Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
26
27
28
29
30
31
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
  • Indul az MKIK GVI 2018. áprilisi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • Közbeszerzési pályázatok a cégek körében

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: nemzetközi adatok
2013. április 17.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról

A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet kiadványa tényeket és összefüggéseket villant fel a diplomások társadalmi szerepe, munkaerő-piaci helyzete, gazdasági hatásai, valamint a felsőoktatás helyzete és finanszírozása témájában. Célja, hogy elősegítse a tényekre alapozódó döntéseket, legyenek ezek egyének, vagy intézmények döntései. A kiadványban a tényekre építő szakpolitika támogatását tartottuk szem előtt, de azt is, hogy minden, a felsőoktatás jövőjében érdekelt egyén és intézmény tájékoztatását szolgáljuk. Az áttekintésben szereplő egyszerű statisztikákat és összetett modellezésen alapuló becsléseket következtetések levonása nélkül, az adatok leíró jellegű ismertetésével közöljük.

Bővebben >>>

2013. március 8.Kutatás
Tények, előrejelzések és kockázatok

Az MKIK GVI tanulmánya a magyar és az európai makrogazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit elemzi, különös tekintettel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hosszabb távú hatásaira és az azóta eltelt időszak folyamataira, az euróövezet válságának kibontakozására, valamint a közeljövő várható tendenciáira.

Magyarország 2009-ben rendkívül mély válságot élt át, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során tapasztalt mértéket. A 2010-es fellendülést 2011-ben újabb visszaesés, majd 2012-ben elhúzódó recesszió követte, és a GDP növekedése várhatóan hosszabb távon is alacsony marad. A válság okozta megrázkódtatás közvetlen hatása elmúlt, de az újabb negatív folyamatok tovább rontják a magyar gazdaság jövőbeni teljesítményét: a 2013-as évet a stagnálás és emelkedő infláció (stagfláció) fogja jellemezni. A magyar gazdaság nehéz helyzetét tovább rontja a beruházások elmaradása - ez a mutató sokéves mélypontját érte el 2012-ben.

Az üzleti várakozásokat felmérő vállalati konjunktúramutatók, valamint a makrogazdasági mutatók tanúsága szerint az EU nagy gazdaságai 2008 második felében a Nagy Válság következtében óriási visszaesést szenvedtek el. Bár 2009-ben és 2010-ben megkezdődött a válságból való kilábalás, és megindult a gazdasági fellendülés, azonban 2011-ben az euróövezet válsága újfent visszavetette a nyugat-európai gazdaságok fejlődését. 2012-ben a helyzet tovább romlott, és a legtöbb mutató azt valószínűsíti, hogy a nagy európai gazdaságokban 2013-ban visszaesés várható.

Bővebben >>>

2012. november 29.Kutatás
Kockázat és stabilitás

Az elemzés az EU két meghatározó gazdasága, a francia és a német gazdaság folyamatait, jellemzőit vizsgálja az elmúlt 15 évre vonatkozó makrogazdasági indikátorok segítségével. Az elemzés rávilágít arra, hogy a francia gazdaság egyre erősebb kockázati tényezőt jelent az EU egésze szempontjából, elsősorban a válságra adott elégtelen makrogazdasági alkalmazkodás miatt. A francia gazdaságot egyszerre jellemzi a versenyképesség romlása, a magas állami újraelosztás, a magas adóék, az alacsony növekedési ütem, az ipari termelés szintjének válság utáni jelentős csökkenése, majd fokozatos visszaesése, az államadósság magas és növekvő szintje, és a jelentős – 6 százalék feletti – költségvetési hiány. Mindez a francia gazdaság alapvetői problémáira és mindennek az EU gazdaságára kiható, várható negatív következményeire hívja fel a figyelmet.

Bővebben >>>

2012. január 6.Kutatás
Az olasz adósságválság

Az euróövezet jövőjére immár nem Görögország, hanem Olaszország jelentheti a legnagyobb fenyegetést adósságpályája, romló növekedési kilátásai és belpolitikai bizonytalansága miatt. Valószínűtlennek látszik, hogy Olaszország jelentős euróövezeti segítség – sőt valamilyen formában bekövetkező törlesztésképtelenné válás – nélkül túlélheti adósságválságát. Problémát jelent, hogy a hatalmas olasz államadósságra nem lehet a görögökéhez hasonló mentőcsomagot kialakítani, mivel ehhez túl nagy gazdaságról és túl sok pénzről van szó. A hatalmas Olaszország bedőlése sokkal nagyobb károkat okozna Európának és az eurónak is, mint a görög válság.

Az olasz állampapírhozamok a görög helyzet és a piaci bizalom drámai csökkenése miatt a veszélyzónába emelkedtek. Ez a miniszterelnök lemondásához és szakértői kormány megalakulásához vezetett. Az olasz helyzet felhívja a figyelmet arra, hogy több európai államban további jelentős költségvetési megszorítások véghezvitele szükséges, és a politikai instabilitás is egyre több országot érhet el.

Bővebben >>>

2011. február 4.Kutatás
A magyar egyetemi honlapok információtartalma (2006-2010)

A tanulmány célja annak feltérképezése, hogyan alakult 2006 óta a magyar egyetemi honlapok információgazdagsága. A kizárólag interneten lebonyolított kutatás során a magyarországi egyetemek közgazdasági, gazdaságtudományi karjainak honlapjait vizsgáltuk, valamint az összehasonlíthatóság érdekében bevontunk az elemzésbe két külföldi egyetemet, illetve egy magyar főiskolát. A holnapok információtartalmának mérése különböző információs kritériumok segítségével történt (van-e az oktatónak személyes honlapja, elérhető-e az önéletrajza, publikációs listája, vannak-e a honlapon letölthető publikációi, illetve szerepel-e a honlapon az oktató email címe). Ezen kritériumok képezik az ún. Online Láthatóság Index (OLI) alapját. Az adatgyűjtés során rögzítésre került az oktatók neme, tudományos fokozata, illetve egyetemi beosztása is.

Az elemzés során kiderült, hogy 2010-ben is a férfiak vannak többségben a magyar felsőoktatási intézmények gazdasági karain oktatók között, 2006-óta azonban szinte mindegyik vizsgált egyetem esetében kismértékben növekedett a nők aránya. A magyar egyetemeken a férfiak aránya a magas beosztásokban meghaladja a nőkét, míg a nők az alacsonyabb beosztásokban vannak többen. Ez jellemzi a tudományos fokozatok nemek szerinti megoszlását is.

Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon továbbra is nagyon kevés egyetemi oktató használja ki a világháló nyújtotta lehetőségeket. A magyar egyetemi oktatók és egyetemek ugyan javuló tendenciát mutatnak az online láthatóság szempontjából, hiszen míg 2006-ban öt kritériumból átlagosan 1,52-t teljesítettek, addig 2010-ben már 2,24-et. Azonban még mindig messze elmaradnak egy vezető egyetemtől, a Stanford Egyetemtől, ahol az Online Láthatósági Index értéke 2010-ben 3,87, vagyis az oktatóknál átlagosan majdnem négy információs kritérium teljesül. Emellett jelentős különbségek vannak a különböző magyar egyetemek között is a honlapok információgazdagságát tekintve. Van olyan egyetem, ahol átlagosan egy információ sem elérhető az általunk vizsgáltak közül.

A Stanford Egyetemhez képest a legnagyobb lemaradást a saját honlappal rendelkező oktatók alacsony arányában láthatjuk, azonban e téren is javulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest. A legtöbb magyar egyetem lépést tart a Stanford Egyetemmel az oktatók telefonszámának és email címének megjelenítését illetően, és megelőzi a krakkói Jagelló Egyetemet az oktatói önéletrajz, és a letölthető tantárgyi segédanyagok tekintetében. Tehát összességében elmondható, hogy a Stanford Egyetem honlapja még mindig több információt tartalmaz, mint a magyar egyetemeké, de a krakkói egyetem közgazdasági karának honlapja sok tekintetben alatta marad a magyar felsőoktatási intézmények átlagának.

Bővebben >>>

2007. november 8.Kutatás
Szakmastruktúra és szakmatartalom - 2007

A 2004-en végzett kutatás célja áttekintést adni a szakképzés jelenlegi helyzetéről, a szakmatartalom- és szakmastruktúra-változás néhány, a közelmúltban megfigyelhető tendenciájának felvázolása. A készített szakértői interjúk alapján a vizsgált 16 szakmára vonatkozólag összesítjük az adott szakmára jellemző változásokat, illetve specifikumokat.

Bővebben >>>

2007. január 4.Kutatás
Egyetemi honlapok információtartalma (2006)

Kutatásunkban 2006. októberében azt vizsgáltuk, hogy a nagyhírű, akár a kevésbé patinás magyarországi felsőoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy szakmai tevékenységüket és tudományos munkájuk eredményeit, valamint elérhetőségüket közzétegyék a világhálón, támpontokat adva ezzel azok számára, akik felkeresik az intézmény karainak, tanszékeinek honlapját, legyenek akár az adott egyetem diákjai, akik valamilyen tanulmányi problémával vagy kérdéssel szeretnének tanáraikhoz fordulni, akár más szakemberek, érdeklődők. Az elemzésbe összehasonlításként bevontuk a Stanford Egyetem gazdasági karainak internet oldalait.

Bővebben >>>

2006. szeptember 19.Kutatás
A magyar szakképzési rendszer nemzetközi összehasonlításban - 2006

A tanulmányban kilenc ország példáján vizsgáljuk meg, hogy milyen elméleti modellekkel lehet leírni a különböző szakképzési és kamarai rendszereket, valamint elemezzük ezen elméleti konstrukciók empirikus megfelelőit. Az elemzésben és a rendszerek értékelésében különös figyelmet fordítunk a kamarák szakképzési rendszerben betöltött szerepére.

Bővebben >>>

2001. július 6.Kutatás
Szolgáltató szektor térnyerésének hatásai - 2001

A tanulmányban a számítástechnika elterjedtségét, annak vállalati alkalmazását és foglalkoztatásra gyakorolt hatásait vizsgáljuk nemzetközi viszonylatban. Ezen belül a számítástechnika elsajátítása, a munkahelyre gyakorolt hatása, a távmunka kialakulása, az új technológiák vállalatokon (főként kis- és középvállalkozásokon) belüli elterjedése és ottani
alkalmazási területei kapnak hangsúlyt.

Bővebben >>>