Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: ábrák
2015. szeptember 8.Kutatás
A GVI 2015. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest csökkent, az április 23 pontról 16 pontra esett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték megegyezik a 2015 januárjában mérttel és kissé alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 38 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2015. augusztus 18.Kutatás
Enyhe negatív változás a hazai cégek üzleti klímájában - A GVI 2015. júliusi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest kissé csökkent, az április 24 pontról 21 pontra. Ez az érték azonban még mindig magasabb, mint a januári 19 pont, és mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 39 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző három negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról - Tények és összefüggések

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

Bővebben >>>

2015. május 29.Kutatás
Szakiskola - 2015

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A kutatás szakiskolásokra vonatkozó részében 2410 tanuló körében végeztünk kérdőíves adatfelvételt. Elemzésünk a 2013 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 19 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra.

A kutatás munkaadókra vonatkozó részében mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel a kérdezők. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

Bővebben >>>

2015. május 21.Kutatás
A GVI 2015. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei - Javuló üzleti bizalom, kedvező kilátások

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban tovább javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 10 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 38 pontos szinten áll, 3 ponttal meghaladva a januári értéket; ez a bizonytalanság enyhe növekedésére utal. A jelenlegi 38 pontos szint éppen akkora, mint az egy évvel ezelőtti érték, és magasabb a két évvel korábbi értéknél (2013 áprilisában 37 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2015. március 16.Kutatás
A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja

2013 végére már 50 ezer olyan diák volt Magyarországon, aki valamilyen vállalatnál tanulószerződéssel gyakorlati képzésben vehetett részt. Ilyen szerződést jellemzően olyan vállalat köt a diákokkal, amely közepes- vagy nagyvállalat, magyar tulajdonban van, az iparban tevékenykedik és a Közép-magyarországi Régióban található. Egyebek mellett ez derült ki az MKIK GVI elemzéséből.

Bővebben >>>

2015. február 5.Kutatás
KKV Körkép (2015. január) - Javuló üzleti várakozások a KKV szektorban

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 9 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2014 januárjában 33 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől (2013 januárjában 41 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat: továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2014. október 22.Kutatás
KKV Körkép (2014. október) - Csökkenő várakozások, stagnáló bizonytalanság

A 2014. októberi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje jelentősen romlott az előző negyedévben tapasztalthoz képest, ezzel megtört a 2014 év eleje tartó folyamatos javuló tendencia. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a júliusi 18 pontról 9 pontra esett vissza. Fontos megjegyezni, hogy az egy évvel korábbi értéknél a mutató jelenlegi értéke viszont jelentősen magasabb (2013 októberében 2 pont volt). A Bizonytalansági Mutató pedig 36 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva a júliusi értéket; ez a bizonytalanság az év eleji megugrást követően stagnálására utal. A jelenlegi 36 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2013 októberében 31 volt), de elmarad a két évvel korábbitól (2012 októberében 44 pontot ért el). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy része érzékeli azt.

Bővebben >>>

2014. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni?

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

Bővebben >>>

2014. július 9.Kutatás
KKV körkép (2014. április) Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

Bővebben >>>