Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
31
3
4
5
6
8
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
  • A GVI 2017. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási ...

  • A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen ...

  • Az orosz gazdaság helyzete

    Rövid elemzésünkben Oroszország makrogazdasági mutatóin keresztül mutatjuk be az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve Magyarországgal való ...

Google kereső
Hírfolyam
2013. június 4.Kutatás
KKV Körkép adatbázis, 2005-2011

A GVI Magyarországon először teszi elérhetővé egy vállalati konjunktúra vizsgálat elemi adatait.

A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta tartó kutatássorozata a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A 2005 és 2011 közötti adatfelvételek főbb változóit tartalmazó adatbázis mindenki számára elérhető az alábbi linkeken.

Bővebben >>>

2013. június 4.Kutatás
A GVI becslése szerint 2013 májusban 40-41 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma

A GVI becslése szerint 2013 májusban jelentősen, mintegy 40-41 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Ezzel folytatódik a 2013 március óta megfigyelhető, alapvetően szezonális hatásokra visszavezethető, csökkenő tendencia.

Bővebben >>>

2013. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A 2012-es évben több ponton is változott a bérek jogszabályi környezete. A változások a munkavállalók 74 százalékát érintették, az érintettség azonban jelentősen különbözik az egyes gazdasági ágakban. Az 5 és 50 fő közötti, érintett vállalatok 80 százaléka végrehajtotta az elvárt béremelést. Az elvárt béremelést végrehajtó vállalatoknak pedig a 93 százaléka kompenzálta az elvárt béremelésre jogosultak teljes körét, azaz a jogszabályi környezet változásában érintett valamennyi munkavállalót. Az MKIK GVI legújabb elemzése azt vizsgálja, hogy a jogszabályi környezet változásának eredményeképpen megnövekedett vállalati terhek milyen hatást gyakoroltak a kisvállalkozások foglalkoztatási helyzetére. Az elemzések szerint, ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. Az elvárt béremelés formája (nem kötelező jellege) és a bérkompenzáció intézménye miatt azonban ez nem így történt: az elvárt béremelés, amelyet a bérkompenzáció intézménye részben semlegesített, nem vezetett állások megszűnéshez, inkább újonnan létrejövő munkahelyek megteremtését nehezítette meg.

Bővebben >>>

2013. május 29.Kutatás
KKV Körkép (2013. április) - Javuló üzleti helyzet, bizonytalan kilátások

A KSH előzetes adatai szerint 2013 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent, azonban az előző negyedévhez viszonyítva már 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
2013 első negyedévében egységes képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest némileg növekedett az összes jelen helyzetre vonatkozó indikátor. A jövőre irányuló várakozások ugyanakkor nem tükrözik vissza ezt az optimizmust, különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes visszaesés.
Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke az előző adatfelvétel során tapasztalt erősebb emelkedés után megtorpant: bár értéke még mindig emelkedik, de sokkal kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. A Bizonytalansági Index valamelyest csökkent, vagyis a vélemények különbözősége csökkenni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.
A banki hitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozások aránya folyamatosan csökken 2011 októbere óta, jelenleg 62%-os értéket vesz fel. A hitelek típusát tekintve megállapítható, hogy a cégek továbbra is leginkább forintban vannak eladósodva. Az euróban és svájci frankban felvett hitellel rendelkező vállalkozások aránya jelentősen csökkent 2012 áprilisa óta, jelenleg 25% illetve 1,1% az ilyen hitellel rendelkező kkv-k aránya.
Az elmúlt félév során a megkérdezett vállalkozások 17%-ával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt, ami két százalékponttal alacsonyabb arány, mint 2012 áprilisában volt.

Bővebben >>>

2013. május 6.Kutatás
2013 áprilisában jelenősen nőtt a regisztrált álláskeresők száma tavaly áprilishoz képest

A regisztrált álláskeresők számának várható alakulása Magyarországon – 2013 április

A GVI becslése szerint 2013 áprilisában mintegy 40 ezer fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma márciushoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavaly áprilishoz képest idén áprilisban jelentősen - mintegy 24,2-25,9 ezer fővel - emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. Ezzel az előző két évre jellemző csökkenő tendencia újra növekedésbe fordult.

Bővebben >>>

2013. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2013 áprilisában harmincegyedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év áprilisában a megkeresett vállalkozások közül 3.500 cégnél töltötték ki kérdőívünket - vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI konjunktúramutató az októberi 1,9 pontról, 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett. Ez továbbra is gyenge pozitív értékként jellemezhető, amit az is aláhúz, ha az adatokat az egyes évek áprilisi szintjeihez hasonlítjuk: ez a második legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta. A bizonytalansági mutató értéke 43,6 pontos szinten áll. Ez arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése. Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúravizsgálat adatai az idei évet övező bizonytalanság kismértékű csökkenésére hívják fel a figyelmet.

Bővebben >>>

2013. április 30.Kutatás
Szakiskola - 2013

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságoknak (MFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK GVI a 2013-ban lebonyolításra került, a munkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérő nagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján készítettünk becsléseket a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2016-ban várható kibocsátásával, illetve jellemeztük a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit, valamint szakmájukról, munkájukról alkotott véleményüket.

Bővebben >>>

2013. április 17.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról

A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kiadványa tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A kiadványban a tényekre építő szakpolitika támogatását tartottuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük.

Bővebben >>>

2013. április 16.Kutatás
Rejtett lakossági jövedelmek kistérségi szintű elemzése

A tanulmány a rejtett gazdasággal, és ezen belül a be nem jelentett jövedelmekkel, illetve ezek területi különbségeivel foglalkozik. Mindehhez a 2010-es évre rendelkezésre álló, kistérségi szintű jövedelmi és fogyasztási adatokat vettünk figyelembe. Első lépésként az adóstatisztikából és az állami transzferekre vonatkozó nyilvános adatokból becsültük a kistérségi szintű hivatalos jövedelmet. Ezt követően a fogyasztási és más kiválasztott társadalmi-gazdasági mutatók értékeiből regressziós becsléssel következtettünk a hivatalos jövedelem értékeire. Az így kapott, kistérségenként becsült hivatalos jövedelem értékének mértani átlagát neveztük el becsült jövedelemnek. Ennek értéke a regresszió sajátosságából adódóan a kistérségek felében alacsonyabb a hivatalosnál, így ezen értékeket egy konstanssal felszorozva kaphatók meg a módosított jövedelem értékei.

A számítások során kapott becsült bejelentett jövedelem országos szinten 82,7%-át teszi ki a becsült összes jövedelemnek, azaz a becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelem aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül.

A korrigált becsült jövedelem értékei többé-kevésbé hasonló területi képet rajzolnak ki, mint a hivatalos jövedelemé. Azonban a kettő különbségét, tehát a rejtett gazdaságból származó jövedelmet vizsgálva érdekes területi különbségek mutatkoznak. A be nem jelentett jövedelmek egyértelműen kisebbek az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja egy-két (főként ipari) nagyvállalat. Ezzel szemben az eltitkolt jövedelmek nem a legszegényebb kistérségekben a legmeghatározóbbak, hanem a vidéki átlagnak megfelelő, és a kevéssel az átlag alatti jövedelemmel jellemezhető térségekben. Erre legjobb példa Bács-Kiskun megye egésze, ahol a rejtett jövedelmek kistérségi értékei jóval az országos átlag felettiek. Hasonló helyzetet láthatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyék nyugati részeiben is.

Az eredmények arra mutatnak, hogy csupán a kistérségek negyede rendelkezik 18%-nál kisebb rejtett gazdasággal, ugyanakkor ebben a negyven kistérségben él az ország népességének fele. A keleti országrészben a be nem jelentett jövedelem nagyobb részesedésesének indoka az, hogy az átlagos eltitkolt jövedelem összege itt magasabb, mint az ország más területein, miközben alacsonyabb az átlagos hivatalos jövedelem.

Bővebben >>>

2013. április 3.Kutatás
2013 márciusában enyhén csökkent a regisztrált álláskeresők száma - az MKIK GVI becslése

A regisztrált álláskeresők számának várható alakulása Magyarországon – 2013 március

A GVI elkészítette a 2013. márciusi regisztrált álláskeresők számának előzetes becslését. Az eredmények szerint 2013 márciusában enyhén csökkent - és várakozásaink szerint 662-664 ezer főre tehető - a regisztrált álláskeresők száma. Ezzel túljutott tetőpontján a 2012. november óta megfigyelhető növekvő szezonális tendencia. Az eredményekből az is látszik, hogy a GVI által kialakított becslési módszer - eltérően az előző két évtől - most meglehetősen pontosan becsülte az idősor februári felső fordulópontjának értékét.

Bővebben >>>