Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal és a politikai részvétellel (OECD, 2016) is, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához (Vila, 2000). Az alábbi rövid elemzés az egyéni előnyök közül a várható élettartam, az egészségi állapot és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.

Elemzésünk az Országos kompetenciamérés eredményei szerint legjobbnak tekinthető budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is). E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A kutatás szakiskolásokra vonatkozó részében 2410 tanuló körében végeztünk kérdőíves adatfelvételt. Elemzésünk a 2013 nyarán szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola elvégzése óta eltelt 19 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra.

A kutatás munkaadókra vonatkozó részében mintegy 2500 vállalkozás vezetőit keresték fel a kérdezők. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2016/2017-es szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

A tanulmány a pályaválasztás előtt álló, hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak, melynek során összesen 9.336 hetedik osztályos tanuló töltötte ki kérdőívünket. Eredményeink azt mutatják, hogy a megkérdezett diákok több, mint 80%-a érettségit, vagy felsőfokú végzettséget szeretne szerezni tanulmányai során.

Az MKIK GVI kutatása harminc magyar állami gimnázium végzős diákjai körében folytatott adatfelvételre alapozva képet ad a diákok - magyarországi és külföldi - továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Eredményeink 704 gimnazista válaszain alapulnak, akik önkitöltős kérdőív segítségével válaszoltak kérdéseinkre.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett gimnazisták döntő többsége tovább szeretne tanulni az érettségi után. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki és az orvostudományi szakok a legnépszerűbbek, emellett természettudományi pályára is sokan készülnek. A megkérdezettek többsége (71%) budapesti főiskolára vagy egyetemre, 38%-uk pedig vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik. Közel 6%-uk (34 fő) külföldi felsőoktatási intézménybe (is) jelentkezett, a legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. 2006 és 2013 között jelentősen, közel 2,7-szeresére nőtt a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma, míg a többi visegrádi országra ennél sokkal alacsonyabb növekedési ütem jellemző.

A kutatásból emellett az is kiderül, hogy a Magyarországon tapasztalt regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek általában nem felvételiznek budapesti vagy külföldi egyetemekre, míg a közép-magyarországi régióban tanulók leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják.

Jelen tanulmányban azt kíséreljük meg feltárni, hogy mely tényezők hatnak a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeire, valamint szakmájuk munka vagy továbbtanulás során történő felhasználására. Kérdőíves adatfelvételünk a megelőző évben szakmát szerzett fiatalok munkaerő-piaci pályájának kezdetét vizsgálta, különös tekintettel arra, hogy a szakiskola vagy szakközépiskola elvégzése és az adatfelvétel között eltelt 9 hónap alatt be tudtak-e, illetve be akartak-e lépni a munkaerőpiacra. Eredményeink egy 2009-től 2012-ig minden évre kiterjedő, összevont adatbázison alapulnak, mely 10.104 fő adatait tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas iskolai végzettségű szülők gyermekei jobb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon, a munkanélküli apák gyermekei pedig nagyobb eséllyel válnak szintén munkanélkülivé. Az elhelyezkedés, illetve a szakma hasznosításának esélyét növeli az egyén érdeklődési körének megfelelő szakmaválasztás, a cégnél végzett gyakorlati képzés, a jó iskolai tanulmányi eredmények, a nyelvtudás és az érettségi megszerzése. A továbbtanulás rövid távon kézzelfogható bérprémiumban ölt testet, hosszabb távon pedig az új ismeretek megszerzésének képessége által stabilabbá váló munkaerő-piaci helyzetben. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az általános műveltség és a tanulási készségek elsajátítása nagyon fontos a szakképzettek számára: a folyton megújuló munkaerő-piaci követelmények és a gyakori szakmaváltás mind az élethosszig tartó tanulást teszik szükségessé, így a rugalmasság és a tudásmegújítási képesség fejlesztése a szakképzési rendszer fontos feladatává vált.

A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani.