Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

A kis- és közepes vállalkozások várakozásai a beruházási aktivitások kivételével kis mértékben javultak az elmúlt negyedévben. Az MKIK GVI áprilisi felmérésének eredményei alapján a kkv-k konjunktúraindexe az előző három hónaphoz képest némileg emelkedett. A 2014 januári adatokhoz viszonyítva a Bizonytalansági Index szintén magasabb lett, vagyis a jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően a vélemények különbözősége némileg nőtt a kkv-k körében. Ám ez az adat még mindig viszonylag alacsony szintű az adatfelvétel korábbi eredményeihez képest. Az eredményeket és a várható létszámváltozást figyelembe véve a foglalkoztatottság összességében növekedő, míg a beruházási aktivitás csökkenő tendenciát mutat.

2012 decemberben immár harmadszor került sor az Ernst & Young és az MKIK GVI közös vállalati kutatására, amely a visszaélések és korrupt viselkedés elleni fellépés vállalati eszközeit, a korrupció elterjedtségét és a magyar vállalatvezetők ezzel kapcsolatos véleményét és viselkedését vizsgálja.

A vizsgálat során 340 (legalább 50 főt foglalkoztató) cég vezetőjét keresték fel személyesen kérdezőbiztosaink. A kérdésekre a vállalatok felsővezetői, tulajdonosai válaszoltak (az adatfelvétel és a minta fontosabb jellemzőit, a válaszadók beosztását tartalmazó táblázatot, valamint a vizsgálat kérdőívét lásd a Mellékletben). A minta reprezentatívnak tekinthető az egyes gazdasági ágakban alkalmazásban állók gazdasági ágak szerinti arányai szerint.

2013 negyedik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett, a termelési szintet kivéve. Emellett a jövőre irányuló várakozások is pozitív kilátásokat jeleznek, a létszámváltozást kivéve az összes mutató értéke nőtt. Ezek a hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Körkép Konjunktúra Index értéke az elmúlt év harmadik negyedévében történő visszaesést követően az utolsó negyedévben visszakorrigált a második negyedéves szintre.

A KKV Körkép az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2013 harmadik negyedévében főleg pozitív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző időszakhoz képest minden, az aktuális helyzetre vonatkozó mutató növekedett. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások negatív kilátásokat jeleznek, az összes mutató értéke erőteljesen visszaesett, különös tekintettel a várható beruházási és kapacitás-kihasználtsági szintre.

Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értékének az utolsó három időszakban történő emelkedése fordulóponthoz ért 2013 harmadik negyedévében. Az emelkedés után ebben az időszakban jelentősen csökkent a konjunktúramutató. A Bizonytalansági Index szintén csökkent 2013 júliusához képest, vagyis a vélemények különbözősége csökkent a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.

2013 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés.

Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értékének az előző év végén kezdődő emelkedése tovább folytatódott 2013 második negyedévében. Emellett azonban a Bizonytalansági Index valamelyest nőtt az előző három hónaphoz képest, vagyis a vélemények különbözősége növekedni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.

A KSH előzetes adatai szerint 2013 első negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent, azonban az előző negyedévhez viszonyítva már 0,7%-os növekedés figyelhető meg.
2013 első negyedévében egységes képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest némileg növekedett az összes jelen helyzetre vonatkozó indikátor. A jövőre irányuló várakozások ugyanakkor nem tükrözik vissza ezt az optimizmust, különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes visszaesés.
Ezek az ellentétes hatások összességben azt eredményezik, hogy a KKV Konjunktúraindex értéke az előző adatfelvétel során tapasztalt erősebb emelkedés után megtorpant: bár értéke még mindig emelkedik, de sokkal kisebb mértékben, mint az előző negyedévben. A Bizonytalansági Index valamelyest csökkent, vagyis a vélemények különbözősége csökkenni kezdett a kkv-k körében jelenlegi és várható üzleti helyzetük megítélését illetően.
A banki hitellel rendelkező kis- és közepes vállalkozások aránya folyamatosan csökken 2011 októbere óta, jelenleg 62%-os értéket vesz fel. A hitelek típusát tekintve megállapítható, hogy a cégek továbbra is leginkább forintban vannak eladósodva. Az euróban és svájci frankban felvett hitellel rendelkező vállalkozások aránya jelentősen csökkent 2012 áprilisa óta, jelenleg 25% illetve 1,1% az ilyen hitellel rendelkező kkv-k aránya.
Az elmúlt félév során a megkérdezett vállalkozások 17%-ával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt, ami két százalékponttal alacsonyabb arány, mint 2012 áprilisában volt.

Az MKIK GVI 2013. áprilisi vállalati adatfelvétele során 3500 magyarországi vállalkozás válaszolt a kérdőív kérdéseire. Az eredmények fordulópontot valószínűsítenek a vállalatok üzleti bizalma terén. A várakozások tavaly októberi jelentős romlása után a cégek némileg optimistábbá váltak, ami az elmúlt félévihez képest kedvezőbb üzleti klímát vetít előre. Mindemellett a következő hat hónapban a beruházási aktivitás visszaesésére számíthatunk, továbbá az adatfelvétel eredményei szerint 2013-ban nem várható a magyar cégek munkaerő keresletének bővülése.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2012 óta saját finanszírozásában folytatja azt a vizsgálat-sorozatot, melyet 2005 januárjában a Figyelő hetilappal, és a Volksbank Zrt.-vel közösen indított. A kutatás a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére irányul.

Negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

Az 1313 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon. A frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. Több cég kíván diplomást felvenni 2012-ben, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát. Természetesen ezt a megállapítást árnyalni kell végzettségek és felsőoktatási intézmények szerint. A versenyszektor oldaláról az egyes végzettségek iránt továbbra is eltérő erősségű keresletet lehet megfigyelni és a munkaerő-piac a jobb, magasabb presztízsű egyetemeken végzetteket magasabbra értékeli, míg a gyengébb oktatást adó intézményeket "fekete listára" teszi. A 2005 óta végzett vizsgálatsorozat tapasztalatai szerint az utóbbi intézményekben végzettek elhelyezkedési esélyei is rosszabbak és alacsonyabb induló bérrel kénytelenek megelégedni munkába állásukkor.