Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik az ágazat későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata "élettörténetének", jellemzőinek bemutatására is.

A GVI Magyarországon először teszi elérhetővé egy vállalati konjunktúra vizsgálat elemi adatait.

A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta tartó kutatássorozata a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A 2005 és 2011 közötti adatfelvételek főbb változóit tartalmazó adatbázis mindenki számára elérhető az alábbi linkeken.

A KSH előzetes adatai szerint 2013 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent, azonban az előző negyedévhez viszonyítva már 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
2013 első negyedévében egységes képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest némileg növekedett az összes jelen helyzetre vonatkozó indikátor. A jövőre irányuló várakozások ugyanakkor nem tükrözik vissza ezt az optimizmust, különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes visszaesés.
Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke az előző adatfelvétel során tapasztalt erősebb emelkedés után megtorpant: bár értéke még mindig emelkedik, de sokkal kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. A Bizonytalansági Index valamelyest csökkent, vagyis a vélemények különbözősége csökkenni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.
A banki hitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozások aránya folyamatosan csökken 2011 októbere óta, jelenleg 62%-os értéket vesz fel. A hitelek típusát tekintve megállapítható, hogy a cégek továbbra is leginkább forintban vannak eladósodva. Az euróban és svájci frankban felvett hitellel rendelkező vállalkozások aránya jelentősen csökkent 2012 áprilisa óta, jelenleg 25% illetve 1,1% az ilyen hitellel rendelkező kkv-k aránya.
Az elmúlt félév során a megkérdezett vállalkozások 17%-ával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt, ami két százalékponttal alacsonyabb arány, mint 2012 áprilisában volt.

A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kiadványa tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A kiadványban a tényekre építő szakpolitika támogatását tartottuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük.

Magyarországon a törvényi szabályozás értelmében 2008 óta a Regionális Fejlesztési Bizottságok (RFKB) döntenek az iskolarendszerben oktatott szakképzési programok beiskolázási keretszámainak tanévenkénti változásáról az egyes régiókban. Az elemzés ezen bizottságok 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben meghozott döntéseinek hatását vizsgálja. Az eredmények arra mutatnak, hogy a beiskolázási létszámok növekedésének irányába ható asszimmetria tapasztalható az eddigi RFKB döntésekben. Ehhez társul azon megállapítás, amely szerint az RFKB döntéseket jellemzően nem követi a munkaerő-kínálat alkalmazkodása: a bizottságok döntéseinek kevesebb, mint fele von maga után a döntés tartalmának megfelelő irányú változást az egyes években. Ez az arány azonban jóval magasabb a létszámnövekedést támogató döntések körében, mint az ezzel ellentétes döntéseknél. Mindezt figyelembe véve tehát a rendszer gyakorlati működése a munkaerő-kínálatnak a várható munkaerő-kereslethez való igazítását a szakiskolai rendszerbe való beiskolázás növelésének ösztönzése mellett valósítja meg.

A tanulmány egy utólagos hatásvizsgálat keretében Magyarországon elsőként vizsgálja a szakképző iskolák beiskolázásaira vonatkozó RFKB döntések hátterét, a döntésekre ható tényezőket és a döntések hatását a tényleges beiskolázási keretszámokra.

A 2003. évi LXXXVI. törvény 2007-ben történt módosítása alapján Magyarországon 2008 óta a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok (RFKB-k) döntenek a magyar szakképzés két központi jelentőségű aspektusáról: (1) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámát, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetét, továbbá (2) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés minőségi fejlesztésének döntő részét a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokon keresztül.

A tanulmány a törvényalkotói szándéknak megfelelő kérdésekre keres választ:

(1) milyen tényezők befolyásolják az RFKB-k döntéseit, különös tekintettel a rendelkezésre álló munkaerő-piaci előrejelzési adatokra, a magyar szakképzési rendszer szereplőinek erőviszonyaira, különösen a neo-korporativista koordinációban meghatározó szereppel bíró munkaadó szervezetekre; továbbá,

(2) milyen hatással voltak a meghozott RFKB döntések a szakképzés szerkezetére?

Az elemzés elsősorban matematikai-statisztikai módszereket alkalmaz, melyeket a meghatározó szereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

Az elemzés eredményei szerint az RFKB-k a vizsgált mindhárom évben legnagyobb részben a munkaadói szervezetek preferenciái szerint hozták meg döntéseiket.

A rendelkezésre álló adatok alapján e döntésekre csak csekély mértékben voltak hatással a szakképző iskolák közötti erőviszonyok.

A vizsgálat kimutatja, hogy az RFKB-k döntései részben egybeestek az MKIK által irányított munkaerő-piaci kutatásokkal, amelyek eredményeit az MKIK GVI elemezte és publikálta. Továbbá az MKIK GVI előrejelzései a konzorciumi javaslatokat jelentős mértékben befolyásolták, ami közvetve az RFKB döntésekre gyakorolt hatással is járt.

Ugyanakkor a szakképző iskolák – a várakozásokkal ellentétben – csak csekély mértékben követték az RFKB döntéseket a szakképző évfolyamok létszámainak meghatározásánál. A statisztikai elemzés arra világít rá, hogy a 2008. évi RFKB döntések szinte semmilyen hatással nem jártak a tényleges szakmánkénti beiskolázási számok alakulására.

Ez az eredmény – jóllehet csupán az RFKB-k 2008-as döntéseire vonatkozik – felveti annak a kérdését, hogy késztetik-e valamilyen szankcionáló és motiváló tényezők a TISZK-eket az RFKB döntések végrehajtására? Miként kell és lehet a szankciók és motivációk rendszerét javítani? Ugyanakkor mindenképpen szükségesnek tartunk újabb adatokra épülő további kutatásokat a fenti megállapítások pontosításához és megbízhatóságuk ellenőrzéséhez.

2011 áprilisban huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év áprilisban a megkeresett vállalkozások közül 1803 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul. A válaszadók 47%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 19%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 23%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 10%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 24%-a, építőiparban 15%-a, kereskedelemben 22%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 39%-a.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója pozitív tartományban tartózkodik, és további javulást jelez az elmúlt félévhez képest. Igaz ez akkor is, ha egy fél évvel ezelőtti, és akkor is, ha a tavaly áprilisi adatfelvételhez hasonítjuk az eredményeket. Idén áprilisban +16,8 pontra nőtt a GVI Konjunktúra Mutató értéke az októberi +10,4-es értékről.

Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, javult az üzleti bizalom és kedvezőbbé váltak a cégek üzleti várakozásai. Az adatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy 2009 októbere óta megkezdődött a válságból való kilábalása a magyar gazdaságban, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulására, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése.

Jelentősen javultak a magyar cégek üzleti várakozásai

2006. áprilisban, a választások első fordulója után a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) a területi kamarák közreműködésével, közel 12.000 céget keresett meg szokásos, félévenként sorra kerülő vállalati konjunktúra vizsgálata során. E vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vizsgálat a magyarországi vállalati konjunktúra vizsgálatok között. A megkeresett vállalkozások közül 1349 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett cégek 34%-a az iparba, 13%-a az építőiparba, 27%-a a kereskedelembe és az idegenforgalomba, 5%-uk a szállításba és 25%-uk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A válaszadók 46%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 30%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 18%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és 6%-uk létszáma meghaladta a 249 főt.