Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: vállalati adatfelvétel
2011. május 23.Kutatás
KKV körkép (2011. április)

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 első három hónapjában enyhén gyorsult a magyar gazdaság növekedése. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2,4%-kal, a naptári hatás kiszűrésével 2,3%-kal növekedett 2011. első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévben 1,9%-os volt a bővülés. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,7%-kal növekedett a bruttó hazai termék, míg 2010. negyedik negyedévében 0,5%-kal bővült a gazdaság.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban is tükröződik a kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó összes indikátor emelkedett az előző negyedévhez képest, és valamennyi mutató magasabb értéket ért el 2011 első negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésével ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban egyöntetű negatív irányú változás következett be 2011. elején: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent. Ennek köszönhetően a KKV Konjunktúraindex értékének csökkenése figyelhető meg 2011. első negyedévében, a Bizonytalansági index emelkedése pedig azt jelzi, hogy nőtt a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően; a felmérés során még soha nem voltak ennyire bizonytalanok a jövőt illetően a kkv-k.

Az új személyi jövedelemadó törvény a 230 ezer forint alatt kereső, gyermeket még nem, vagy már nem nevelő dolgozókat hátrányosan érintette. Eredményeink szerint a kis- és közepes vállalkozások 82%-ánál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkenhet az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében. A cégek 52%-a saját bevallása szerint teljesen, további 19%-a pedig részben kompenzálta a dolgozók kieső bérét. A maradék 29% azonban egyáltalán nem kárpótolta az érintett dolgozókat jövedelmük csökkenéséért. A vállalkozások 77%-a béremeléssel, 29%-a a béren kívüli juttatásokat növelve kompenzálta a kieső bért.

Bővebben >>>

2011. május 17.Kutatás
Szakiskola - 2011

A kutatási program a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak (RFKB-k) a rendelkezésre álló elemzési és becslési lehetőségek mellett. A kutatás során az MKIK GVI a 2011-ben lebonyolításra került, a munkaerő-kereslet különböző szereplőit (mikro-, kis-, közepes- és nagyvállalatok) és a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési lehetőségeit felmérő nagymintás empirikus adatfelvételek eredményeit használta fel. Ezen adatok alapján készítettünk becsléseket a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítottuk azt a szakiskolák 2014-ben várható kibocsátásával.

Bővebben >>>

2011. április 1.Kutatás
2011. áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2011 áprilisban huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év áprilisban a megkeresett vállalkozások közül 1803 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalatvezető válaszain alapul. A válaszadók 47%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 19%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 23%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 10%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 24%-a, építőiparban 15%-a, kereskedelemben 22%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 39%-a.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója pozitív tartományban tartózkodik, és további javulást jelez az elmúlt félévhez képest. Igaz ez akkor is, ha egy fél évvel ezelőtti, és akkor is, ha a tavaly áprilisi adatfelvételhez hasonítjuk az eredményeket. Idén áprilisban +16,8 pontra nőtt a GVI Konjunktúra Mutató értéke az októberi +10,4-es értékről.

Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, javult az üzleti bizalom és kedvezőbbé váltak a cégek üzleti várakozásai. Az adatok ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy 2009 októbere óta megkezdődött a válságból való kilábalása a magyar gazdaságban, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Ez pedig arra utal, hogy a magyar gazdaságban továbbra is sok cég nem számol üzleti kilátásainak javulására, illetve inkább üzleti helyzetének további rosszabbodását valószínűsíti. Vagyis az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése és tartós tendenciaként való értelmezése.

Bővebben >>>

2011. március 22.Kutatás
Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban (2010)

Az 1432 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a2009-es év több szempontból is új jelenségeket eredményezett a friss diplomások munkaerőpiacán. Változásokhoz vezetett egyfelől a gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása, másfelől pedig a BA diplomások megjelenése. Röviden összefoglalva, 2009-ben csökkent a kereslet, miközben a kínálat egyszerre növekedett és differenciálódott. félévére ez az arány 11 százalékra csökkent. A gazdasági válság elsősorban a friss diplomások foglalkoztatásában kiemelkedő szerepet játszó vállalati szegmensek üzleti helyzetét rontotta.

Bővebben >>>

2011. február 21.Kutatás
KKV körkép (2011. január)

2010 folyamán a magyar gazdaság növekedése 1,2%-os volt, ami jelentős emelkedés a 2009-ben mért 6,5%-os visszaeséshez, de még a 2008-ban tapasztalt 0,6%-os bővüléshez képest is. Az előző év azonos időszakát figyelembe véve 2010. utolsó három hónapjában enyhén gyorsult a magyar gazdaság növekedése, ugyanakkor az előző negyedévéhez viszonyítva némi visszaesés tapasztalható. A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban is tükröződik a makrogazdasági mutatókban megfigyelhető kettősség: ugyan a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül egyedül a termelési szint indexe nőtt az előző negyedévhez képest, viszont az összes mutató magasabb értéket ért el 2010. utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésével ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban jelentős pozitív irányú változás következett be 2010 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke számottevően emelkedett. Ennek köszönhetően a KKV Konjunktúraindex értéke 2010. negyedik negyedévében tekintélyes növekedést mutat, egyedül 2005. és 2006. első negyedévében ért el magasabb értéket. A Bizonytalansági Index csökkenése pedig azt jelzi, hogy 2009. második negyedéve óta először emelkedett az egyetértés a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

A késedelmes fizetés és a lánctartozás által generált problémák súlya csökkent az elmúlt fél év során. A megkérdezett vállalkozások 2011 januárjában 6 százalékponttal kisebb arányban rendelkeztek több esetben is késedelmesen fizető partnerrel, és 7 százalékponttal kisebb arányban kerültek tartozási láncba, mint 2010 júliusában. Ezeket az eredményeket megerősítik a cégvezetők véleménye is, hiszen a 2010 júliusában mért 39% helyett most már csak a cégek 32%-a véli úgy, hogy nőtt a lánctartozás által okozott problémák súlya, és 4% helyett már 7%-uk gondolja úgy, hogy csökkent.

Eredményeink szerint tovább mérséklődött a válság hatása a kis- és közepes vállalkozásokra az elmúlt negyedévben: míg most januárban már csak a cégek 23%-a gondolja úgy, hogy a válság jelentős vagy mindennél nagyobb hatással lesz a cég üzleti helyzetére a következő fél év során, addig 2010 októberében a kkv-k 30%-a vélekedett így.

Bővebben >>>

2011. február 17.Kutatás
Korrupciós kockázatok a magyar üzleti szektorban 2010-ben

Az Ernst & Young kft. és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2010-ben közös kutatás keretében vizsgálta a korrupciós kockázatokat a magyar vállalati szektorban. A kutatás során, kérdőívünkkel 300 vállalati vezetőt kerestünk személyesen. A válaszaik alapján elkészült tanulmány többek között foglalkozik azzal, hogy mit tesznek a cégek a korrupciós kockázatok csökkentéséért, hogyan reagálnának a cégvezetők feltételezett korrupciós helyzetekre és hogyan látják a cég részpiacán mennyire elterjedtek és bevettek a korrupciós ügyletek.

Bővebben >>>

2010. december 8.Kutatás
Rövid távú munkaerő-piaci prognózis - 2011

2010 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A gazdasági válság tovagyűrűző hatása erőteljes negatív hatást gyakorolt a magyar munkaerőpiacra 2009 folyamán. A gazdasági növekedés pozitív fordulópontját csak késéssel követi a munkaerőpiac: a foglalkoztatottak száma 2009 második felében tovább csökkent, és az adatok csak 2010 második negyedévében mutatnak kismértékű emelkedést.
Az idei munkaerő-piaci prognózis felvétel eredményei szerint a versenyszféra kilábalni látszik a gazdasági válságból, a vállalatok idén kedvezőbben ítélik meg üzleti helyzetértéküket, mint a tavaly - lényegében az akkor megfogalmazott óvatos várakozásaik teljesültek. A döntően exportra termelő, szolgáltató, tisztán külföldi tulajdonban lévő vállalatok a leginkább optimisták.
A szakképzettek és a diplomás szellemiek iránti kereslet nőtt az elmúlt évhez képest, és 2011-re is további növekedés várható. A szakképzett fizikaiak és a diplomások esetében 12%-kal haladta meg a létszámot csökkentő cégek arányát a létszámot bővítőké.

Bővebben >>>

2010. november 21.Kutatás
KKV Körkép (2010. október)

2010. harmadik negyedévében a kis- és közepes vállalkozások kedvezőbb makrogazdasági helyzetben működhettek, a magyar gazdaság 1,6 százalékos bővülést mutatott az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal nőtt a GDP.

A kedvezőbbé vált makrogazdasági helyzet a kkv-k konjunktúramutatóiban is tükröződik: 2010. harmadik negyedévében valamennyi, a jelenre és a múltra vonatkozó konjunktúraindex értéke hasonló mértékben nőtt. A jelenlegi helyzet pozitív megítélése ugyanakkor nem párosult a vállalkozások kedvező rövid távú várakozásaival, ugyanis a jövedelmezőség várható stagnálása és a beruházási aktivitás tervezett szintjének növekedése mellett a többi mutató értéke csökkent az elmúlt három hónap során. Mindezek eredőjeként a KKV Konjunktúraindex értéke 2010. harmadik negyedévében enyhén nőtt, és 2008. júliusa óta a legmagasabb értéket vette fel. A várakozások tekintetében azonban az előző negyedévhez képest tovább nőtt a vállalkozások véleményének különbözősége is, ami azt jelenti, hogy a kkv-k várakozásainak heterogenitása 2010. során folyamatosan emelkedik.

A makrogazdasági és konjunktúramutatók már jelezték azt az enyhén javuló tendenciát, ami a válságot közvetlenül vizsgáló kérdésre adott válaszokban is megnyilvánul. 2008. októbere óta folyamatosan nő azon cégvezetők aránya, akik szerint a pénzügyi válság nem lesz rájuk hatással a következő fél év során, és 2009. januárja óta egyenletesen csökken azon vezetők aránya, akik szerint minden másnál nagyobb hatással lesz a válság a vállalkozásukra.

A közhivatalokkal és intézményekkel való elégedettség méréséből kiderül, hogy a cégvezetők legkevésbé a parlament, a kormány és a kórházak munkájával elégedettek, de fontos kiemelni, hogy az első két intézmény megítélése jelentős mértékben javult az elmúlt évhez képest. A legnagyobb elégedettséget a vám- és földhivatalok, az APEH és a posta munkájával kapcsolatban mértük. A legjelentősebb emelkedés a különböző iskolatípusok körében figyelhető meg, a rendőrség és a honvédség munkájáról alkotott vélemények pedig negatív irányban módosultak az elmúlt tizenkét hónap során. A cégvezetők véleménye alapján a jogszabályi és adminisztratív környezet pozitív irányba változott az elmúlt év során, főleg az adózás kapcsán figyelhető meg a cégvezetői vélemények javulása, ugyanakkor az oktatási rendszerrel kapcsolatban továbbra is rossz véleménnyel vannak. A cégvezetők érzékelése alapján tovább erősödött a korrupció az elmúlt év során a kis- és közepes vállalkozások körében, hiszen az összes csúszópénzzel kapcsolatos állítást illetően nagyobb fokú elfogadás tapasztalható, mint tizenkét hónappal korábban. Ugyanakkor fontos változás, hogy négy év óta először csökkent a korrupcióval szembeni tolerancia. 2010. októberében továbbra is a magas adóráták, az állami hivatalok lassú ügyintézése és korrupt működése, valamint a megfelelően képzett munkaerő hiánya okoz problémát, míg legkevésbé az exporthoz szükséges nyomtatványok, a vámügyintézés és a tűzvédelmi szabályozás akadályozza a kkv-k működését és növekedését. A viszonylagos mozdulatlanság ellenére a magas adórátákat és az adójogszabályokat az elmúlt évhez képest kevésbé tartják problematikusnak a cégvezetők, míg a korrupció, a munkaerő képzetlensége és az engedélyek beszerzése nagyobb akadályt jelent, mint tavaly ilyenkor.

Bővebben >>>

2010. október 20.Kutatás
A gazdasági válság vállalati szemmel (2010. március)

A GVI 2010 márciusában "A válság vállalati szemmel" című kutatási program keretében harmadik alkalommal folytatott kérdőíves adatfelvételt, melyben a vállalatok üzleti helyzetén és várakozásain túl azt is feltárjuk, hogy a magyar cégek milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy kivédjék a válság működésükre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ezen kívül a magyar vállalatok internet-használati szokásait is feltérképeztük. A felvétel adatai elérhetőek és lekérdezhetőek a GVI Online Adatbázisok lekérdezési rendszerében: http://ola.gvi.hu/

A vizsgálat eredményei arra mutatnak, hogy a magyar vállalatok a 2009 nyarára kialakított alkalmazkodási lépéseiken a későbbiekben már nem változtattak. Megfigyelhető, hogy az exportáló vállalatok gyakrabban alkalmaztak válságkezelő lépéseket, mint a kizárólag hazai piacra termelők. Emellett az üzleti helyet és a válsághoz való alkalmazkodás között is szoros kapcsolat mutatható ki: a rosszabb üzleti helyzetű vállalatok többféle alkalmazkodási lépést voltak kénytelenek megtenni, mint a jó helyzetben levők. A kedvező üzleti helyzet hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű válságkezelő lépéseket valószínűsít, a rosszabb helyzetű vállalkozások viszont általában rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés segítségével védekeztek a válság kedvezőtlen hatásai ellen. Kísérletet tettünk annak a feltételezésnek a vizsgálatára is, hogy az internetet széleskörűen és aktívan használó vállalatok gyorsabban kilábalnak a válságból. Ez az összefüggés nem támasztható alá a vállalatok üzleti helyzetének vizsgálata alapján.

A három adatfelvétel eredményei jelentették a GVI angol nyelvű tanulmányának alapját, amelyet a CIRET 30., new york-i konferenciáján (https://www.ciret.org/conferences/newyork_2010) mutattunk be 2010. október 14-én. A tanulmány, az előadás diái és a felvétel kérdőíve megtekinthető és letölthető a mellékletek között.

Bővebben >>>

2010. október 1.Kutatás
2010. októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

2010 októberben huszonhatodik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év októberben a megkeresett vállalkozások közül 1869 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A válaszadók 48%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 18%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 25%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és a cégek 9%-ánál a létszám meghaladta a 249 főt. Iparban tevékenykedett a válaszadó cégek 23%-a, építőiparban 16%-a, kereskedelemben 21%-a, és az ezen kívüli szolgáltató szektorokban 40%-a.

A tavaly októberi felvételhez viszonyítva, amely alsó fordulópontot jelzett a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 októberében továbbra is javulást jelez a GVI konjunktúra mutatója: a magyar vállalkozások üzleti bizalmi indexe továbbra is a pozitív tartományban tartózkodik. Ha azonban a fél évvel ezelőtti, áprilisi eredményekkel hasonlítjuk össze az adatokat, akkor ehhez képest a októberi eredmények már mérséklődő optimizmusról tanuskodnak, amelyet leginkább a korábbinál rosszabb jövőre vonatkozó várakozások magyaráznak. A tavaly októberi mélypont, -9% után, 2010 áprilisban +14,8%-ra kapaszkodott, majd idén októberben +10,4%-ra csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke.

A GVI bizonytalansági mutató kismértékű csökkenése arra mutat, hogy a mérséklődő optimizmus néhány a gazdaságban, a hozzáadott érték termelésben nagy szerepet játszó cég kedvezőtlenebbé váló véleménye miatt következett be. A bizonytalansági mutató viszonylag magas szintje arra is felhívja a figyelmet, hogy a kilábalásra mutató tendenciák még törékenynek tekinthetők.

Bővebben >>>