Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: online adatok
2013. január 14.Kutatás
2012 decemberében ismét nőtt a regisztrált álláskeresők száma -- MKIK GVI becslés

A 2012 decemberi regisztrált álláskersők számának előzetes becslése

A GVI elkészítette a 2012 decemberi regisztrált álláskeresők számának előzetes becslését. Az eredmények szerint a regisztrált álláskeresők számának nagymértékű növekedése várható decemberben.

Az előző havi (novemberi) értékekhez képest 21-24 ezer fős, a 2011-es azonos időszaki értékhez képest 5-8 ezer fős növekedésre számítunk.

Bővebben >>>

2012. december 12.Kutatás
2012 novemberében nőtt a regisztrált álláskeresők száma -- MKIK GVI becslés

A 2012 novemberi regisztrált álláskersők számának előzetes becslése

A GVI elkészítette a 2012 novemberi regisztrált álláskeresők számának előzetes becslését. Az eredmények szerint a regisztrált álláskeresők száma kismértékben nőtt 2012 novemberben. Az előző havi értékekhez képest novemberben a regiszrált álláskeresők számának 4-6 ezer fős, a 2011-es azonos időszaki értékhez képest 1-2 ezer fős növekedése becsülhető.

Bővebben >>>

2012. november 13.Kutatás
A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata

A GoogleTrends modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálata

A GVI új, technikai jellegű elemzése bemutatja, hogy a regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képessége javítható a GoogleTrends adatai segítségével.Az elemzésekben különböző modelleken az "ablak" méretét változtatva vizsgáltuka külső és belső illeszkedés mértékét.

Bővebben >>>

2012. október 12.Kutatás
Új Magyar Exodus felé?

Elemzés a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresések forgalmáról a Google Trends alapján

Elemzésünkben a kivándorlási hajlandóság változását bizonyos, a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresési kifejezések lekérdezésének gyakorisága alapján mutatjuk be a Google Trends adatai alapján, megpróbálván megválaszolni azt a kérdést, hogy mi történhetett 2008 óta e téren.A priorifeltételezésünk szerint ugyanis a migrációt megelőző tájékozódás jelentős része az Internet, illetve a Google keresőmotorja segítségével történik, így a keresési forgalmak releváns információt hordoznak a migrációval kapcsolatos tendenciák számítását illetően. Hasonló feltevések alapján a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársai már több sikeres előrejelzést készítettek.

Bővebben >>>

2012. július 25.Kutatás
Magyar munkanélküliségi adatok előrejelzése a Google segítségével

Sajtóközlemény

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) tanulmányában a munkanélküliek és a regisztrált álláskeresők számának rövidtávon várható változását becsüljük a munkanélküliség múltbeli folyamatai és a Google Insight Search (GIS) által nyújtott információk segítségével. Ehhez olyan modelleket állítottunk fel, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló információknál pontosabban becslik a munkanélküliek, és a regisztrált álláskeresők számának következő negyedévben és következő hónapban várható alakulását.

Az eredmények szerint a Google keresési aktivitásról közölt adatainak felhasználása hozzásegít a magyarországi munkanélküliség alakulásának pontosabb előrejelzéséhez. A munkanélküliség és keresési aktivitás közti összefüggés empirikus vizsgálatánál a két idősor közötti viszony elemzése után két különböző modellt állítottunk fel. A modellek több variációjának becslése után azt mondhatjuk, hogy a GIS adatok felhasználásával becsült modellek jobb illeszkedést érnek el, mintha csak a munkanélküliség múltbeli adatait vettük volna figyelembe a várható munkanélküliség becslésénél.

A tanulmányban - kísérletképpen - becslést adtunk a munkanélküliek számának második negyedéves alakulására. A GVI által kialakított modellek szerint 465.000 fő és 484.000 fő között lehetett a munkanélküliek száma 2012 második negyedévében. Ez ugyan jelentős csökkenés az első negyedévhez képest, de magasabb a tavalyi második negyedéves értéknél (460.700 fő). A szezonális hatásokat is figyelembe véve, ezek az eredmények arra mutatnak, hogy egy év alatt nem tudott érdemben csökkenni a munkanélküliek száma Magyarországon, sőt, nem kizárt, hogy a tavalyihoz képest némi növekedésről beszélhetünk.

Bővebben >>>

2012. július 12.Kutatás
Gazdasági fogalmak megjelenése a magyar online sajtóban a gazdasági válság előtt és után

A CIRET 2012-es konferenciájára készített elemzés
MKIK GVI Kutatási Füzetek 2012/4

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a gazdasági reálfolyamatok hogyan hatnak ezen reálfolyamatok médiában való megjelenésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság általánosságban megváltoztatta-e a magyar újságírók fogalomhasználatát, megjelentek-e új kifejezések a napi sajtóban, esetleg elindult-e egy tanulási folyamat, amely a gazdasági folyamatokat és összefüggéseket illetően tájékozottabb, tudatosabb újságírás felé mutat

Az eredmények alapján elmondható, hogy a gazdaságpolitika, a vállalat, a külkereskedelem és a válság szócsoportokba tartozó szavak online médiában való megjelenését tekintve a gazdasági válság kezdetekor megtört a korábbi trend. A válság hatására a fenti szócsoportokba tartozó szavak használata szignifikánsan nőtt, kivéve a külkereskedelem szócsoportot, melynek esetében negatív ez a változás.

Emellett az is elmondható, hogy a gazdaságpolitika, a hitel, a makrogazdaság, a pénzpiac, a vállalat és a válság szócsoportok előfordulási arányának ismerete plusz információt szolgáltat az ipari értékesítés egy hónapos előrebecsléséhez ahhoz képest, mintha csak az idősor megelőző két értékét használnánk a becsléshez.

Bővebben >>>

2012. május 22.Kutatás
A Google, mint eszköz a háztartási fogyasztás jelenbecslésére Magyarországon

a CIRET 2012-es konferenciájára készített elemzés
MKIK GVI Kutatási Füzetek 2012/3

Intézetünkben kísérletet tettünk arra, hogy a Google Insights for Search alkalmazhatóságát vizsgáljuk a háztartások fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom alakulása és az autóeladások jelenbecslésében Magyarországon. Több sikeres próbálkozás történt a Google adatainak hasonló jellegű felhasználására, többnyire amerikai gazdasági indikátorokkal kapcsolatban. A mi célunk azonban egy olyan ország fogyasztási mutatóinak becslése az internetes keresési forgalom alapján, ahol az internet penetráció elmarad az USA-ban illetve Nyugat-Európában tapasztalt szinttől.

Bővebben >>>

2012. január 2.Kutatás
Az őszödi beszéd sajtóvisszhangja - a Textplore szövegelemző szoftverrel készült elemzés

  • Hogyan jelenik meg Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde az Index és az Origo cikkeiben? Miben különbözik a két portál interpretációja?
  • Milyen megítélés bontakozik ki Magyarországról a New York Times 2011. első féléves politikai cikkeiben?
  • Hogyan jelenik meg Stohl András balesete és a színész balesetet követő viselkedése a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Velvet és a Blikk on-line cikkeiben?

A GVI 2011. október 25-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatta saját fejlesztésű szövegelemző szoftverét.A bemutató során ismertetésre kerültek a szoftver jellemzői, valamint a szoftver segítségével készített elemzések.

A TEXTPLORE honlapja: TEXTPLORE

Bővebben >>>

2011. december 7.Kutatás
A Fukusimai atomerőmű-katasztrófa a magyar online sajtóban

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ megbízásából (http://www.energiaklub.hu), az Energia Kontroll Program keretében a fukusimai atomerőmű-szerencsétlenség magyar online sajtóban és a New York Times-ban való megjelenését mutatjuk be kvantitatív eszközökkel. Elemzésünk a 2011. március 9. és július 19. közötti időszakra terjed ki. Ezalatt hat magyar online sajtótermékben (Index, Origó, NOL, MNO, Heti Válasz, Figyelőnet, HVG) összesen 1548 cikk jelent meg a fukusimai katasztrófával kapcsolatban, a New York Times-ban pedig 485, azaz összesen 2033 újságcikkben megjelenő információkat elemeztük. Ezen cikkek tartalomelemzését végeztük el az MKIK GVI által fejlesztett Textplore (https://www.textplore.org)szövegelemző szoftver segítségével.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet által fejlesztett Textplore online dokumentumelemző szoftver lehetővé teszi nagy mennyiségű dokumentum kvantitatív, főként szó-előfordulásokon alapuló statisztikai vizsgálatát. A program beépített funkcióinál fogva nagy mennyiségű szöveg gyors elemzését teszi lehetővé úgy, hogy a kapott eredmények lementhetők és különböző statisztikai és hálózatelemző szoftverekkel (STATA, SPSS, R, Ucinet, stb.) tovább elemezhetők. A szövegekben előforduló szavak statisztikai elemzése lehetőséget nyújt például bizonyos szavak által jelzett témák együtt-járásának vagy forrásonként való eltérő megjelenésének vizsgálatára. A szoftver értéke továbbá, hogy együtt elemezhető általa a főbb hazai hírportálok és néhány intézet honlapjának tartalma - szerzői jogi okokból a teljes szövegek megjelenítése nélkül.


Az elemzés a következők témákra terjedt ki:

- Hírcunmai: A fukusima diskurzus terjedése a magyar online sajtóban
- A fukusima diskurzus témái (Kitekintő: A paksi atomerőmű megjelenése és eltűnése a diskurzusban)
- A fukusima diskurzus globalizálódása (Kitekintő: Összehasonlítás New York Times-szal)
- Adatok, szakértői és emocionális közlések (Kitekintő: a magyar média összehasonlítása a New York Times-szal)

Az elemzést bemutató előadás megtekinthető az Energiaklub honlapján (http://energiakontrollprogram.hu/video/energia-es-nyilvanossag-c-konferencia-2011-november-17-varhalmi-zoltan-mkik-gazdasag-es-vallal)

Bővebben >>>

2011. február 4.Kutatás
A magyar egyetemi honlapok információtartalma (2006-2010)

A tanulmány célja annak feltérképezése, hogyan alakult 2006 óta a magyar egyetemi honlapok információgazdagsága. A kizárólag interneten lebonyolított kutatás során a magyarországi egyetemek közgazdasági, gazdaságtudományi karjainak honlapjait vizsgáltuk, valamint az összehasonlíthatóság érdekében bevontunk az elemzésbe két külföldi egyetemet, illetve egy magyar főiskolát. A holnapok információtartalmának mérése különböző információs kritériumok segítségével történt (van-e az oktatónak személyes honlapja, elérhető-e az önéletrajza, publikációs listája, vannak-e a honlapon letölthető publikációi, illetve szerepel-e a honlapon az oktató email címe). Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatóság Index (OLI) alapját. Az adatgyűjtés során rögzítésre került az oktatók neme, tudományos fokozata, illetve egyetemi beosztása is.

Az elemzés során kiderült, hogy 2010-ben is a férfiak vannak többségben a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági karain oktatók között, 2006-óta azonban szinte mindegyik vizsgált egyetem esetében kismértékben növekedett a nők aránya. A magyar egyetemeken a férfiak aránya a magas beosztásokban meghaladja a nőkét, míg a nők az alacsonyabb beosztásokban vannak többen. Ez jellemzi a tudományos fokozatok nemek szerinti megoszlását is.

Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetőségeket. A magyar egyetemi oktatók és egyetemek ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, hiszen míg 2006-ban öt kritériumból átlagosan 1,52-t teljesítettek, addig 2010-ben már 2,24-et. Azonban még mindig messze elmaradnak egy vezető egyetemtől, a Stanford Egyetemtől, ahol az Online Láthatósági Index értéke 2010-ben 3,87, vagyis az oktatóknál átlagosan majdnem négy információs kritérium teljesül. Emellett jelentős különbségek vannak a különböző magyar egyetemek között is a honlapok információgazdagságát tekintve. Van olyan egyetem, ahol átlagosan egy információ sem elérhető az általunk vizsgáltak közül.

A Stanford Egyetemhez képest a legnagyobb lemaradást a saját honlappal rendelkező oktatók alacsony arányában láthatjuk, azonban e téren is javulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest. A legtöbb magyar egyetem lépést tart a Stanford Egyetemmel az oktatók telefonszámának és email címének megjelenítését illetően, és megelőzi a krakkói Jagelló Egyetemet az oktatói önéletrajz, és a letölthető tantárgyi segédanyagok tekintetében. Tehát összességében elmondható, hogy a Stanford Egyetem honlapja még mindig több információt tartalmaz, mint a magyar egyetemeké, de a krakkói egyetem közgazdasági karának honlapja sok tekintetben alatta marad a magyar felsőoktatási intézmények átlagának.

Bővebben >>>