Az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2268 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 októberében 46 pontra esett vissza az áprilisi 58 pontról. Ez az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb.

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2019-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2019. januári emelésével összefüggésben.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatának 2019. áprilisi hullámát használtuk fel, amelynek során több, mint 2800 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére.

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából. Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú cégek.

Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel. A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz.

A kínai külföldi üzleti terjeszkedés újkeletű jelenségnek tekinthető, ami mindössze az elmúlt másfél évtizedben vált fontos tényezővé, amióta Kína nettó tőkeexportőrré vált. A határokon átívelő kínai üzleti terjeszkedés sajátos jellemzője az állam alapvető szerepe a kínai multinacionális vállalatok nemzetköziesítésében. Ezt számos szakpolitikai eszköz támogatta, köztük a híres “go global” stratégia, amely kínai vállalkozások ezreit bátorította külföldi, különösen európai befektetésekre. A kínai vállalatok külföldi terjeszkedése mögött olyan új készségek, fejlett technológiák, brandek és ellátási láncok megszerzése volt a fő motiváció, amelyek fokozzák a versenyelőnyöket a nemzetközi piacokon. A fúziók és felvásárlások (Mergers and Acquisitions, M&A) váltak a vezető piacralépési módszerré, amelyek révén nagy volumenű felvásárlások jellemezték a kínai befektetéseket Európában. Ennek érdekében a kínai kiáramló FDI – a Dél- és Közép-Európában látott befektetési aktivitás, különösen a 2008-as válság utáni felerősödése ellenére – Európában néhány nagyobb gazdaságot célzott meg, főként Németországot, az Egyesült Királyságot és Franciaországot.

Az MKIK GVI 2009 óta minden évben kérdőíves felméréssel vizsgálja a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. 2018-tól ún. pályakövetéses vizsgálattal mérjük fel a szakképzettek munkaerőpiaci helyzetének hosszabb távú alakulását. Ennek során egy adott évben végzős tanulókat a végzés várható évében az iskolában („iskolapados” adatfelvétel), majd az azt követő két évben évente keressük fel.

A 2019 elején lezajlott adatfelvétel során 5686 szakképzett pályakezdőt kerestek meg a kérdezőbiztosok telefonon vagy személyesen. Az első utánkövetés keretében 2904 fő, a második utánkövetés során 2782 fő töltötte ki kérdőívünket és válaszolta meg a végzés óta eltelt időszakra vonatkozó kérdéseket. Így értékes információkhoz jutottunk a végzés utáni továbbtanulás, munkakeresés, valamint a tanult szakmában, vagy attól eltérő szakmában való elhelyezkedés tendenciáiról.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.

A GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2817 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 áprilisában 58 ponton áll. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, a 2017 októbere óta tartó javuló tendencia tovább folytatódott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a jövőbeni üzleti helyzetre vonatkozó várakozások optimistábbá váltak az elmúlt fél év során.

A bizonytalansági mutató értéke egy ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 36 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

Az MKIK GVI kutatási füzetében 6781 vállalat megkérdezésével vizsgálta, hogy a magyarországi cégeket milyen mértékben érintheti az automatizáció, és hogyan viszonyulnak az új technológiák bevezetéséhez. Felmértük azt is, hogy a vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók mekkora része végez a jelenlegi tudásunk szerint automatizálható feladatokat a munkája során.

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) féléves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi hullámán alapul, melynek keretében 2830 cégvezetőt kérdeztünk meg.

Az eredmények szerint a megkérdezett vállalkozások 80%-a nyújtott munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2018-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben állt a vállalatmérettel, a külföldi tulajdonhányaddal, a gazdasági ágazattal, illetve a vállalkozások üzleti helyzetével. A legnagyobb arányban a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatok, a döntően külföldi tulajdonban lévő cégek, az iparban tevékenykedő vállalkozások és a jó üzleti helyzettel rendelkező vállalatok nyújtottak béren kívüli juttatásokat munkavállalóiknak.

Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A teljes mintára vonatkozóan – amely 300 kis- és középvállalkozást (20–249 fő között) és 100 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz – a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági Mutatót közöljük. A megkérdezett kis- és középvállalkozások esetében pedig a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki.