Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

A GVI közgazdász vagy szociológus egyetemi hallgatót keres nyári szakmai gyakorlatra.

A jelentkezéshez kérjük, küldd el önéletrajzodat és egy korábbi önálló írásodat (pl. szemináriumi dolgozat, szakdolgozat) Révész Erikának a címre 2019. július 1-ig.

További információk a mellékletben.

Közgazdászt, szociológust vagy statisztikust keresünk elemzői munkakörbe.

A jelentkezést önéletrajzzal és egy korábbi önálló írással együtt Révész Erika részére várjuk a címre, 2019. július 5-ig.

További információk a mellékletben.

Tartalom:

• Az MKIK GVI 2019. áprilisi féléves konjunktúrafelvételének eredményei
• Az Olaszország és Kína közötti Új Selyemút-megállapodás jelentősége az EU számára
• Nemzetközi tendenciák

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2817 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 áprilisában 58 ponton áll. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, a 2017 októbere óta tartó javuló tendencia tovább folytatódott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jövőbeni üzleti helyzetre vonatkozó várakozások optimistábbá váltak az elmúlt fél év során.

A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Tartalom:

• A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében
• Automatizálható munkakörök a magyar vállalkozásoknál

• Nemzetközi tendenciák

Az MKIK GVI kutatási füzetében 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, és hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez. Felmértük azt is, hogy a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudásunk szerint automatizálható feladatokat a munkája során.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait.

Az MKIK GVI e vizsgálattal képviseli Magyarországot az Eurochambres éves európai konjunktúra vizsgálatában, amely az EU országaiban mintegy 18 millió vállalkozás adataira alapozva ad előrejelzést az európai gazdasági konjunktúra várható alakulásáról. Az eddigi tapasztalatok szerint felvételünk eredményei pontosan jelzik előre a magyarországi GDP várható alakulását. Eredményeinket többek között felhasználja az OECD, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormányzat a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzései és elemzései során.

Kérjük, hogy szakítson időt kérdőívünk kitöltésére, mely körülbelül 10 percet vesz igénybe. A kérdőív a http://gvi.hu/k/konjunktura címen érhető el.

A kitöltött kérdőíveket 2019. április 26-ig várjuk!

Tartalom:

• A GVI 2019. januári negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei
• Innováció és automatizáció a magyar vállalkozások körében

• Nemzetközi tendenciák

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) féléves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi hullámán alapul, melynek keretében 2830 cégvezetőt kérdeztünk meg.

Az eredmények szerint a megkérdezett vállalkozások 80%-a nyújtott munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2018-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben állt a vállalatmérettel, a külföldi tulajdonhányaddal, a gazdasági ágazattal, illetve a vállalkozások üzleti helyzetével. A legnagyobb arányban a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok, a döntően külföldi tulajdonban lévő cégek, az iparban tevékenykedő vállalkozások és a jó üzleti helyzettel rendelkező vállalatok nyújtottak béren kívüli juttatásokat munkavállalóiknak.