2021. április–június során került sor az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2021. évi első adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 5501, legalább két főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a versenyszférában teljes munkaidőben alkalmazásban állók földrajzi elhelyezkedés, gazdasági ág és vállalati létszámkategória szerinti együttes megoszlása szerint. Az alábbiakban e kutatás eredményeit ismertetjük úgy, hogy azokat összevetjük más adatforrások, becslések idevágó adataival.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálja a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezők, a kapacitáskihasználtság, a bérek, valamint a belföldi- és exportárak változása szempontjából. Az elemzésünkben szereplő adatok a GVI elmúlt négy féléves konjunktúrafelvételéből származnak, melyek során 2 268, 2 891, 3 142 és 2 790 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az érintett témákban – a legutóbbi három adatfelvétel pedig egybeesett a koronavírus-járvány első, második és harmadik hullámaival. A legutóbbi adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások fokozatos enyhítésének időszakában.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklését célzó állami intézkedésekben való részesedését vizsgálja. Az elemzésben szereplő adatok a GVI 2021 áprilisi féléves konjunktúrafelvételéből származnak: összesen 2790 hazai vállalkozást kérdeztünk meg pénzügyi helyzetéről és az állami támogatások igénybevételéről.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgálja a hazai vállalkozások válságkezelő intézkedései és árbevételének változása szempontjából. Az elemzésünkben szereplő adatok a GVI elmúlt három féléves konjunktúrafelvételéből származnak, melyek során 2 891, 3 142 és 2 790 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az érintett témákban – a három adatfelvétel pedig egybeesett a koronavírus-járvány első, második és harmadik hullámaival. A legutóbbi adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások fokozatos enyhítésének időszakában.

Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúravizsgálata 2790 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az adatfelvétel április 1. és 30. között zajlott, a koronavírus-járvány harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások fokozatos enyhítésének időszakában. Az MKIK GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra és a vállalkozók szubjektív helyzetértékelésére támaszkodik.

Elemzésünkben a konjunktúrafelvétel adatai alapján a vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját vizsgáljuk, a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetősége, a finanszírozási nehézségek, a pénzügyi tartalékok szintje, a tevékenység nyereségessége és az azonos ágazatba tartozó, közvetlen versenytársak piacról való kilépési kockázatára vonatkozó percepció szempontjából.

Az adatok a GVI 2021. januári negyedéves konjunktúrafelvételéből származnak: összesen 349, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk meg pénzügyi helyzetéről. Az adatok a járvány második hulláma következtében bevezetett korlátozások hatásait is tartalmazzák.

Elemzésébünkben a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgáltuk. Az elemzés a GVI 2021. januári negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapul, melynek részeként 349, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztünk a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatban. Az eredmények alapján a vállalkozások 62 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020 második félévében, a válaszadók 38 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak, 17 százalékuk pedig tartozás miatt nem tudott fizetni legalább egyszer a vizsgált időszakban. Összességében elmondható, hogy a 2020. júliusi adatfelmérés óta a késve fizető partnerek aránya és a lánctartozás problémája is 3 százalékpontos csökkenést mutatott a megkérdezett vállalkozások körében. A lánctartozás okozta problémák súlya azonban a válaszadó cégek 35 százaléka szerint nőtt a 2021 januárját megelőző féléves időszakban – eszerint a vállalkozások percepciója nem követte le a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatos mutatók alakulását.

2020 szeptember-október során került sor az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) „Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis” kutatásának 2020. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6653 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a versenyszférában teljes munkaidőben alkalmazásban állók földrajzi elhelyezkedés, gazdasági ág és vállalati létszámkategória szerinti együttes megoszlása szerint. Elemzésünkben e kutatás eredményeit ismertetjük úgy, hogy azokat összevetjük más adatforrások, becslések idevágó adataival.

Elemzésünkben a koronavírus-járvány gazdasági hatásait vizsgáljuk a hazai vállalkozások kapacitáskihasználtsága, válságkezelő intézkedései, valamint a bérek és az értékesítési árak változásai szempontjából. Az elemzésben szereplő adatok a bel- és külföldi értékesítési árak esetében a GVI előző harminckét féléves konjunktúrafelvételeiből (2005–2020), az elemzés többi fejezetében pedig a GVI 2020. októberi féléves konjunktúrafelvételéből származnak, melynek során 3142 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az érintett témákban.