Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Hírfolyam
2012. március 20.Kutatás
KKV Körkép (2012. január)

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 utolsó negyedévében bővült a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 0,3%-os volt a bővülés. A magyar gazdaság 2011 egészére vetítve 1,7%-kal nőtt.

A kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok közül mindegyik csökkent a 2011 októberében felmért szinthez képest, így alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket is. A jövőre irányuló várakozások azonban az ellenkező irányban változtak az elmúlt három hónap során, hiszen csak a beruházási aktivitást tervezik csökkenteni az előző negyedévhez képest a vállalkozások, a többi mutató értéke növekedett.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, tehát az arány csökkent 2011 júliusa óta. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya emelkedett az elmúlt fél év során: míg 2011 júliusában a megkérdezett cégek 45%-a azért nem tudott fizetni szállítóinak időben, mert nekik sem fizettek a vevőik határidőre, addig idén januárra 41%-ra csökkent ez az arány.

A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%-kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkv-szektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán.

Bővebben >>>

2012. március 14.Kutatás
Szakiskola - 2012

Akutatás során az MKIK GVI a rendelkezésre álló adatok és az MKIK általszervezett nagymintás empirikus adatfelvétel alapján becslést készít a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítja azt a szakiskolák várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2012. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2012 januárjában kilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2012. januári adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói mind csökkentek 2011 utolsó negyedévében, követve a kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős pozitív irányú elmozdulást mutatnak: a várható beruházási aktivitás megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke nőtt. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe növekedett 2011 utolsó negyedévében, míg a Bizonytalansági Index visszaesést mutat a megelőző negyedévi értékhez képest.

A következő fél évben várható üzleti helyzetet az előző negyedévben megfigyelt várakozásoknál némileg kedvezőbben ítélik meg a vállalkozások: a cégek 26%-a számít jó, 17%-uk pedig rossz üzleti helyzetre. A következő fél évben várható termelési szint mutatója is emelkedést mutat az előző negyedévhez képest. A létszámváltozásokat illetően a következő fél év során az előző negyedévben megfigyeltnél pozitívabb tendenciákra lehet számítani a vállalkozások körében, főként a belföldre termelő cégek esetében. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Bővebben >>>

2012. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok körében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. 2011-ben 1313 vállalkozást kerestünk fel. A teljes mintában 30 százalékot tesznek ki az 50 fő alatti cégek, 19 százalékot az 50-100 fő közöttiek, 24 százalékot a 100-250 fő közöttiek.

A legfrissebb eredmények szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik, és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek – tehát elmondható, hogy nincs diplomás túlképzés Magyarországon. A 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomásokat, friss diplomást pedig 42 százalékuk. A 2011-es eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építő vagy gyártástechnológiai mérnökök, a kereslet jelentős növekedésére lehet számítani 2012-ben. Legkevésbé a turisztikai munkatársak esetében, valamint a pénzügyi, logisztikai pályakezdő munkakörökben és a speciális tudást nem igénylő általános asszisztensi munkakörökben lehet a rövid távú kereslet csökkenését prognosztizálni. A GVI presztízsrangsora szerint a gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak első helyen, a műszaki képzések közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Villamosmérnöki és Informatikai Kara áll az első két helyen.

Bővebben >>>

2012. január 30.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2011)

Az 1313 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon. A frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. Több cég kíván diplomást felvenni 2012-ben, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát. Természetesen ezt a megállapítást árnyalni kell végzettségek és felsőoktatási intézmények szerint. A versenyszektor oldaláról az egyes végzettségek iránt továbbra is eltérő erősségű keresletet lehet megfigyelni és a munkaerő-piac a jobb, magasabb presztízsű egyetemeken végzetteket magasabbra értékeli, míg a gyengébb oktatást adó intézményeket "fekete listára" teszi. A 2005 óta végzett vizsgálatsorozat tapasztalatai szerint az utóbbi intézményekben végzettek elhelyezkedési esélyei is rosszabbak és alacsonyabb induló bérrel kénytelenek megelégedni munkába állásukkor.

Bővebben >>>

2012. január 24.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2012

2011 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A 2012-re vonatkozó üzleti várakozások jelentősen romlottak a tavalyihoz képest. Míg egy évvel korábban az üzleti várakozásokat kifejező vállalati egyenlegmutató értéke +20 pont volt, idén csak +13 pont. Ezzel együtt a vállalatok többsége üzleti helyzetének javulására számít 2012 első félévében.
2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette dolgozóinak számát, mint amennyi csökkentette. 2011-ben azonban megtörni látszik a 2010-ben elinduló kedvező tendencia: a várható munkaerő-keresletet jelző egyenlegmutató értéke 3 pontot csökkent. A következő évre vonatkozó tervek a tavalyi évhez hasonlóan kicsit visszafogottabbak: az egyenlegmutató értéke +9 pont. A vendéglátás és ipar területein tevékenykedő vállalati körökre jellemző leginkább a létszámbővülés. Előbbiben 2,9-szor, utóbbiban pedig 2,1-szer nagyobb valószínűséggel találunk létszámbővítő vállalatokat, mint a mezőgazdaságban. Legkisebb valószínűséggel a pénzügyi szektorba tartozó vállalatok terveznek létszámbővülést.
A szakképzett fizikai munkakörök foglalkoztatási helyzete a legkedvezőbb. 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette szakképzett fizikai alkalmazotti körét, mint amennyi csökkentette. A 2012-re vonatkozó szándékok még ennél is kedvezőbbek. A foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 12 pont, azaz 12 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi létszámcsökkenést.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is feldogozza és munkaerő-piaci előrejelző tanulmányokat készít a közös kérdőíves felvétel adatai alapján. Ezen tanulmányok az alábbi linken érhetőek el:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat előrejelzései

Bővebben >>>

2012. január 6.Kutatás
Az olasz adósságválság

Az euróövezet jövőjére immár nem Görögország, hanem Olaszország jelentheti a legnagyobb fenyegetést adósságpályája, romló növekedési kilátásai és belpolitikai bizonytalansága miatt. Valószínűtlennek látszik, hogy Olaszország jelentős euróövezeti segítség – sőt valamilyen formában bekövetkező törlesztésképtelenné válás – nélkül túlélheti adósságválságát. Problémát jelent, hogy a hatalmas olasz államadósságra nem lehet a görögökéhez hasonló mentőcsomagot kialakítani, mivel ehhez túl nagy gazdaságról és túl sok pénzről van szó. A hatalmas Olaszország bedőlése sokkal nagyobb károkat okozna Európának és az eurónak is, mint a görög válság.

Az olasz állampapírhozamok a görög helyzet és a piaci bizalom drámai csökkenése miatt a veszélyzónába emelkedtek. Ez a miniszterelnök lemondásához és szakértői kormány megalakulásához vezetett. Az olasz helyzet felhívja a figyelmet arra, hogy több európai államban további jelentős költségvetési megszorítások véghezvitele szükséges, és a politikai instabilitás is egyre több országot érhet el.

Bővebben >>>

2012. január 2.Kutatás
Az őszödi beszéd sajtóvisszhangja - a Textplore szövegelemző szoftverrel készült elemzés

  • Hogyan jelenik meg Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde az Index és az Origo cikkeiben? Miben különbözik a két portál interpretációja?
  • Milyen megítélés bontakozik ki Magyarországról a New York Times 2011. első féléves politikai cikkeiben?
  • Hogyan jelenik meg Stohl András balesete és a színész balesetet követő viselkedése a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Velvet és a Blikk on-line cikkeiben?

A GVI 2011. október 25-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatta saját fejlesztésű szövegelemző szoftverét.A bemutató során ismertetésre kerültek a szoftver jellemzői, valamint a szoftver segítségével készített elemzések.

A TEXTPLORE honlapja: TEXTPLORE

Bővebben >>>

2012. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúrakutatása azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és a cégek helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat is vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak a vállalkozások alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. A felméréssorozat a nyolcadik adatfelvételhez érkezett 2011 októberében.

A magyarországi vállalkozások 2011 végén igen nehéz gazdasági körülményekkel szembesültek, és ebben a tekintetben 2012-ben sem várható számottevő javulás. Jelenleg a vállalatok termelésének és forgalmuk bővítésének egyik fő akadálya a hitelszűkítés. Ez a kedvezőtlen folyamat már a gazdasági válság elején elindult, 2011-ben pedig még nehezebbé vált a hitelhez jutás, mivel a bankok a devizahitel-végtörlesztés és a bankadó miatt nehéz helyzetbe kerültek.

2011. októberi adatfelvételünkben a válaszadó cégek hitelezési szokásaikra, a hitelszűkülést érintő várakozásaikra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Az adatok azt mutatják, hogy a hitel-kondíciók romlása miatt az elmúlt 6 hónapban a megkérdezett vállalkozások 7%-a halasztott el beruházást. A hitelhez jutás feltételeinek változását a 2011-es évre vonatkozóan igen negatívan ítélik meg a magyarországi vállalatvezetők. A megkérdezettek 28%-a szerint sokkal nehezebbé vált a hitelfelvétel az elmúlt évben. Emellett a válaszadók még a 2011-es körülményeknél is nehezebbekre számítanak 2012-ben. A hitelfelvétel körülményeit illető, igen borúlátó várakozásokkal összhangban a megkérdezett vállalatok döntő többsége (81%) nem tervez banki hitelfelvételt a 2012-es év során.

Bővebben >>>

2011. december 7.Kutatás
A Fukusimai atomerőmű-katasztrófa a magyar online sajtóban

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ megbízásából (http://www.energiaklub.hu), az Energia Kontroll Program keretében a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség magyar online sajtóban és a New York Times-ban való megjelenését mutatjuk be kvantitatív eszközökkel. Elemzésünk a 2011. március 9. és július 19. közötti időszakra terjed ki. Ezalatt hat magyar online sajtótermékben (Index, Origó, NOL, MNO, Heti Válasz, Figyelőnet, HVG) összesen 1548 cikk jelent meg a fukusimai katasztrófával kapcsolatban, a New York Times-ban pedig 485, azaz összesen 2033 újságcikkben megjelenő információkat elemeztük. Ezen cikkek tartalomelemzését végeztük el az MKIK GVI által fejlesztett Textplore (https://www.textplore.org)szövegelemző szoftver segítségével.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által fejlesztett Textplore online dokumentumelemző szoftver lehetővé teszi nagy mennyiségű dokumentum kvantitatív, főként szó-előfordulásokon alapuló statisztikai vizsgálatát. A program beépített funkcióinál fogva nagy mennyiségű szöveg gyors elemzését teszi lehetővé úgy, hogy a kapott eredmények lementhetők és különböző statisztikai és hálózatelemző szoftverekkel (STATA, SPSS, R, Ucinet, stb.) tovább elemezhetők. A szövegekben előforduló szavak statisztikai elemzése lehetőséget nyújt például bizonyos szavak által jelzett témák együtt-járásának vagy forrásonként való eltérő megjelenésének vizsgálatára. A szoftver értéke továbbá, hogy együtt elemezhető általa a főbb hazai hírportálok és néhány intézet honlapjának tartalma - szerzői jogi okokból a teljes szövegek megjelenítése nélkül.


Az elemzés a következők témákra terjedt ki:

- Hírcunmai: A fukusima diskurzus terjedése a magyar online sajtóban
- A fukusima diskurzus témái (Kitekintő: A paksi atomerőmű megjelenése és eltűnése a diskurzusban)
- A fukusima diskurzus globalizálódása (Kitekintő: Összehasonlítás New York Times-szal)
- Adatok, szakértői és emocionális közlések (Kitekintő: a magyar média összehasonlítása a New York Times-szal)

Az elemzést bemutató előadás megtekinthető az Energiaklub honlapján (http://energiakontrollprogram.hu/video/energia-es-nyilvanossag-c-konferencia-2011-november-17-varhalmi-zoltan-mkik-gazdasag-es-vallal)

Bővebben >>>