Az MKIK GVI elemzésében a zöld munkahelyek elterjedtségét vizsgálja az Európai Unióban és Magyarországon. A zöld foglalkoztatáshoz kapcsolódó zöldgazdaság fogalmát legtöbben a környezetvédelmi iparral hozzák kapcsolatba, a két fogalom azonban nem teljesen fedi egymást. A zöldgazdaság és az ehhez tartozó zöld foglalkoztatottság ennél sokkal többet jelent: nem csak a környezetvédelmi ipar, mint kiemelt ágazat, hanem a gazdaság egészének zöldítését tűzi ki célul maga elé fenntarthatósági szempontokat érvényesítve.
Bővebben >>>A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második , március 19-én indított hullámának 2020. március 31-ig beérkezett válaszain alapul. Az online, önkitöltős kérdőívet 5268 vállalkozás töltötte ki, az elemzés ezen cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti a koronavírus járvány vállalati kezelése kapcsán.
Bővebben >>>A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a felmérés második, március 19-én indított hullámának 2020. március 24-ig beérkezett válaszain alapul. Az online, önkitöltős kérdőívet az elemzés időpontjáig 3121 vállalkozás töltötte ki, az elemzés ezen cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti a koronavírus járvány vállalati kezelése kapcsán.
Bővebben >>>Kutatásunk célja a tanulók és szüleik legfontosabb pálya- és iskolaválasztási motivációinak vizsgálata, az iskolatípus (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola), azon belül is a konkrét középiskola kiválasztását befolyásoló egyéni, családi, iskolai és társadalmi tényezők feltárása.
Elsőként a megyei kereskedelmi és iparkamarákban dolgozó pályaorientációs tanácsadókkal készítettünk szakmai interjúkat. A felvett 19 interjú során kitértünk az interjúalanyok szakmai tapasztalataira, a pályaválasztást, illetve a pályaorientációt elősegítő tevékenységeikre. Rákérdeztünk továbbá a pályaválasztási rendszer jellegzetességeire és a rendszer javítását célzó javaslataikat is összegyűjtöttük.
Másodikként a 2019 szeptember 30. és november 29. között végzett adatfelvételünk eredményét ismertetjük, mely során gimnáziumokban, szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban tanuló 9. évfolyamos nappali tagozatos diákokat kérdeztünk meg. A megvalósult tanulói minta régiók és képzési szint szerint is jól képezi le a 2019-ben 9. évfolyamos diákok országos szintű arányait.
Bővebben >>>A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést végez a hazai vállalkozások körében. Az alábbi gyorselemzés a témában készült online, önkitöltős kérdőívet 2020. március 13-ig kitöltő 16 430 vállalkozás válaszain alapul. Az elemzés a válaszadó cégek percepcióit, első reakcióit ismerteti.
Bővebben >>>Elemzésünkben a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Az eredmények a GVI 2019. júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapulnak, melynek során 404 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 69 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2019. első félévében, a válaszadók 34 százaléka pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetés problémája legnagyobb arányban a 20-49, 50-99 és a több mint 250 főt foglalkoztató vállalatok körében, illetve az építőiparban és az egyéb gazdasági szolgáltatási szektorban jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a 2018. júliusi kedvező időszak után a késve fizető partnerek aránya újabb növekedést mutat a megkérdezett vállalkozások körében.
Bővebben >>>2019 szeptember-október során került sor a Pénzügyminisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2019. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6856 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.
Bővebben >>>Negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésünkben 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2019. októberi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje tovább csökkent 2019 júliusához képest: a Negyedéves Konjunktúramutató 33-ról 26 pontra esett vissza.
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely 1 ponttal alacsonyabb az előző negyedévben tapasztalt értékhez képest. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése minimálisan egyöntetűbbé vált a júliusi felméréshez képest .
Bővebben >>>Az automatizáció és a digitalizáció terjedését napjainkban a munkaerőpiaci változások egyik legfontosabb jelenségeként tartják számon. A lehetséges hatásokat vizsgáló szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy bizonyos jelenleg létező munkafeladatok esetében a technikai fejlődésnek köszönhetően kiváltható lesz az élőmunka, így ezeken a területeken a munkaerő-kereslet csökkenni fog. Más területeken – különösen az új technológiák tervezése és működtetése területén – a munkaerő-kereslet növekedése várható. Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak. Kutatásunkban a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgáljuk és vetjük össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.
Bővebben >>>Az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2268 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 októberében 46 pontra esett vissza az áprilisi 58 pontról. Ez az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb.
Bővebben >>>