fejlettebbnek mondható térségeiből indult ki és onnan szétterjedve vált általánossá. Tehát a válság összességében a fejlettség regionális egyenlőtlenségeinek – önmagában kívánatos – csökkenése irányában hat, azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros–vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további kiéleződése.

Bővebben >>>