Az MKIK GVI elemzésében a zöld munkahelyek elterjedtségét vizsgálja az Európai Unióban és Magyarországon. A zöld foglalkoztatáshoz kapcsolódó zöldgazdaság fogalmát legtöbben a környezetvédelmi iparral hozzák kapcsolatba, a két fogalom azonban nem teljesen fedi egymást. A zöldgazdaság és az ehhez tartozó zöld foglalkoztatottság ennél sokkal többet jelent: nem csak a környezetvédelmi ipar, mint kiemelt ágazat, hanem a gazdaság egészének zöldítését tűzi ki célul maga elé fenntarthatósági szempontokat érvényesítve.

A kínai külföldi üzleti terjeszkedés újkeletű jelenségnek tekinthető, ami mindössze az elmúlt másfél évtizedben vált fontos tényezővé, amióta Kína nettó tőkeexportőrré vált. A határokon átívelő kínai üzleti terjeszkedés sajátos jellemzője az állam alapvető szerepe a kínai multinacionális vállalatok nemzetköziesítésében. Ezt számos szakpolitikai eszköz támogatta, köztük a híres “go global” stratégia, amely kínai vállalkozások ezreit bátorította külföldi, különösen európai befektetésekre. A kínai vállalatok külföldi terjeszkedése mögött olyan új készségek, fejlett technológiák, brandek és ellátási láncok megszerzése volt a fő motiváció, amelyek fokozzák a versenyelőnyöket a nemzetközi piacokon. A fúziók és felvásárlások (Mergers and Acquisitions, M&A) váltak a vezető piacralépési módszerré, amelyek révén nagy volumenű felvásárlások jellemezték a kínai befektetéseket Európában. Ennek érdekében a kínai kiáramló FDI – a Dél- és Közép-Európában látott befektetési aktivitás, különösen a 2008-as válság utáni felerősödése ellenére – Európában néhány nagyobb gazdaságot célzott meg, főként Németországot, az Egyesült Királyságot és Franciaországot.

Tartalom:

• Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

• Az automatizáció lehetséges munkaerőpiaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

• A főbb munkaerőpiaci mutatók alakulása Magyarországon

• Nő a megtakarítás és a kockázat a háztartási szektorban

• Nemzetközi tendenciák

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerőpiaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel (OECD, 2016), társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Ez a rövid elemzés az iskolázottság és az egyéni előítéletesség kapcsolatát vizsgálja.

Tartalom:

• Külföldi továbbtanulás a legjobb hazai gimnáziumok tanulói körében – 2017
• Emmanuel Macron gazdaságpolitikája
• Nemzetközi tendenciák

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

A gazdasági és társadalmi mutatók sokat elárulnak egy-egy ország helyzetéről, fejlődési irányairól, miközben nemzetközi összehasonlításra is módot adnak. Az MKIK GVI által összeállított 48 társadalmi és gazdasági indikátor képet ad Magyarország fontosabb gazdasági folyamatainak alakulásáról, jelenlegi állapotáról. Ezek segítségével elhelyezhetjük Magyarországot a régiós versenyben, és összevetjük korábbi teljesítményével is. A mutatók között egyaránt találhatóak éves, negyedéves és havi gyakoriságú adatok.

Az adatgyűjtés lezárásának időpontja 2016. szeptember 1.

Az Egyesült Királyságban lezajlott népszavazás eredménye sokkolta a világot. Ezt legszemléletesebben a font árfolyamának alakulása mutatja (ld. 1. ábra, 2016. június 23-30.). Az alábbi rövid elemzésben a Brexit (az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból) Magyarországot érintő potenciális hatásait, valószínűsíthető következményeit mutatjuk be, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi irodalom alapján, elsősorban középtávra (5–8 év) koncentrálva. Jelenleg a népszavazás leginkább érezhető eredménye a pénzügyi és politikai életet uraló bizonytalanság. Ez, valamint a kilépés más úton érvényesülő hatásainak összessége valószínűleg szignifikáns GDP visszaesést fog eredményezni hazánkban idén és a következő években is.

Az osztrák oktatási minisztériumtól kapott adatok alapján a GVI kiszámolta, hogy a 2009/2010-es tanév óta minden egyes évben a visegrádi országok közül Magyarországról sikerült a legtöbb diáknak osztrák egyetemi képzésre bekerülnie. A 2014/15-ös tanévben osztrák állami egyetem BA, MA vagy osztatlan képzését 596 magyar, 405 lengyel, 363 szlovák és 291 cseh elsős diák kezdte meg.

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.