Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó állami intézkedésekben való részesedését vizsgálja. Az elemzésben szereplő adatok a GVI 2021 áprilisi féléves konjunktúrafelvételéből származnak: összesen 2790 hazai vállalkozást kérdeztünk meg pénzügyi helyzetéről és az állami támogatások igénybevételéről.

Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata 2790 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások fokozatos enyhítésének időszakában. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Elemzésünkben a konjunktúrafelvétel adatai alapján a vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját vizsgáljuk, a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetősége, a finanszírozási nehézségek, a pénzügyi tartalékok szintje, a tevékenység nyereségessége és az azonos ágazatba tartozó, közvetlen versenytársak piacról való kilépési kockázatára vonatkozó percepció szempontjából.

Az adatok a GVI 2021. januári negyedéves konjunktúrafelvételéből származnak: összesen 349, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk meg pénzügyi helyzetéről. Az adatok a járvány második hulláma következtében bevezetett korlátozások hatásait is tartalmazzák.

Elemzésébünkben a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Az elemzés a GVI 2021. januári negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapul, melynek részeként 349, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatban. Az eredmények alapján a vállalkozások 62 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020 második félévében, a válaszadók 38 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak, 17 százalékuk pedig tartozás miatt nem tudott fizetni legalább egyszer a vizsgált időszakban. Összességében elmondható, hogy a 2020. júliusi adatfelmérés óta a késve fizető partnerek aránya és a lánctartozás problémája is 3 százalékpontos csökkenést mutatott a megkérdezett vállalkozások körében. A lánctartozás okozta problémák súlya azonban a válaszadó cégek 35 százaléka szerint nőtt a 2021 januárját megelőző féléves időszakban – eszerint a vállalkozások percepciója nem követte le a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatos mutatók alakulását.

2020 szeptember-október során került sor az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2020. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6653 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a versenyszférában teljes munkaidőben alkalmazásban állók földrajzi elhelyezkedés, gazdasági ág és vállalati létszámkategória szerinti együttes megoszlása szerint. Elemzésünkben e kutatás eredményeit ismertetjük úgy, hogy azokat összevetjük más adatforrások, becslések idevágó adataival.

Elemzésünkben a vállalkozások pénzügyi helyzetét vizsgáljuk az árbevétellel kapcsolatos várakozások, a pénzügyi tartalékok, a vállalkozások közötti lánctartozás, a külső finanszírozási források igénybevétele és a hitelhez jutás feltételei szempontjából. Az adatok a GVI féléves konjunktúrafelvételéből származnak: összesen 3142 hazai vállalkozást kérdeztünk meg a témában. Az adatfelvétel 2020. október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma miatt bevezetett kijárási és egyéb korlátozásokat megelőzően. Eredményeinket tehát nagy mértékben befolyásolta a járvány első hullámának csillapodása és a GVI konjunktúramutatójában is megjelenő optimistább várakozás.

Az MKIK GVI 2009 óta minden évben kérdőíves felméréssel vizsgálja a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetét. 2018-tól ún. pályakövetéses vizsgálattal mérjük fel a szakképzettek munkaerőpiaci helyzetének hosszabb távú alakulását. Ennek során egy adott évben végzős tanulókat a végzés várható évében az iskolában („iskolapados” adatfelvétel), majd az azt követő két évben évente keressük fel.

A 2020 elején lezajlott adatfelvétel során 5114 szakképzett pályakezdőt kerestek meg a kérdezőbiztosok telefonon. Az első utánkövetés keretében 4364 fő, a második utánkövetés során 725 fő töltötte ki kérdőívünket és válaszolta meg a végzés óta eltelt időszakra vonatkozó kérdéseket. Így értékes információkhoz jutottunk a végzés utáni továbbtanulás, munkakeresés, valamint a tanult szakmában, vagy attól eltérő szakmában való elhelyezkedés tendenciáiról.

A tanulmány a pályaválasztás előtt álló, nyolcadik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulással, szakma- és pályaválasztással kapcsolatos terveit, céljait, valamint szüleik ehhez kapcsolódóan felmerülő tanácsait, szándékait vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2020-as országos pályaorientációs vizsgálatán alapulnak.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 300 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2020. októberi adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje a tavaszi mélyponthoz és a nyári javuláshoz viszonyítva tovább emelkedett, 2020 júliusához képest a Negyedéves Konjunktúramutató -6-ról +10 pontra nőtt. A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag az előző két negyedévben fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett.

A GVI 2020. októberi vállalati konjunktúravizsgálata 3142 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel október 1. és 31. között zajlott, a koronavírus-járvány második hulláma következtében bevezetett jelentősebb novemberi korlátozások kihirdetése előtti időszakban. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2020 októberében +14 ponton áll. A felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi -25 pontról tehát jelentős, 39 pontos pozitív elmozdulás történt, ugyanakkor a jelenleginél alacsonyabb értéket 2020 áprilisát megelőzően utoljára 2012 októberében tapasztalhattunk (+9 pont).