Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: tanulmány
2015. november 18.Kutatás
Termelékenység és felzárkózás – Magyarország kilátásai

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

Bővebben >>>

2015. szeptember 22.Kutatás
Lánctartozással kapcsolatos cikkek gyakorisága és kontextusa az online sajtóban

Feltáró jellegű elemzésünkben a lánctartozás témáját érintő cikkek időbeli változását és kontextusát vizsgáljuk. Adatbázisunkban a vállalatokhoz köthető körbetartozással, illetve a lakosságot érintő lánctartozásos jelenségekkel kapcsolatos cikkek is megtalálhatók. Az elemzést a GVI által fejlesztett Textplore online tartalomelemző szoftverrel végeztük.

Bővebben >>>

2015. szeptember 10.Kutatás
A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040

Az elmúlt évtizedekben világszerte évről-évre egyre több kutatót foglalkoztatott a globális klímaváltozás jelensége és a hatására létrejövő jelenségek széles köre. Az ezzel kapcsolatos kutatások egyre több diszciplínára terjedtek ki, egyre teljesebb és pontosabb a jelenségkörről megszerezhető tudásanyag. A természettudományon belül jól kidolgozott és részletesen vizsgált kérdéskör társadalmi és közgazdasági hatásainak felmérése és modellezése azonban nem annyira régi keletű: az utóbbi tíz évben került előtérbe e hatások számbavétele és elemzése. A klímaváltozás magyar gazdaságra gyakorolt várható hatásainak vizsgálata is viszonylag új területnek számít.

Az elemzés első részében a közgazdasági hatások feltárásának egy elméleti keretét ismertetjük, majd a klímaváltozás természeti hatásait foglaljuk össze röviden. Ezt követi a klímaváltozás közgazdasági hatásainak ismertetése úgy, hogy a leginkább érintett ágazatokra és piacokra gyakorolt hatások leírását tartottuk szem előtt. Az elemzés negyedik részében azokról a klímaváltozás által érintett területekről lesz szó, amelyekre vonatkozóan Magyarországon a jövendő kormányzatainak fokozottan figyelniük kell, amelyeknél lépéseket kell tenni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak semlegesítésére.

Bővebben >>>

2015. szeptember 8.Kutatás
A GVI 2015. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest csökkent, az április 23 pontról 16 pontra esett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték megegyezik a 2015 januárjában mérttel és kissé alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 38 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2015. augusztus 3.Kutatás
Korrupciós kockázatok a magyar üzleti szektorban 2014-ben

2014 nyarán immár negyedszer került sor az EY és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét, a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és várható viselkedését vizsgálja.

A kutatási sorozat első felvételére 2010 őszén került sor, a másodikra 2011 őszén, a harmadikra 2012 telén, az idei, negyedik adatfelvétel – amelynek adatait elemezzük az alábbiakban – pedig 2014. június-július hónapokban került lebonyolításra.

A vizsgálat során 311 – legalább 50 főt foglalkoztató – cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

Bővebben >>>

2015. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról - Tények és összefüggések

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

Bővebben >>>

2015. május 29.Kutatás
Szakiskola - 2015

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A kutatás szakiskolásokra vonatkozó részében 2410 tanuló körében végeztünk kérdőíves adatfelvételt. Elemzésünk a 2013 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 19 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra.

A kutatás munkaadókra vonatkozó részében mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel a kérdezők. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

Bővebben >>>

2015. május 26.Kutatás
Tovább javult a hazai vállalatok üzleti klímája A GVI 2015. áprilisi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója a januári 19 pontról 24 pontra emelkedett. Ez a felmérés kezdete, 2010. január óta a legmagasabb érték. A Bizonytalansági Mutató értéke 39 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 januárjában 35 ponton állt), ez a bizonytalanság növekedésére utal. A jelenlegi 39 pontos szint magasabb az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 36 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2015. május 21.Kutatás
A GVI 2015. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei - Javuló üzleti bizalom, kedvező kilátások

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban tovább javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 10 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 38 pontos szinten áll, 3 ponttal meghaladva a januári értéket; ez a bizonytalanság enyhe növekedésére utal. A jelenlegi 38 pontos szint éppen akkora, mint az egy évvel ezelőtti érték, és magasabb a két évvel korábbi értéknél (2013 áprilisában 37 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>