Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
26
27
28
29
30
31
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
  • Indul az MKIK GVI 2018. áprilisi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • Közbeszerzési pályázatok a cégek körében

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: tanulmány
2013. március 8.Kutatás
Tények, előrejelzések és kockázatok

Az MKIK GVI tanulmánya a magyar és az európai makrogazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit elemzi, különös tekintettel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hosszabb távú hatásaira és az azóta eltelt időszak folyamataira, az euróövezet válságának kibontakozására, valamint a közeljövő várható tendenciáira.

Magyarország 2009-ben rendkívül mély válságot élt át, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során tapasztalt mértéket. A 2010-es fellendülést 2011-ben újabb visszaesés, majd 2012-ben elhúzódó recesszió követte, és a GDP növekedése várhatóan hosszabb távon is alacsony marad. A válság okozta megrázkódtatás közvetlen hatása elmúlt, de az újabb negatív folyamatok tovább rontják a magyar gazdaság jövőbeni teljesítményét: a 2013-as évet a stagnálás és emelkedő infláció (stagfláció) fogja jellemezni. A magyar gazdaság nehéz helyzetét tovább rontja a beruházások elmaradása - ez a mutató sokéves mélypontját érte el 2012-ben.

Az üzleti várakozásokat felmérő vállalati konjunktúramutatók, valamint a makrogazdasági mutatók tanúsága szerint az EU nagy gazdaságai 2008 második felében a Nagy Válság következtében óriási visszaesést szenvedtek el. Bár 2009-ben és 2010-ben megkezdődött a válságból való kilábalás, és megindult a gazdasági fellendülés, azonban 2011-ben az euróövezet válsága újfent visszavetette a nyugat-európai gazdaságok fejlődését. 2012-ben a helyzet tovább romlott, és a legtöbb mutató azt valószínűsíti, hogy a nagy európai gazdaságokban 2013-ban visszaesés várható.

Bővebben >>>

2013. március 1.Kutatás
KKV Körkép (2013. január)

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2012 óta saját finanszírozásában folytatja azt a vizsgálat-sorozatot, melyet 2005 januárjában a Figyelő hetilappal, és a Volksbank Zrt.-vel közösen indított. A kutatás a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére irányul.

Negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

Bővebben >>>

2012. július 19.Kutatás
Az RFKB döntések hatása a szakképzésbe belépő tanulók számának változására

Magyarországon a törvényi szabályozás értelmében 2008 óta a Regionális Fejlesztési Bizottságok (RFKB) döntenek az iskolarendszerben oktatott szakképzési programok beiskolázási keretszámainak tanévenkénti változásáról az egyes régiókban. Az elemzés ezen bizottságok 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben meghozott döntéseinek hatását vizsgálja. Az eredmények arra mutatnak, hogy a beiskolázási létszámok növekedésének irányába ható asszimmetria tapasztalható az eddigi RFKB döntésekben. Ehhez társul azon megállapítás, amely szerint az RFKB döntéseket jellemzően nem követi a munkaerő-kínálat alkalmazkodása: a bizottságok döntéseinek kevesebb, mint fele von maga után a döntés tartalmának megfelelő irányú változást az egyes években. Ez az arány azonban jóval magasabb a létszámnövekedést támogató döntések körében, mint az ezzel ellentétes döntéseknél. Mindezt figyelembe véve tehát a rendszer gyakorlati működése a munkaerő-kínálatnak a várható munkaerő-kereslethez való igazítását a szakiskolai rendszerbe való beiskolázás növelésének ösztönzése mellett valósítja meg.

Bővebben >>>

2012. július 12.Kutatás
Gazdasági fogalmak megjelenése a magyar online sajtóban a gazdasági válság előtt és után

A CIRET 2012-es konferenciájára készített elemzés
MKIK GVI Kutatási Füzetek 2012/4

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a gazdasági reálfolyamatok hogyan hatnak ezen reálfolyamatok médiában való megjelenésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság általánosságban megváltoztatta-e a magyar újságírók fogalomhasználatát, megjelentek-e új kifejezések a napi sajtóban, esetleg elindult-e egy tanulási folyamat, amely a gazdasági folyamatokat és összefüggéseket illetően tájékozottabb, tudatosabb újságírás felé mutat

Az eredmények alapján elmondható, hogy a gazdaságpolitika, a vállalat, a külkereskedelem és a válság szócsoportokba tartozó szavak online médiában való megjelenését tekintve a gazdasági válság kezdetekor megtört a korábbi trend. A válság hatására a fenti szócsoportokba tartozó szavak használata szignifikánsan nőtt, kivéve a külkereskedelem szócsoportot, melynek esetében negatív ez a változás.

Emellett az is elmondható, hogy a gazdaságpolitika, a hitel, a makrogazdaság, a pénzpiac, a vállalat és a válság szócsoportok előfordulási arányának ismerete plusz információt szolgáltat az ipari értékesítés egy hónapos előrebecsléséhez ahhoz képest, mintha csak az idősor megelőző két értékét használnánk a becsléshez.

Bővebben >>>

2012. január 30.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2011)

Az 1313 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon. A frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. Több cég kíván diplomást felvenni 2012-ben, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát. Természetesen ezt a megállapítást árnyalni kell végzettségek és felsőoktatási intézmények szerint. A versenyszektor oldaláról az egyes végzettségek iránt továbbra is eltérő erősségű keresletet lehet megfigyelni és a munkaerő-piac a jobb, magasabb presztízsű egyetemeken végzetteket magasabbra értékeli, míg a gyengébb oktatást adó intézményeket "fekete listára" teszi. A 2005 óta végzett vizsgálatsorozat tapasztalatai szerint az utóbbi intézményekben végzettek elhelyezkedési esélyei is rosszabbak és alacsonyabb induló bérrel kénytelenek megelégedni munkába állásukkor.

Bővebben >>>

2012. január 2.Kutatás
Az őszödi beszéd sajtóvisszhangja - a Textplore szövegelemző szoftverrel készült elemzés

  • Hogyan jelenik meg Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde az Index és az Origo cikkeiben? Miben különbözik a két portál interpretációja?
  • Milyen megítélés bontakozik ki Magyarországról a New York Times 2011. első féléves politikai cikkeiben?
  • Hogyan jelenik meg Stohl András balesete és a színész balesetet követő viselkedése a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Velvet és a Blikk on-line cikkeiben?

A GVI 2011. október 25-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatta saját fejlesztésű szövegelemző szoftverét.A bemutató során ismertetésre kerültek a szoftver jellemzői, valamint a szoftver segítségével készített elemzések.

A TEXTPLORE honlapja: TEXTPLORE

Bővebben >>>

2011. június 8.Kutatás
RFKB döntések háttere és hatásossága - 2011

A tanulmány egy utólagos hatásvizsgálat keretében Magyarországon elsőként vizsgálja a szakképző iskolák beiskolázásaira vonatkozó RFKB döntések hátterét, a döntésekre ható tényezőket és a döntések hatását a tényleges beiskolázási keretszámokra.

A 2003. évi LXXXVI. törvény 2007-ben történt módosítása alapján Magyarországon 2008 óta a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok (RFKB-k) döntenek a magyar szakképzés két központi jelentőségű aspektusáról: (1) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámát, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetét, továbbá (2) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés minőségi fejlesztésének döntő részét a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokon keresztül.

A tanulmány a törvényalkotói szándéknak megfelelő kérdésekre keres választ:

(1) milyen tényezők befolyásolják az RFKB-k döntéseit, különös tekintettel a rendelkezésre álló munkaerő-piaci előrejelzési adatokra, a magyar szakképzési rendszer szereplőinek erőviszonyaira, különösen a neo-korporativista koordinációban meghatározó szereppel bíró munkaadó szervezetekre; továbbá,

(2) milyen hatással voltak a meghozott RFKB döntések a szakképzés szerkezetére?

Az elemzés elsősorban matematikai-statisztikai módszereket alkalmaz, melyeket a meghatározó szereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

Az elemzés eredményei szerint az RFKB-k a vizsgált mindhárom évben legnagyobb részben a munkaadói szervezetek preferenciái szerint hozták meg döntéseiket.

A rendelkezésre álló adatok alapján e döntésekre csak csekély mértékben voltak hatással a szakképző iskolák közötti erőviszonyok.

A vizsgálat kimutatja, hogy az RFKB-k döntései részben egybeestek az MKIK által irányított munkaerő-piaci kutatásokkal, amelyek eredményeit az MKIK GVI elemezte és publikálta. Továbbá az MKIK GVI előrejelzései a konzorciumi javaslatokat jelentős mértékben befolyásolták, ami közvetve az RFKB döntésekre gyakorolt hatással is járt.

Ugyanakkor a szakképző iskolák – a várakozásokkal ellentétben – csak csekély mértékben követték az RFKB döntéseket a szakképző évfolyamok létszámainak meghatározásánál. A statisztikai elemzés arra világít rá, hogy a 2008. évi RFKB döntések szinte semmilyen hatással nem jártak a tényleges szakmánkénti beiskolázási számok alakulására.

Ez az eredmény – jóllehet csupán az RFKB-k 2008-as döntéseire vonatkozik – felveti annak a kérdését, hogy késztetik-e valamilyen szankcionáló és motiváló tényezők a TISZK-eket az RFKB döntések végrehajtására? Miként kell és lehet a szankciók és motivációk rendszerét javítani? Ugyanakkor mindenképpen szükségesnek tartunk újabb adatokra épülő további kutatásokat a fenti megállapítások pontosításához és megbízhatóságuk ellenőrzéséhez.

Bővebben >>>

2008. november 20.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2008)

Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a Diplomás pályakezdők a versenyszektorban kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét.

A2008-as kutatás során -amely az Educatio Kht.-val közösen került megvalósításra -több, mint 3200 vállalati vezetőt kérdeztünk meg személyesen, strukturált kérdőív segítségével. Ezen felül 65 szakértői interjút is készítettünk diplomás pályakezdők elhelyezkedésével foglalkozó szakértőkkel.

A kutatás eredményeit tartalmazó teljes tanulmány és a felsőoktatási intézmények értékekését tartalmazó kiadványunk egyaránt letölthető a GVI honlapjáról.

Bővebben >>>