Hírfolyam
Címke: adatbázis
2024. január 5.Kutatás
A negyedéves konjunktúrakutatás egységes adatbázisa

A GVI évente frissítve itt teszi közzé a negyedéves konjunktúrakutatás egységes adatbázisát, valamint a változók listáját.

Bővebben >>>

2024. január 5.Kutatás
A féléves konjunktúrakutatás egységes adatbázisa

A GVI évente frissítve itt teszi közzé a féléves konjunktúrakutatás egységes adatbázisát, valamint a változók listáját.

Bővebben >>>

2020. június 2.Kutatás
Fejlődő és leszakadó járások - 2017

Az MKIK GVI által kialakított Járási Fejlettségi Mutató (JFM_19) legfrissebb értékei alapján szeretnénk újra betekintést adni a 174 magyar járás fejlettségi különbségeire. Sajnos arról, hogy milyen változások következtek be az utóbbi években nem tudunk teljes képet adni, mivel a KSH által gyűjtött és publikált mutatók köre és azok módszertana is változott időközben.

Azonban az új módszertan szerint is az adatok arra mutatnak, hogy a legfejlettebb járások a főváros és agglomerációján kívül szinte kizárólag Nyugat-, és Közép-Dunántúliak. Érdekesség, hogy a JFM_19 esetében a Győri járás rendelkezik a legmagasabb értékkel nem pedig Budapest kerületei; utóbbi rosszabb vállalkozással kapcsolatos és magasabb tartós álláskeresők rátájának köszönhetően. A többi régióból csak nagyvárosi járások (Kecskeméti, Pécsi, Debreceni, Nyíregyházai) tartoznak a legfejlettebb 25 közé.

Az öt legfejletlenebb járás közül négy észak-magyarországi és észak-alföldi. A Dél-Dunántúl egyes járásai is a legfejletlenebbek közé tartoznak (Csurgói, Barcsi, Sellyei, Tabi), ami arra mutat, hogy a magyarországi nagyrégiók között a Dunántúlon belül a legnagyobbak a fejlettségi különbségek.

Bővebben >>>

2019. augusztus 27.Kutatás
Általános iskolások pályaválasztása – 2019

Elemzésünk a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulással, szakma- és pályaválasztással kapcsolatos terveit, céljait, valamint szüleik ehhez kapcsolódóan felmerülő tanácsait, szándékait vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2019-es országos pályaorientációs vizsgálatán alapulnak.

A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9.278 hetedik osztályos tanulót kerestek fel a területi kamarák szakértői. A mintát a 2018–2019-es tanév nappalis 7. évfolyamos általános iskolai tanulóinak megye és településtípus szerinti megoszlása alapján alakítottuk ki. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve (1) az iskola elhelyezkedését megyei bontásban, (2) az iskolának a 2018. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét, (3) valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9 239 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9 239 fő adatain alapulnak.

Bővebben >>>

2018. augusztus 22.Kutatás
Általános iskolások pályaválasztása – 2018

Jelen tanulmány célja feltérképezni a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését, valamint szüleik pályairányítási szándékát.

A 2018-as országos pályaorientációs vizsgálat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében valósult meg. A kutatás közvetlen előzménye a 2014-es, a 2015-ös, 2016-os és 2017-es országos pályaorientációs vizsgálat, amelyek koncepcióját a jelen tanulmány is szorosan követi. Az MKIK területi hálózata segítségével az adatfelvétel az egész ország területén 2018. március 26. és június 20. között zajlott le. Összesen 9228 hetedik osztályos tanuló válaszolt a kérdésekre. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy országosan reprezentatívnak legyen tekinthető. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve az iskola elhelyezkedését nagyrégiós bontásban; az iskolának a 2017. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét; valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9071 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9071 fő adatain alapulnak.

Bővebben >>>

2017. december 18.Kutatás
Általános iskolások pályaválasztása – 2017

Elemzésünk a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2017-es országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak.

A mintába az egyes megyékből olyan arányban kerültek a tanulók, amilyen arányt az adott megye képviselt a végzett nyolcadikos tanulók között 2014-ben. A mintát utólag súlyoztuk, figyelembe véve az iskola elhelyezkedését nagyrégiós bontásban; az iskolának a 2016. évi kompetenciamérésen elért átlagos eredményét; valamint az iskolában tanuló hetedikes tanulók létszámát. A rendelkezésre álló adatok 9138 tanuló esetében tették lehetővé a súlyozást, így eredményeink 9138 fő adatain alapulnak.

Bővebben >>>

2017. augusztus 2.Kutatás
A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

Bővebben >>>

2017. június 30.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Tartalom:

  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

  • Az orosz gazdaság helyzete

  • Nemzetközi tendenciák

Bővebben >>>

2017. június 6.Kutatás
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni 2017-ben a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum 2017. januári emelésével összefüggésben. Nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgáljuk: (1) a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik; (2) a tervezett létszámfelvétel elmarad; (3) elbocsátásokat hajtanak végre; (4) elhalasztják a tervezett beruházásokat; (5) módosítják a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait; (6) részmunkaidős foglalkoztatássá alakítják az érintett dolgozók foglalkoztatását; (7) csökkentik az érintett dolgozók béren kívüli juttatásait; (8) csökkentik a mozgó béreket (jutalmak, célprémiumok).

Bővebben >>>

2017. február 2.Kutatás
A munkaerőhiány vállalati percepciója

Az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján milyen vállalati kört érintenek a toborzási nehézségek vagy a munkaerő- és szakember-hiány ma Magyarországon, és ez a percepció milyen összefüggésben áll a vállalatok bérnövekedési terveivel. Továbbá kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézségek és a cégek várható beruházási aktivitása, rendelésállománya, illetve múltbeli béremelésével és jövőbeli béremelési tervei között milyen összefüggések vannak.

Bővebben >>>