Tartalom:

• A GVI 2017. januári KKV Körkép felvételének eredményei

• A kínai-amerikai kereskedelmi háború kockázata és lehetséges hatásai

• Nemzetközi tendenciák

A 2017. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest kis mértékben romlott: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az októberi 28 pontról 25 pontra csökkent. 2016 januárjában szintén 25 ponton állt a mutató.

A Bizonytalansági Mutató értéke továbbra is 38 pontos szinten áll. (2016 januárjában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Összességében azt láthatjuk, hogy a Konjunktúramutató a 2016. áprilisi csúcs (33 pont) után kis mértékben visszaesett júliusra (27 pont), majd októberben stagnált (28 pont), most pedig ismét csökkenés (25 pont) következett be.

A 2017. januári adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest nem változott: 2016 októberében 30,4 ponton, jelenleg pedig 30,5 ponton áll. A mutató értéke már 2016 júliusában is 30,5 ponton állt, vagyis az elmúlt három negyedévet az üzleti bizalom stagnálása jellemzi. (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 31,7 pont volt.)

A Bizonytalansági Mutató értéke 36 pontos szinten áll, amely érték egy ponttal magasabb az előző negyedévben mértnél (2016 októberében 35 ponton állt). A mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a mutatók szerint az üzleti bizalom 2017 januárjában is kedvező szinten áll, azonban az előző negyedévhez képest nem történt javulás, a mutató értéke stagnált.

Az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján milyen vállalati kört érintenek a toborzási nehézségek vagy a munkaerő- és szakember-hiány ma Magyarországon, és ez a percepció milyen összefüggésben áll a vállalatok bérnövekedési terveivel. Továbbá kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézségek és a cégek várható beruházási aktivitása, rendelésállománya, illetve múltbeli béremelésével és jövőbeli béremelési tervei között milyen összefüggések vannak.