Tartalom:

• Az MKIK GVI 2018. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei
• Új importvámok az Egyesült Államokban

• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI 2009 óta minden évben kérdőíves felméréssel vizsgálja a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. E felmérések fontos pillanatképet rajzoltak arról, hogy mi történik a szakképzettekkel a végzés utáni időszakban (2009 és 2012 között 9 hónapos, 2013 és 2017 között 19 hónapos időtávon), a szakképzésből kikerülők közül hányan helyezkednek el a szakmájukban, hányan dolgoznak, és hányan tanulnak tovább. Vagyis ez a felmérés-sorozat a rövid távú munkaerőpiaci alkalmazkodás vizsgálatára alkalmas volt, azonban a munkaerőpiaci tendenciák hosszabb távú megfigyelésére kevésbé, mivel a felmérés során minden évben más-más tanulókat kérdeztünk meg. Ezt a módszert 2018-tól felváltja az ún. pályakövetéses vizsgálat, amelynek során egy adott évben végzős tanulókat a végzés várható évében az iskolában („iskolapados” adatfelvétel), majd az azt követő két évben keressük fel. Így egy adott évi adatfelvétel során a tanulók mintája három részre oszlik:

1. hullám: az iskola utolsó évfolyamában tanulók;

2. hullám: tanulók a várható végzés után 7-8 hónappal;

3. hullám: tanulók a várható végzés után 19-20 hónappal.

E változtatással az MKIK egy hiánypótló vizsgálatot indított el. Egy olyan vizsgálatot, amely korábban nem létezett Magyarországon, de amely elengedhetetlenül szükséges a szakképzett pályakezdők hosszabb távú munkaerőpiaci helyzetének felméréséhez.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdeztük meg vállalkozásuk üzleti helyzetéről és kilátásairól. A megkérdezett cégek közül 300 kis- és középvállalkozás (20-249 fő közötti), esetükben a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki. A 400-as minta – amely 100 darab nagyvállalkozást (250 fő felett) is tartalmaz – esetében pedig a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági mutatót közöljük.