Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: tanulmány
    2018. május 9.Kutatás
    Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2018. áprilisi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 3.274 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2018 áprilisában 53 ponton áll. Ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb.

    Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, a múlt félévi javuló tendencia tovább folytatódott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a rendelésállományra vonatkozó várakozások jelentősen, míg a várható üzleti helyzettel kapcsolatos kilátások enyhén optimistábbakká váltak.

    A bizonytalansági mutató értéke három ponttal csökkent az októberi értékhez képest, jelenleg 39 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

    Bővebben >>>

    2018. március 14.Kutatás
    Az MKIK GVI 2018. januári negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra-felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdeztük meg vállalkozásuk üzleti helyzetéről és kilátásairól. A megkérdezett cégek közül 300 kis- és középvállalkozás (20-249 fő közötti), esetükben a KKV Körkép Konjunktúramutatót és a KKV Körkép Bizonytalansági Mutatót számítjuk ki. A 400-as minta – amely 100 darab nagyvállalkozást (250 fő felett) is tartalmaz – esetében pedig a Negyedéves Konjunktúramutatót és a Negyedéves Bizonytalansági mutatót közöljük.

    Bővebben >>>

    2017. december 18.Kutatás
    Általános iskolások pályaválasztása 2017

    Elemzésünk a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2017-es országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak.

    A mintába az egyes megyékből olyan arányban kerültek a tanulók, amilyen arányt az adott megye képviselt a végzett nyolcadikos tanulók között 2014-ben. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve az iskola elhelyezkedését nagyrégiós bontásban; az iskolának a 2016. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét; valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9138 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9138 fő adatain alapulnak.

    Bővebben >>>

    2017. december 7.Kutatás
    Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis – 2018

    2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2017. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6832 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. Az alábbiakban e kutatás eredményeit ismertetjük úgy, hogy azokat összevetjük más adatforrások, becslések idevágó adataival.

    Bővebben >>>

    2017. november 22.Kutatás
    Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke 2017 októberében 49,0 ponton áll. Ennél az értéknél az adatfelvétel kezdete, 1998 óta csak egy alkalommal, tavaly áprilisban (49,3 pont) volt magasabb a konjunktúramutató értéke.

    Tehát a vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát, ráadásul a 2016 októbere óta tartó enyhe romló tendencia is megtört. Ez annak köszönhető, hogy a várható üzleti helyzetre vonatkozó vélemények jelentősen optimistábbá váltak.

    A bizonytalansági mutató értéke két ponttal csökkent az áprilisi értékhez képest, jelenleg 42 ponton áll. Ez arra utal, hogy a magyar vállalkozások helyzetértékelése egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest.

    Bővebben >>>

    2017. november 17.Kutatás
    A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017. októberi adatfelvétel szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje kis mértékben meghaladja az előző negyedévi értéket: a GVI Konjunktúramutató a júliusi 32 pontról 33 pontra emelkedett. A Konjunktúramutató 2016 januárja óta 30 pont körüli értéken áll (eltekintve a 2017. áprilisi zuhanástól). (Az előző év ugyanezen időszakában a Konjunktúramutató értéke 30 pont volt.)

    Bővebben >>>

    2017. augusztus 7.Kutatás
    A GVI 2017. júliusi KKV Körkép felvételének eredményei

    A 2017. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: a KKV Körkép Konjunktúra Mutatója az áprilisi 18 pontról 24 pontra emelkedett. Így most megtört a 2017 januárja óta tapasztalható romló tendencia.

    Bővebben >>>

    2017. augusztus 2.Kutatás
    A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

    Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

    Bővebben >>>

    2017. július 24.Kutatás
    Iskolázottság és várható élettartam

    Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

    Bővebben >>>

    2017. június 15.Kutatás
    A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben egyre több szektorban jelentős hiánnyal küzdenek a vállalatok a képzett munkaerőt tekintve, addig több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni.

    Írásunkban részletesen áttekintjük a munkapiaci tökéletlenségek elméleti magyarázatait és a munkaerőhiány keresleti, illetve kínálati oldali okait, kiemelve azokat a tényezőket, amik ehhez Magyarországon hozzájárulnak – mindezt a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján.

    Bővebben >>>