Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Hírfolyam
2013. április 1.Kutatás
Fordulópont után? Kismértékben javultak a magyar vállalatok várakozásai

Az MKIK GVI 2013. áprilisi vállalati adatfelvétele során 3500 magyarországi vállalkozás válaszolt a kérdőív kérdéseire. Az eredmények fordulópontot valószínűsítenek a vállalatok üzleti bizalma terén. A várakozások tavaly októberi jelentős romlása után a cégek némileg optimistábbá váltak, ami az elmúlt félévihez képest kedvezőbb üzleti klímát vetít előre. Mindemellett a következő hat hónapban a beruházási aktivitás visszaesésére számíthatunk, továbbá az adatfelvétel eredményei szerint 2013-ban nem várható a magyar cégek munkaerő keresletének bővülése.

Bővebben >>>

2013. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI legfrissebb elemzése a be nem jelentett jövedelmeket, illetve ezek területi eltéréseit vizsgálja meg matematikai-statisztikai eszközök segítségével. A becsléshez a 2010-es kistérségi jövedelmi és fogyasztási adatokat vettük figyelembe. A becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelmek aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül. A becsült be nem jelentett jövedelem összegét korrigáltuk egy konstans értékkel úgy, hogy a be nem jelentett jövedelemarány 18%-os legyen országos szinten.

A területi eltéréseket illetően az állapítható meg, hogy a rejtett gazdaságból származó jövedelmek aránya kisebb az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja néhány nagyvállalat. A be nem jelentett jövedelmek aránya a vidéki átlagnak megfelelő, illetve a kevéssel az alatti jövedelmű kistérségekben a legjelentősebb. Másik fontos megállapításunk, hogy csupán a kistérségek negyedénél kisebb a be nem jelentett jövedelem aránya 18%-nál, ugyanakkor ezekben a kistérségekben él az ország népességének fele.

Bővebben >>>

2013. március 8.Kutatás
Tények, előrejelzések és kockázatok

Az MKIK GVI tanulmánya a magyar és az európai makrogazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit elemzi, különös tekintettel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hosszabb távú hatásaira és az azóta eltelt időszak folyamataira, az euróövezet válságának kibontakozására, valamint a közeljövő várható tendenciáira.

Magyarország 2009-ben rendkívül mély válságot élt át, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során tapasztalt mértéket. A 2010-es fellendülést 2011-ben újabb visszaesés, majd 2012-ben elhúzódó recesszió követte, és a GDP növekedése várhatóan hosszabb távon is alacsony marad. A válság okozta megrázkódtatás közvetlen hatása elmúlt, de az újabb negatív folyamatok tovább rontják a magyar gazdaság jövőbeni teljesítményét: a 2013-as évet a stagnálás és emelkedő infláció (stagfláció) fogja jellemezni. A magyar gazdaság nehéz helyzetét tovább rontja a beruházások elmaradása - ez a mutató sokéves mélypontját érte el 2012-ben.

Az üzleti várakozásokat felmérő vállalati konjunktúramutatók, valamint a makrogazdasági mutatók tanúsága szerint az EU nagy gazdaságai 2008 második felében a Nagy Válság következtében óriási visszaesést szenvedtek el. Bár 2009-ben és 2010-ben megkezdődött a válságból való kilábalás, és megindult a gazdasági fellendülés, azonban 2011-ben az euróövezet válsága újfent visszavetette a nyugat-európai gazdaságok fejlődését. 2012-ben a helyzet tovább romlott, és a legtöbb mutató azt valószínűsíti, hogy a nagy európai gazdaságokban 2013-ban visszaesés várható.

Bővebben >>>

2013. március 5.Kutatás
Februárban 22-23 ezer fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma -- az MKIK GVI becslése

A regisztrált álláskeresők 2013. februári számának becslése

A GVI elkészítette a 2013 februári regisztrált álláskeresők számának előzetes becslését. Az eredmények szerint 2012 februárban jelentősen nőtt a regisztrált álláskeresők száma. Ezzel folytatódott a 2012 november óta megfigyelhető növekvő tendencia. A GVI által kialakított modell különböző variációinak februárra vonatkozó becslése 670.723 főtől 671.927 főig terjedő tartományba esik. Ez azt jelenti, hogy az előző havi (2013. januári) értékekhez képest kb. 22-23 ezer fős növekedésre, és a 2012-es februári értékhez képest kb. 24-25 ezer fős növekedésre számítunk.

Bővebben >>>

2013. március 1.Kutatás
KKV Körkép (2013. január)

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2012 óta saját finanszírozásában folytatja azt a vizsgálat-sorozatot, melyet 2005 januárjában a Figyelő hetilappal, és a Volksbank Zrt.-vel közösen indított. A kutatás a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére irányul.

Negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

Bővebben >>>

2013. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2013 januárjában tizenharmadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400 céget keresünk fel, amelyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A felmérés által tíz különböző, a cégek üzleti helyzetére és kilátásaira vonatkozó konjunktúra-indikátor alakulását vizsgáljuk és összegezzük a GVI Konjunktúra Index formájában.

A legfrissebb eredmények az előző negyedévhez képest kedvezőbbé vált gazdasági körülményekről árulkodnak. A GVI negyedéves Konjunktúra Indexe nagy mértékben megemelkedett és az előző negyedévi mélypontját követően az utoljára 2011 második negyedévében mért szintre ugrott. Mind a vállalatok jelenlegi üzleti helyzete, mind rövid távú várakozásaik tekintetében egyöntetűen pozitív irányú változás zajlott le 2012 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke meredeken nőtt. A vállalatok a várható létszámváltozás kapcsán a felmérés története során sosem tapasztalt optimizmusról számoltak be. A várható beruházási aktivitás indikátora nagyarányú növekedés után a beruházások intenzívebbé válását jelképező pozitív tartományba lépett. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

Bővebben >>>

2013. február 18.Kutatás
Az állami bíróságok és a Választottbíróság a számok tükrében

A GVI elemzése azt vizsgálja, hogy milyen és hogyan változott az utóbbi tíz évben az állami bíróságok és a Választottbíróság ügyforgalma, milyen gyorsasággal képesek a hozzájuk érkező ügyeket elbírálni.

A tanulmány másik fő célja, hogy feltárja, a hazai cégek hogyan vélekednek az állami bíróságokról és a választottbíróságokról, illetve, hogy változott-e a véleményük az elmúlt öt évben.

Bővebben >>>

2013. február 11.Kutatás
2013. januárjában a regisztrált álláskeresők számának nagymértékű növekedése várható - MKIK GVI becslés

A regisztrált álláskeresők 2013 januári számának becslése

A GVI elkészítette a 2013 januári regisztrált álláskeresők számának előzetes becslését. Az eredmények szerint januárban a regisztrált álláskeresők számának nagymértékű növekedése várható.

Bővebben >>>

2013. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. közös, KKV Körkép című negyedéves kutatásának keretében készült. A felmérés során azonos szerkezetű, körülbelül 300 elemű, kis- és közepes vállalkozásokból álló mintát használunk.

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a korrupció észlelése miként befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget, és hogy melyik korrupcióval kapcsolatos tapasztalatnak van leginkább hatása az elégedettségre. Először bemutatjuk a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos percepcióinak változását, illetve az intézményi környezettel való elégedettségük alakulását a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban, majd arra keressük a választ, hogy milyen változók vannak hatással az elégedettség alakulására. Elemzésünk megmutatja, hogy minél nagyobb mértékű a korrupció, annál negatívabban ítélik meg a cégvezetők az intézményi környezetet. A korrupciós tapasztalatok közül az teszi szignifikánsan elégedetlenebbé a vállalatvezetőket, ha úgy látják, hogy cégük piacán csúszópénzt kell fizetni, ha hozzá akarnak jutni valamihez, illetve ha jelentős problémának tartják a korrupciót. A korrupcióval foglalkozó kutatások egy része percepción alapszik - elemzésünk megmutatja, hogy a szubjektív vélemények valóban relevánsak abból a szempontból, hogy függenek a korrupciós tapasztalatoktól.

Bővebben >>>

2013. február 1.Kutatás
Vállalatvezetők a korrupcióról

Az elemzésben arra keressük a választ, hogy a korrupció észlelése miként befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget, és hogy melyik korrupcióval kapcsolatos tapasztalatnak van leginkább hatása az elégedettségre. Először bemutatjuk a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos percepcióinak változását, illetve az intézményi környezettel való elégedettségük alakulását a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban, majd arra keressük a választ, hogy milyen változók vannak hatással az elégedettség alakulására.

Az adatbázis a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. közös kutatásából származik, mely negyedévente azonos szerkezetű, körülbelül 300 elemű kis- és közepes vállalkozásokból álló mintán dolgozik.

Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a korrupció észlelése szignifikánsan befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget – minél magasabbnak érzékeli egy vállalatvezető a korrupciót azon a területen, amelyen cége működik, annál inkább elégedetlen az intézményi környezettel.

Bővebben >>>