Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Hírfolyam
2011. május 1.Kutatás
Gazdaság Havi Tájékoztató

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója további javulást jelez az elmúlt félévhez képest: áprilisban +16,8 pontra nőtt az októberi +10,4-es értékről. A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. Hosszabb távon, az előző évek áprilisi adataival összehasonlítva, az idei eredmények ugyancsak javulást jeleznek, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a mutató most elért szintje még mindig elmarad az 1998-2002-es évek szintjétől. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

Bővebben >>>

2011. április 27.Kutatás
A gazdasági válság földrajza (2010. június - 2010. december)

2010. II. félévében folytatódtak a megelőző félévben meginduló pozitív változások a munkaerőpiacon, bár a javulás mértéke csekély. Ugyan a nyilvántartott álláskeresők abszolút számának – 2010 júniusától szeptemberéig tartó – csökkenését követően az utóbbi hónapokban újra emelkedik a regisztráltak létszáma, ez inkább a téli hónapokban „menetrend szerint” csökkenő munkaerő-keresletnek tudható be. E változások azonban még mindig nem jelentenek igazi áttörést. A munkanélküliségi ráta 2010 végén igen magas (11% körüli), a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) pedig decemberben közel 600 ezer álláskeresőt regisztráltak. Ezek az értékek nem sokkal maradnak el az 1993. évi negatív csúcstól sem.

Az országos átlag persze számottevő területi különbségeket fed el az álláskeresők számának és arányának változásában, ahogyan azt az alábbi térképek és a mellékelt videók is illusztrálják. A változások leglényegesebb elemei:

  • Az északnyugati térségei, melyek nem csupán a munkaerő-piaci helyzet, hanem a gazdaság teljesítőképessége és a lakosság életszínvonala alapján is az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzetűnek mondhatók, a fellendülés időszakának is egyértelmű nyertesei. Az exportorientált feldolgozóipari vállalkozásokat koncentráló, valamint ezek munkaerő-piaci vonzáskörzetébe tartozó kistérségekben tehát a korábbi relatíve nagy visszaesést – a várakozásoknak megfelelően – most a dinamikus javulás időszaka váltotta fel.
  • Ezzel szemben az elmaradottabb déli és keleti országrészben, ahol a 2010. elején megkezdődött javulást inkább a közmunkaprogramok nem szűnő intenzitásával magyaráztuk, a téli hónapokban ismét kedvezőtlen irányba fordultak a tendenciák. A központi koordináció és források megakadásával a szociálisan is terhelt csereháti, szatmári és közép-tisza-vidéki kistérségekben újra emelkedik a nyilvántartott álláskeresők aránya. Az előző félévben tapasztalt javulás nem maradhat fenn, ahhoz további jelentős erőfeszítések, kitartó és következetes foglalkoztatáspolitika szükségesek.
  • A súlyánál és minőségi jegyeinél fogva is az ország gazdasági centrumát jelentő fővárosi agglomerációban még mindig nem észlelhetők a pozitív változás jelei. Azonban a fővárosi munkaerőpiac még a válság legmélyén is viszonylag stabil maradt, és az álláskeresők munkavállalási korú népességen belüli aránya nem éri el az országos átlag felét sem, alig emelkedett 4% fölé. Úgy tűnik tehát, hogy a fővárosi agglomeráció munkapiaca a konjunkturális hullámzásokra a javulás időszakában is késve reagál. Az export élénkülése ebben a térségben kevéssé érezteti munkapiaci hatását, a belső kereslet pedig továbbra sem mozdul a holtpontról.


A munkanélküliség területi képe ugyan továbbra is stabil és a legjobb és legrosszabb helyzetű térségek köre sem változott meg alapvetően, azonban a területi különbségek alakulásában fordulat következett be. Az ország társadalmát és gazdaságát egyaránt érintő, térben is jól érzékelhető erős megosztottság a válság hatására oldódni látszott, de 2010 májusa óta újra enyhén növekednek a területi egyenlőtlenségek.

Bővebben >>>

2011. április 1.Kutatás
2011. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2011 áprilisban huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év áprilisban a megkeresett vállalkozások közül 1803 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul. A válaszadók 47%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 19%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 23%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 10%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 24%-a, építőiparban 15%-a, kereskedelemben 22%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 39%-a.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója pozitív tartományban tartózkodik, és további javulást jelez az elmúlt félévhez képest. Igaz ez akkor is, ha egy fél évvel ezelőtti, és akkor is, ha a tavaly áprilisi adatfelvételhez hasonítjuk az eredményeket. Idén áprilisban +16,8 pontra nőtt a GVI Konjunktúra Mutató értéke az októberi +10,4-es értékről.

Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, javult az üzleti bizalom és kedvezőbbé váltak a cégek üzleti várakozásai. Az adatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy 2009 októbere óta megkezdődött a válságból való kilábalása a magyar gazdaságban, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulására, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése.

Bővebben >>>

2011. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében a válság kezdetétől részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2010 második félévében folytatódtak a munkaerőpiacon az első félévben megindult pozitív változások, bár ez csak kis mértékű javulást jelent. A nyilvántartott álláskeresők regiszterében 2010 májusától kezdve hónapról hónapra relatíve kevesebb álláskereső szerepelt, mint egy évvel korábban. A KSH felmérése alapján elmondható, hogy bár 2010 második félévében növekedett az alkalmazásban állók száma és csökkent a munkanélkülieké, e változások még mindig nem jelentenek igazi áttörést.

Az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzetű északnyugati országrész térségei a fellendülés időszakának is egyértelmű nyerteseivé váltak. Az exportorientált feldolgozóipart koncentráló kistérségekben a korábbi visszaesést dinamikus javulás váltotta fel. Ezzel szemben az elmaradottabb déli és keleti országrészben a téli hónapokban ismét kedvezőtlen irányba fordultak a tendenciák. A fővárosi agglomerációban még nem észlelhetők a pozitív változás jelei: itt még mindig növekszik az álláskeresők létszáma és aránya is, bár ez az arány nem éri el az országos átlag felét sem. Úgy tűnik tehát, hogy a fővárosi munkapiac a konjunkturális hullámzásokra a javulás időszakában is késve reagál.

Bővebben >>>

2011. március 22.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2010)

Az 1432 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta.

Bővebben >>>

2011. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, ekkor a KSH hivatalos statisztikái szerint összeállított kvóta alapján kiválasztott személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőket vagy – kisebb cégek esetében – az általános vállalati vezetőket kérdezik meg.

A kutatási program elsődleges célja a felsőoktatás szereplői, a döntéshozók, az intézmények vezetői, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalok és a munkáltatók tájékoztatása, és ezen keresztül az egyéni döntések meghozatalához való segítségnyújtás. Így a hangsúly a felsőoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyeződhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági előrejelzések, a karrierépítő és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatok és együttműködések. Ez a rendszer – a piaci alapokra épülő mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket. A GVI ezt a célt kívánja szolgálni kutatásaival, s egyben szeretné elősegíteni a fent vázolt, a felsőoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését.

A 2011-es kiadvány célja, hogy a laikusok számára is érthető módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdők és a felsőoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát. Az elemzés alapját a legutóbbi három adatfelvétel eredményei, összesen 6246 vállalati vezető válaszai (2008-ban 3508, 2009-ben 1306, 2010-ben 1432), valamint a HR-tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértői interjúk képezik.

Bővebben >>>

2011. február 21.Kutatás
KKV körkép (2011. január)

2010 folyamán a magyar gazdaság növekedése 1,2%-os volt, ami jelentős emelkedés a 2009-ben mért 6,5%-os visszaeséshez, de még a 2008-ban tapasztalt 0,6%-os bővüléshez képest is. Az előző év azonos időszakát figyelembe véve 2010. utolsó három hónapjában enyhén gyorsult a magyar gazdaság növekedése, ugyanakkor az előző negyedévéhez viszonyítva némi visszaesés tapasztalható. A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban is tükröződik a makrogazdasági mutatókban megfigyelhető kettősség: ugyan a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül egyedül a termelési szint indexe nőtt az előző negyedévhez képest, viszont az összes mutató magasabb értéket ért el 2010. utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésével ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban jelentős pozitív irányú változás következett be 2010 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke számottevően emelkedett. Ennek köszönhetően a KKV Konjunktúraindex értéke 2010. negyedik negyedévében tekintélyes növekedést mutat, egyedül 2005. és 2006. első negyedévében ért el magasabb értéket. A Bizonytalansági Index csökkenése pedig azt jelzi, hogy 2009. második negyedéve óta először emelkedett az egyetértés a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

A késedelmes fizetés és a lánctartozás által generált problémák súlya csökkent az elmúlt fél év során. A megkérdezett vállalkozások 2011 januárjában 6 százalékponttal kisebb arányban rendelkeztek több esetben is késedelmesen fizető partnerrel, és 7 százalékponttal kisebb arányban kerültek tartozási láncba, mint 2010 júliusában. Ezeket az eredményeket megerősítik a cégvezetők véleménye is, hiszen a 2010 júliusában mért 39% helyett most már csak a cégek 32%-a véli úgy, hogy nőtt a lánctartozás által okozott problémák súlya, és 4% helyett már 7%-uk gondolja úgy, hogy csökkent.

Eredményeink szerint tovább mérséklődött a válság hatása a kis- és közepes vállalkozásokra az elmúlt negyedévben: míg most januárban már csak a cégek 23%-a gondolja úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a cég üzleti helyzetére a következő fél év során, addig 2010 októberében a kkv-k 30%-a vélekedett így.

Bővebben >>>

2011. február 17.Kutatás
Korrupciós kockázatok a magyar üzleti szektorban 2010-ben

Az Ernst & Young kft. és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben közös kutatás keretében vizsgálta a korrupciós kockázatokat a magyar vállalati szektorban. A kutatás során, kérdőívünkkel 300 vállalati vezetőt kerestünk személyesen. A válaszaik alapján elkészült tanulmány többek között foglalkozik azzal, hogy mit tesznek a cégek a korrupciós kockázatok csökkentéséért, hogyan reagálnának a cégvezetők feltételezett korrupciós helyzetekre és hogyan látják a cég részpiacán mennyire elterjedtek és bevettek a korrupciós ügyletek.

A kutatás eredményeiről az Ernst & Young Kft. a következő sajtóközleményt adta ki:

http://www.ey.com/HU/hu/Newsroom/News-releases/Korrupcios_Kockazatok_2011

Bővebben >>>

2011. február 14.Kutatás
A Kecskeméti TISZK fejlesztése

E kutatási projekt a Kecskeméti TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. (KETISZK) számára dolgozott ki javaslatokat két egymáshoz szorosan kapcsolódó témában: üzleti stratégia és munkaerő-piaci visszacsatolási rendszer

Az üzleti stratégiával foglalkozó tanulmány áttekinti a KETISZK helyzetét, valamint ebből levezet négy egymásra épülő stratégiai forgatókönyvet. A helyzetértékelés a belső és a külső tényezőket tekinti át úgy mint a TISZK-modellt és a KETISZK legfontosabb jellemvonásait; demográfiai trendek (becslések a potenciális tanulói létszámra vonatkozóan), munkaerő-piaci helyzetkép, szabályozási kérdések, illetve a Daimler-Benz AG beruházás hatásai.

A helyzetelemzésből négy stratégiai forgatókönyvet lehetséges levezetni, melyek

szorosan kapcsolódnak egymáshoz, logikai sorrendet követnek.

E négy forgatókönyv a következő

1. Fenntartható KETISZK;

2. A KETISZK mint információs központ;

3. Koordináló KETISZK;

4. KETISZK a fejlesztések központja.

A munkaerő-piaci visszacsatolási rendszert tárgyaló tanulmány célja, hogy egy olyan visszacsatolási rendszer kiépítésére tegyen javaslatot, amely segítségével a KETISZK végzett diákjainak munkaerő-piaci és továbbtanulási teljesítményét és pályáját lehet elemezni. Ez alapján képet lehet kapni arról, hogy a KETISZK-en végzetteket hogyan fogadja egyrészt a munkaerőpiac, milyen eredményeket érnek el a munkaerő-piacon, másrészt milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci, illetve szakmaválasztási utakat követnek. Ebből kifolyólag e dokumentum a „KETISZK Stratégiai Koncepció”-hoz szorosan kapcsolódik, azt kiegészíti. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Stratégiai Koncepció információs központ kialakítására tett javaslatait pontosítja, fejti ki bővebben, valamint ezekkel kapcsolatban további lehetőségeket vet föl.

A javaslatok összeállítása során arra törekedtünk, hogy a KETISZK céljait maximálisan segítő és a lehetőségeit is figyelembe vevő változatokat javasoljunk. Tehát egy (1) szinergikus, (2) nyitott, (3) könnyen használható, és (4) bővíthető adatbázis létrehozására teszünk javaslatot.

Bővebben >>>

2011. február 4.Kutatás
A magyar egyetemi honlapok információtartalma (2006-2010)

A tanulmány célja annak feltérképezése, hogyan alakult 2006 óta a magyar egyetemi honlapok információgazdagsága. A kizárólag interneten lebonyolított kutatás során a magyarországi egyetemek közgazdasági, gazdaságtudományi karjainak honlapjait vizsgáltuk, valamint az összehasonlíthatóság érdekében bevontunk az elemzésbe két külföldi egyetemet, illetve egy magyar főiskolát. A holnapok információtartalmának mérése különböző információs kritériumok segítségével történt (van-e az oktatónak személyes honlapja, elérhető-e az önéletrajza, publikációs listája, vannak-e a honlapon letölthető publikációi, illetve szerepel-e a honlapon az oktató email címe). Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatóság Index (OLI) alapját. Az adatgyűjtés során rögzítésre került az oktatók neme, tudományos fokozata, illetve egyetemi beosztása is.

Az elemzés során kiderült, hogy 2010-ben is a férfiak vannak többségben a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági karain oktatók között, 2006-óta azonban szinte mindegyik vizsgált egyetem esetében kismértékben növekedett a nők aránya. A magyar egyetemeken a férfiak aránya a magas beosztásokban meghaladja a nőkét, míg a nők az alacsonyabb beosztásokban vannak többen. Ez jellemzi a tudományos fokozatok nemek szerinti megoszlását is.

Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetőségeket. A magyar egyetemi oktatók és egyetemek ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, hiszen míg 2006-ban öt kritériumból átlagosan 1,52-t teljesítettek, addig 2010-ben már 2,24-et. Azonban még mindig messze elmaradnak egy vezető egyetemtől, a Stanford Egyetemtől, ahol az Online Láthatósági Index értéke 2010-ben 3,87, vagyis az oktatóknál átlagosan majdnem négy információs kritérium teljesül. Emellett jelentős különbségek vannak a különböző magyar egyetemek között is a honlapok információgazdagságát tekintve. Van olyan egyetem, ahol átlagosan egy információ sem elérhető az általunk vizsgáltak közül.

A Stanford Egyetemhez képest a legnagyobb lemaradást a saját honlappal rendelkező oktatók alacsony arányában láthatjuk, azonban e téren is javulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest. A legtöbb magyar egyetem lépést tart a Stanford Egyetemmel az oktatók telefonszámának és email címének megjelenítését illetően, és megelőzi a krakkói Jagelló Egyetemet az oktatói önéletrajz, és a letölthető tantárgyi segédanyagok tekintetében. Tehát összességében elmondható, hogy a Stanford Egyetem honlapja még mindig több információt tartalmaz, mint a magyar egyetemeké, de a krakkói egyetem közgazdasági karának honlapja sok tekintetben alatta marad a magyar felsőoktatási intézmények átlagának.

Bővebben >>>