Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: adatbázis
2015. június 24.Kutatás
Az ingatlanpiaccal kapcsolatos cikkek és az ingatlanpiaci tranzakciók száma

2014 végén illetve 2015-ben sokszor találkoztunk az online sajtóban az ingatlanpiac fellendüléséről szóló hírekkel. Ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljuk, hogy a lakáspiaccal kapcsolatos cikkek milyen kapcsolatban állnak az ingatlanpiac tényleges alakulásával. Az adataink a GVI által kifejlesztett Textplore on-line tartalomelemző szoftverből származnak. Próbálja ki az elemzés adatait tartalmazó interkatív ábránkat!

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján

A szegénység témájának online jelenlétét vizsgáló, feltáró jellegű tartalomelemzést készítettünk a Textplore szövegelemző szoftver segítségével. A GVI elemzésének a célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység fogalmának az internetes sajtóban való megjelenéséről. Ennek érdekében néhány ábra segítségével mutattuk be, hogy milyen szóhasználattal (i), melyik orgánum (ii) és milyen téma kapcsán (iii) írt a szegénységről. A szóhasználattal kapcsolatban egy érdekes jelenségre figyeltünk fel: azt találtuk, hogy 2010 január és november között az online médiában jelentős mértékben csökkent a szegénység kategória használata és szinte teljesen hiányzott a „szegénység” szó.

Az alábbi animált ábrán az látható, hogyan alakult a "szegénység" illetve a "rászoruló" szavakat használó cikkek aránya 2000 és 2015 között a vizsgált portálokon. Megfigyelhetjük, ahogy a 2010-ben a "szegénység" szó használata szinte teljesen eltűnik. Az animáción végigkövethető, hogyan változik meg a témával legaktívabban foglalkozó portálok köre: míg eleinte a hetivalasz.hu cikkei között voltak a leggyakoribbak a szegénység témájához tartozók, az időszak végére a nol.hu vette át ezt a szerepet.

Újraindítás Megállítás

Megjegyzés: A skálát a láthatóság érdekében úgy torzítottuk, hogy a pontok nullától vett távolsága a koordinátáik négyzetgyökének feleljen meg. Például az y=0, x=0,2 koordinátájú pont √0,2 = 0,44 távolságra van az origótól; az y=0, x=2 koordinátájú pont √2 = 1,41 távolságra van az origótól.

Forrás: GVI, a Textplore szoftver felhasználásával.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról - Tények és összefüggések

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

Bővebben >>>

2015. május 26.Kutatás
Tovább javult a hazai vállalatok üzleti klímája A GVI 2015. áprilisi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje javult az előző negyedévben tapasztalthoz képest, a GVI Negyedéves Konjunktúramutatója a januári 19 pontról 24 pontra emelkedett. Ez a felmérés kezdete, 2010. január óta a legmagasabb érték. A Bizonytalansági Mutató értéke 39 pontos szinten áll, amely érték magasabb az előző negyedévben mértnél (2015 januárjában 35 ponton állt), ez a bizonytalanság növekedésére utal. A jelenlegi 39 pontos szint magasabb az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 36 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

Bővebben >>>

2015. május 21.Kutatás
A GVI 2015. áprilisi KKV Körkép felvételének eredményei - Javuló üzleti bizalom, kedvező kilátások

A 2015. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban tovább javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója a januári 16 pontról 23 pontra emelkedett, ami a felmérés kezdete, 2005. január óta mért legmagasabb érték. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 áprilisában 10 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 38 pontos szinten áll, 3 ponttal meghaladva a januári értéket; ez a bizonytalanság enyhe növekedésére utal. A jelenlegi 38 pontos szint éppen akkora, mint az egy évvel ezelőtti érték, és magasabb a két évvel korábbi értéknél (2013 áprilisában 37 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2015. május 19.Kutatás
A magyarországi vállalati felszámolások alakulása 2008-2014

A GVI tanulmánya a magyarországi felszámolások dinamikáját vizsgálja a 2008 és 2014 közötti periódusra a hivatalos közleményeken alapuló, saját építésű adatbázisát felhasználva. A tanulmány elsődleges célja Magyarország különböző adminisztratív szintjein a felszámolások dinamikájának leíró elemzése, valamint a legegyszerűbb módszerekkel a válság által okozott potenciális változás vizsgálata a gazdasági fejlődés metszetében.

Bővebben >>>

2015. március 23.Kutatás
Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében

A „KKV Körkép” című kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), azonban a program részletei már hónapokkal korábban ismertek voltak. A KKV Körkép 2014. októberi adatfelvételének keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások 56%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel. A vállalatok leggyakrabban forintban denominált hitellel rendelkeznek, a hitel típusát tekintve pedig forgóeszköz-hitellel, beleértve a bankszámlahitelt is.

A devizakölcsönnel rendelkező vállalatok legnagyobb arányban euró alapú kölcsönnel rendelkeznek. Az euró alapú kölcsönnel rendelkező vállalatok főként exportorientált és jellemzően ipari vállatok, méretüket tekintve pedig középvállalkozások.

Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, több mint felük forgóeszközhitelt. Minden második vállalat legfeljebb 50 millió forintnyi hitelt vett igénybe. A vállalatok többsége szerint 2014-ben nem változtak a hitelhez jutás feltételei 2013-hoz képest.

Bővebben >>>

2015. február 5.Kutatás
KKV Körkép (2015. január) - Javuló üzleti várakozások a KKV szektorban

A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. Az egy évvel korábbi értéknél (2014 januárjában 9 pont volt) szintén magasabb a mutató jelenlegi értéke. A Bizonytalansági Mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A jelenlegi 35 pontos szint kis mértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti érték (2014 januárjában 33 ponton állt a mutató), de elmarad a két évvel korábbi értéktől (2013 januárjában 41 pont volt). A Bizonytalansági Mutató értékearra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat: továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

Bővebben >>>

2014. augusztus 6.Kutatás
Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető volt. Jelen elemzésünkben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintjük át és megrajzoljuk az ország járási szintű fejlettségi térképét. Az elemzés az egyes folyamatok, jelenségek térbeli különbségeinek bemutatására összpontosít, és választ ad arra, hogy melyek országunk legfejlettebb, és leghátrányosabb helyzetű járásai.

Bővebben >>>

2014. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni?

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

Bővebben >>>