A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második, március 19-én indított hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. Az online, önkitöltős kérdőívet az elemzés időpontjáig 3121 vállalkozás töltötte ki, az elemzés ezen cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti a koronavírus járvány vállalati kezelése kapcsán.
Bővebben >>>Kutatásunk célja a tanulók és szüleik legfontosabb pálya- és iskolaválasztási motivációinak vizsgálata, az iskolatípus (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola), azon belül is a konkrét középiskola kiválasztását befolyásoló egyéni, családi, iskolai és társadalmi tényezők feltárása.
Elsőként a megyei kereskedelmi és iparkamarákban dolgozó pályaorientációs tanácsadókkal készítettünk szakmai interjúkat. A felvett 19 interjú során kitértünk az interjúalanyok szakmai tapasztalataira, a pályaválasztást, illetve a pályaorientációt elősegítő tevékenységeikre. Rákérdeztünk továbbá a pályaválasztási rendszer jellegzetességeire és a rendszer javítását célzó javaslataikat is összegyűjtöttük.
Másodikként a 2019 szeptember 30. és november 29. között végzett adatfelvételünk eredményét ismertetjük, mely során gimnáziumokban, szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban tanuló 9. évfolyamos nappali tagozatos diákokat kérdeztünk meg. A megvalósult tanulói minta régiók és képzési szint szerint is jól képezi le a 2019-ben 9. évfolyamos diákok országos szintű arányait.
Bővebben >>>A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a témában készült online, önkitöltős kérdőívet 2020. március 13-ig kitöltő 16 430 vállalkozás válaszain alapul. Az elemzés a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.
Bővebben >>>Tartalom:
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2020. januári adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintjének egy éve tartó visszaesése megszakadt, 2019 októberéhez képest a Negyedéves Konjunktúramutató 26-ról 32 pontra emelkedett.
Bővebben >>>Elemzésünkben a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Az eredmények a GVI 2019. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapulnak, melynek során 404 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 69 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2019. első félévében, a válaszadók 34 százaléka pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetés problémája legnagyobb arányban a 20-49, 50-99 és a több mint 250 főt foglalkoztató vállalatok körében, illetve az építőiparban és az egyéb gazdasági szolgáltatási szektorban jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a 2018. júliusi kedvező időszak után a késve fizető partnerek aránya újabb növekedést mutat a megkérdezett vállalkozások körében.
Bővebben >>>Tartalom:
2019 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2019. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6856 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.
Bővebben >>>Tartalom:
Negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésünkben 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2019. októberi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább csökkent 2019 júliusához képest: a Negyedéves Konjunktúramutató 33-ról 26 pontra esett vissza.
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely 1 ponttal alacsonyabb az előző negyedévben tapasztalt értékhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése minimálisan egyöntetűbbé vált a júliusi felméréshez képest .
Bővebben >>>