Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
26
27
28
29
30
31
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
  • Indul az MKIK GVI 2018. áprilisi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • Közbeszerzési pályázatok a cégek körében

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: adatbázis
2014. augusztus 6.Kutatás
Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

Bővebben >>>

2014. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni?

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

Bővebben >>>

2014. június 23.Kutatás
Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról

Milyen a magyar szakképzés helyzete, mi olvasható ki a trendekből? Hogyan jellemezhetők a szakiskolákban tanulók, és mi vár rájuk a munkaerőpiacon? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) által készített elemzés, amely az elmúlt 10-15 év szakképzéssel kapcsolatos tényeinek és adatainak áttekintésén alapult.

Bővebben >>>

2014. április 14.Kutatás
Tendenciák és életutak a szoftveriparban

Tanulmányunk azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy vajon milyen tendenciákat figyelhetünk meg a szoftveripar mai és közelmúltbeli alakulásában, illetve melyek azok a változások, melyek kijelölik az ágazat későbbi fejlődésének valószínűsíthető irányvonalait. Célunk megvalósítása érdekében nem csupán a regionális és globális trendek bemutatásával foglalkozunk, hanem kitérünk korunk néhány jellegzetes szoftveripari vállalata "élettörténetének", jellemzőinek bemutatására is.

Bővebben >>>

2013. június 4.Kutatás
KKV Körkép adatbázis, 2005-2011

A GVI Magyarországon először teszi elérhetővé egy vállalati konjunktúra vizsgálat elemi adatait.

A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta tartó kutatássorozata a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A 2005 és 2011 közötti adatfelvételek főbb változóit tartalmazó adatbázis mindenki számára elérhető az alábbi linkeken.

Bővebben >>>

2013. május 29.Kutatás
KKV Körkép (2013. április) - Javuló üzleti helyzet, bizonytalan kilátások

A KSH előzetes adatai szerint 2013 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent, azonban az előző negyedévhez viszonyítva már 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
2013 első negyedévében egységes képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest némileg növekedett az összes jelen helyzetre vonatkozó indikátor. A jövőre irányuló várakozások ugyanakkor nem tükrözik vissza ezt az optimizmust, különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes visszaesés.
Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke az előző adatfelvétel során tapasztalt erősebb emelkedés után megtorpant: bár értéke még mindig emelkedik, de sokkal kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. A Bizonytalansági Index valamelyest csökkent, vagyis a vélemények különbözősége csökkenni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.
A banki hitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozások aránya folyamatosan csökken 2011 októbere óta, jelenleg 62%-os értéket vesz fel. A hitelek típusát tekintve megállapítható, hogy a cégek továbbra is leginkább forintban vannak eladósodva. Az euróban és svájci frankban felvett hitellel rendelkező vállalkozások aránya jelentősen csökkent 2012 áprilisa óta, jelenleg 25% illetve 1,1% az ilyen hitellel rendelkező kkv-k aránya.
Az elmúlt félév során a megkérdezett vállalkozások 17%-ával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt, ami két százalékponttal alacsonyabb arány, mint 2012 áprilisában volt.

Bővebben >>>

2013. április 17.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról

A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kiadványa tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A kiadványban a tényekre építő szakpolitika támogatását tartottuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük.

Bővebben >>>

2012. július 19.Kutatás
Az RFKB döntések hatása a szakképzésbe belépő tanulók számának változására

Magyarországon a törvényi szabályozás értelmében 2008 óta a Regionális Fejlesztési Bizottságok (RFKB) döntenek az iskolarendszerben oktatott szakképzési programok beiskolázási keretszámainak tanévenkénti változásáról az egyes régiókban. Az elemzés ezen bizottságok 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben meghozott döntéseinek hatását vizsgálja. Az eredmények arra mutatnak, hogy a beiskolázási létszámok növekedésének irányába ható asszimmetria tapasztalható az eddigi RFKB döntésekben. Ehhez társul azon megállapítás, amely szerint az RFKB döntéseket jellemzően nem követi a munkaerő-kínálat alkalmazkodása: a bizottságok döntéseinek kevesebb, mint fele von maga után a döntés tartalmának megfelelő irányú változást az egyes években. Ez az arány azonban jóval magasabb a létszámnövekedést támogató döntések körében, mint az ezzel ellentétes döntéseknél. Mindezt figyelembe véve tehát a rendszer gyakorlati működése a munkaerő-kínálatnak a várható munkaerő-kereslethez való igazítását a szakiskolai rendszerbe való beiskolázás növelésének ösztönzése mellett valósítja meg.

Bővebben >>>

2011. június 8.Kutatás
RFKB döntések háttere és hatásossága - 2011

A tanulmány egy utólagos hatásvizsgálat keretében Magyarországon elsőként vizsgálja a szakképző iskolák beiskolázásaira vonatkozó RFKB döntések hátterét, a döntésekre ható tényezőket és a döntések hatását a tényleges beiskolázási keretszámokra.

A 2003. évi LXXXVI. törvény 2007-ben történt módosítása alapján Magyarországon 2008 óta a Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok (RFKB-k) döntenek a magyar szakképzés két központi jelentőségű aspektusáról: (1) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámát, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetét, továbbá (2) az RFKB-k határozzák meg a magyar szakképzés minőségi fejlesztésének döntő részét a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokon keresztül.

A tanulmány a törvényalkotói szándéknak megfelelő kérdésekre keres választ:

(1) milyen tényezők befolyásolják az RFKB-k döntéseit, különös tekintettel a rendelkezésre álló munkaerő-piaci előrejelzési adatokra, a magyar szakképzési rendszer szereplőinek erőviszonyaira, különösen a neo-korporativista koordinációban meghatározó szereppel bíró munkaadó szervezetekre; továbbá,

(2) milyen hatással voltak a meghozott RFKB döntések a szakképzés szerkezetére?

Az elemzés elsősorban matematikai-statisztikai módszereket alkalmaz, melyeket a meghatározó szereplőkkel készített interjúk egészítenek ki.

Az elemzés eredményei szerint az RFKB-k a vizsgált mindhárom évben legnagyobb részben a munkaadói szervezetek preferenciái szerint hozták meg döntéseiket.

A rendelkezésre álló adatok alapján e döntésekre csak csekély mértékben voltak hatással a szakképző iskolák közötti erőviszonyok.

A vizsgálat kimutatja, hogy az RFKB-k döntései részben egybeestek az MKIK által irányított munkaerő-piaci kutatásokkal, amelyek eredményeit az MKIK GVI elemezte és publikálta. Továbbá az MKIK GVI előrejelzései a konzorciumi javaslatokat jelentős mértékben befolyásolták, ami közvetve az RFKB döntésekre gyakorolt hatással is járt.

Ugyanakkor a szakképző iskolák – a várakozásokkal ellentétben – csak csekély mértékben követték az RFKB döntéseket a szakképző évfolyamok létszámainak meghatározásánál. A statisztikai elemzés arra világít rá, hogy a 2008. évi RFKB döntések szinte semmilyen hatással nem jártak a tényleges szakmánkénti beiskolázási számok alakulására.

Ez az eredmény – jóllehet csupán az RFKB-k 2008-as döntéseire vonatkozik – felveti annak a kérdését, hogy késztetik-e valamilyen szankcionáló és motiváló tényezők a TISZK-eket az RFKB döntések végrehajtására? Miként kell és lehet a szankciók és motivációk rendszerét javítani? Ugyanakkor mindenképpen szükségesnek tartunk újabb adatokra épülő további kutatásokat a fenti megállapítások pontosításához és megbízhatóságuk ellenőrzéséhez.

Bővebben >>>

2011. április 1.Kutatás
2011. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2011 áprilisban huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év áprilisban a megkeresett vállalkozások közül 1803 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul. A válaszadók 47%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 19%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 23%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 10%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 24%-a, építőiparban 15%-a, kereskedelemben 22%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 39%-a.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója pozitív tartományban tartózkodik, és további javulást jelez az elmúlt félévhez képest. Igaz ez akkor is, ha egy fél évvel ezelőtti, és akkor is, ha a tavaly áprilisi adatfelvételhez hasonítjuk az eredményeket. Idén áprilisban +16,8 pontra nőtt a GVI Konjunktúra Mutató értéke az októberi +10,4-es értékről.

Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, javult az üzleti bizalom és kedvezőbbé váltak a cégek üzleti várakozásai. Az adatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy 2009 októbere óta megkezdődött a válságból való kilábalása a magyar gazdaságban, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulására, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése.

Bővebben >>>