Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
27
28
29
30
1
2
3
5
6
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
  • Iskolázottság és előítéletesség

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és ...

  • Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú ...

Google kereső
Hírfolyam
2010. május 5.Kutatás
KKV Körkép (2010. január)

A tizenhatodik, 2010 januárjában lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük az általuk tapasztalt késedelmes fizetés és az ebből adódó lánctartozás mértékéről és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009. utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság - és ezen belül a kkv-szektor - kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió, és 4 százalékkal mérséklődött 2008. negyedik negyedévéhez képest, pedig a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009. negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is az összes mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberében mért értéket, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

A megkérdezett vállalkozások körében 2009-ben átlagosan mindössze 1,9%-kal nőttek a bérek, azonban az idei évre tervezett béremelés ennél is mérsékeltebb lesz, a megkérdezett kkv-k terveik szerint átlagosan 1,6%-kal emelik a dolgozók bérét 2010-ben. Emellett a korábbi évekhez képest kevesebb cég kínál természetbeni juttatásokat dolgozóinak: 2010 januárjában a megkérdezett vállalatok 73%-a élt a béren felül adható természetbeni juttatások lehetőségével, mely arány 12 százalékponttal alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért értéknél. A csökkenés még szembetűnőbb, amikor a természetbeni juttatások mértékének változását vizsgáljuk.

2009-ben a cégek mindössze 10%-a növelte, 42%-a viszont csökkentette a természetbeni juttatások mértékét, közel felük pedig nem változtatott rajta. 2008-ban még 28%-uk emelte és csak 4%-a fogta vissza a természetbeni juttatásokat.

Bővebben >>>

2010. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2010. áprilisában immár huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1640 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A tavaly októberi eredmények után, melyek alsó fordulópontot jeleztek a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 áprilisában jelentős mértékben felerősödött a korábbi pozitív tendencia és a GVI Konjunktúra Mutató értéke +14,8%-ra emelkedett. Bár a gazdasági válság hatása több részmutató esetében továbbra is megfigyelhető, a vállalatok jelentős részénél már nőtt a termelési volumen és a rendelésállomány, valamint javultak az üzleti várakozások. Tovább erősödött a várható munkaerő-kereslet és a beruházások várható alakulása terén is számottevő javulást mutatnak az adatok. A pozitív kép azonban korántsem egyértelmű: a GVI Bizonytalansági Mutató értéke jelentősen nőtt október óta, tehát a derűlátó vállalati várakozások mellett továbbra is jól érzékelhetően jelen vannak olyan vállalatok véleményei, amelyek kifejezetten rossz helyzetről számoltak be.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
2010. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010. áprilisában huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. A megkeresett vállalkozások közül ez alkalommal 1640 cég vezetője válaszolt a kérdésekre.

A magyar vállalkozások üzleti várakozásaiban 1998 óta minden eddiginél jelentősebb pozitív elmozdulás tanúi lehettünk az idei áprilisi felvétel során. A tavaly októberi felvétel után, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010. áprilisban folytatódott, sőt rendkívül mértékben felerősödött ez a pozitív tendencia. A tavaly októberi -9% után, 2010. áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

Bővebben >>>

2010. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének és rövid távú kilátásainak feltárására, valamint az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2009 utolsó negyedévében minden jel arra utalt, hogy a magyar gazdaság – és ezen belül a kkv-szektor – kezd elmozdulni a válság okozta mélypontról. A GDP ebben az időszakban már csak 0,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, miközben az első három negyedévben még átlagban 1,6 százalékos volt a negyedéves recesszió. 2008 negyedik negyedévéhez képest pedig 4 százalékkal mérséklődött a bruttó hazai termék, holott a harmadik negyedévben még 7,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2009 negyedik negyedévében valamennyi konjunktúraindex értéke nőtt, vagyis hosszú idő után pozitív fordulat történt a kis-és közepes vállalkozások üzleti helyzetében. A jelenlegi helyzet kedvező megítélése mellett a vállalkozások rövid távú várakozásai is pozitív irányban változtak, ebben az esetben is nőtt minden mutató értéke. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értéke 2010 januárjában meghaladja a 2008 októberi értékét, vagyis a válság előtti szintre kapaszkodott vissza. A várakozások tekintetében az előző negyedévhez képest tovább mérséklődött a vállalkozások véleményének heterogenitása: a Bizonytalansági Index értéke ismét csökkent.

Bővebben >>>

2010. március 28.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2010. január)

Mégis, milyen információk nyerhetők ki a munkanélküliségi adatokból a területi folyamatokra vonatkozóan? Meg lehet-e ragadni azokat a térségeket, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet? Azt kell megállapítanunk, hogy nem tudunk kiemelni ilyen térségtípust: az alföldi, mezőgazdasági karakterű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel a legnagyobb növekményt felmutató kistérségek között. Jóval érdekesebbek azok a kistérségek, ahol kevéssé romlik a helyzet: a fővárosi agglomerációban, illetve nagyobb városokban a nyilvántartott álláskeresők száma csak nagyon enyhén növekedett. Talán ezek az első jelei a munkaerő-piaci folyamatok javulásának?

Bővebben >>>

2010. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2009 végén és 2010 első két hónapjában is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A legjelentősebb növekedést 2010 januárjában tapasztaltuk. A munkanélküliség emelkedésének hátterében elsősorban néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye áll.

Az álláskeresők aktív korú népességen belüli aránya szintén jelentősen, a decemberi 9%-ról 9,7%-ra emelkedett januárban, melyben egyrészt a munkát keresők számának emelkedése, másrészt a vetítési alap csökkenése játszott szerepet.

Az adatokat megjelenítő térképek azt jelzik, hogy nem lehet kiemelni olyan térségtípust, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet. A legnagyobb munkanélküliség-emelkedést mutató kistérségek között az alföldi, mezőgazdasági jellegű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel. A fővárosi agglomerációban és a nagyobb városokban viszont csak nagyon enyhén növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, mely akár a munkaerő-piaci folyamatok jövőbeni javulását is előre jelezheti.

Bővebben >>>

2010. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” című kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről és nehézségeiről. A vizsgálat a diplomás pályakezdők bérezésére, kompetenciáira, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságára és presztízsére is kiterjed. Az alábbiakban három kérdőíves felvétel egyesített adatain mutatjuk be, hogy a friss diplomások milyen bérezésre számíthatnak.

A GVI 2007-ben 1000, 2008-ban 3200 és 2009-ben szintén 1000 vállalatot keresett fel személyesen kérdőívével. A mintákat szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek vonatkozásában. A 2007-es és 2008-as fizetési adatokat az infláció mértékével korrigáltuk. Jelen elemzés 1778 darab pályakezdőket alkalmazó vállalat és 4929 friss diplomás fizetési adatain alapul.

Bővebben >>>

2010. január 26.Kutatás
KKV Körkép (2009. október)

A tizenötödik, 2009. októberében lefolytatott felmérés során – az üzleti helyzet alakulása mellett - a vállalkozásokat megkérdeztük a közhivatalok és intézmények szolgáltatásainak minőségével kapcsolatos véleményükről, a működésüket nehezítő akadályokról és a pénzügyi válság rájuk gyakorolt hatásáról is.

2009 harmadik negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke az elızetes adatok szerint 7,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,8%-kal mérséklődött az előző negyedévhez képest. Az idei év első felében a kkv-k üzleti helyzetének lassú javulása volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban ismét romlott a kis- és közepes vállalkozások konjunkturális helyzete, egyedül a rendelésállomány mutatója nőtt az elmúlt három hónap során. A jelenlegi helyzet negatív megítélése mellett a jövőbe is meglehetısen pesszimista módon tekintenek a kkv-k: az elkövetkező fél év során növekedésre egyedül az egy éve lassan emelkedő termelési szint tekintetében számítanak. Emellett a várakozásokkal kapcsolatos vélemények minden eddiginél kisebb mértékű különbözősége figyelhető meg a kis-és közepes vállalkozások körében. Mindezek következtében mind a konjunktúra-, mind pedig a bizonytalansági index az ötödik éve folyó felmérés történetének legalacsonyabb értékét érte el.

A vállalkozások gazdasági és politikai környezetükről alkotott véleményének vizsgálata azt mutatja, hogy a közhivatalok és intézmények közül a cégvezetők leginkább a vámhivatalok, az egyetemek és a honvédség munkájával elégedettek, a legkevésbé pedig a parlament, a kormány és a kórházak munkájával vannak kibékülve. A megkérdezettek között sokan egyetértettek azzal, hogy könnyű hozzájutni a céget érintő törvényekkel és szabályokkal kapcsolatos információkhoz és ez lényegében nem változott az utóbbi négy évben. Azzal viszont nagyon kevesen értettek egyet, hogy a vállalkozásokat érintő jogszabályok és adminisztratív megoldások elősegítik a vállalkozások fejlıdését, és abban is sokan kételkednek, hogy az oktatási rendszer képzései megfelelnek a munkaerőpiaci igényeknek.

Bővebben >>>

2010. január 22.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2008. október - 2009. november)

A feltételezéseknek megfelelően novemberben és decemberben egyre nagyobb mértékben növekszik a nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aktív korú népességen belüli aránya. Decemberben már több mint 600 ezren szerepeltek Munkaügyi Kirendeltségek regisztereiben, de 2010 első hónapjaiban ez az új csúcsérték is megdőlhet. A július óta tartó romló tendencia mögött eleinte a pályakezdő fiatalok fokozott beáramlása, illetve a Központi Régióban késleltetve lezajló folyamatok álltak, azonban október óta néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye okozza a változást. Így a turizmusban, az építőiparban vagy a mezőgazdaságban a munkaerő-kereslet a téli hónapokban lecsökken. Megszokott jelenség tehát, hogy novemberben elsősorban a Balaton környéki, idegenforgalmi karakterű, másodsorban pedig az Alföld mezőgazdasági jellegű kistérségekben növekedett a legnagyobb mértékben az álláskeresők száma.

A változást az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva szemléltető térképsorozatokon mintha javulás mutatkozna. Azonban a látszat ez esetben csal: a bázisidőszakot tekintve most érkeztünk 2008 novemberéhez, amikor a válság a termelés lecsökkenése után a munkaerőpiacra is begyűrűzött, ekkor növekedett meg ugyanis jelentősebben az elbocsátások száma.

A csődök az elmaradott térségeket is jellemzik

A válság hatására sok cégnek fel kellett hagynia tevékenységével, legrosszabb esetben fizetésképtelenné váltak és felszámolási eljárás alá kerültek. 2009-ben jelentősen megnövekedett az ilyen esetek száma, hiszen a 2008. év egészére vonatkozó, mintegy 10600 felszámolás 2009-ben már 9 hónap alatt teljesült.

A munkanélküliség elemzésekor láthattuk, hogy az ország fejlettebbnek számító északnyugati térségében jelentkezett először és leglátványosabban a probléma. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy ezekben a térségekben a szokásosnál magasabb a felszámolási eljárások száma is; sajnos a vállalkozói szféra is nagy veszteségeket szenved el. Azonban a felszámolási eljárások aránya 2009 első félévében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb, ráadásul a megelőző 2008. év azonos időszakához képest is ezekben a térségekben a legnagyobb a növekedés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével kiegészülve. Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági értéktermelő-képesség (egy főre jutó GDP) alapján a megyei rangsorok végén kullogó megyéinkben a társas vállalkozások még kevésbé tudnak ellenállni az általános recessziónak. (A részletes vizsgálatok szerint azonban Szabolcsban a romló tendencia nem a gazdasági környezet megváltozásának köszönhető.)

Bővebben >>>

2010. január 19.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2010

2009 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A konjunkturális mutatók alapján elmondható, hogy válság elérte mélypontját és a 2010 első félévére vonatkozó prognózisok már mutatják a kilábalás jeleit. Mindez nem válság előtti állapot elérését, inkább csak a trend megfordulását jelenti.
Általános jelenségnek tekinthető, hogy gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így a konjunkturális és létszámfelvételi mutatók tekintetében 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.
A vállalatok 86 százaléka alkalmazott már valamilyen eszközt a gazdasági válság hatásainak kezelésére. A kiadások csökkentésére és a piaci pozíciók stabilizálására irányultak legnagyobb arányban a piaci szereplő lépései.

Bővebben >>>