2012 áprilisában huszonkilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.

Ez év áprilisában minden eddiginél többen, a megkeresett vállalkozások közül 2.558 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket.

A 2012. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon javultak az üzleti várakozások: a tavaly októberi nagymértékű visszaesés után némileg bizakodóbbá váltak a cégek. A GVI konjunktúra mutatója az októberi 1,3 pontról 7,4 pontos növekedést követően 8,7 pontra emelkedett. Figyelmeztető azonban és a pozitív elmozdulás törékenységére is fényt vet, ha az adatokat az egyes évek áprilisi szintjeihez hasonlítjuk. Ezek szerint az idei a második legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta.

Az eredmények tehát pozitív irányú változásról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős.

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 utolsó negyedévében bővült a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 0,3%-os volt a bővülés. A magyar gazdaság 2011 egészére vetítve 1,7%-kal nőtt.

A kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok közül mindegyik csökkent a 2011 októberében felmért szinthez képest, így alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket is. A jövőre irányuló várakozások azonban az ellenkező irányban változtak az elmúlt három hónap során, hiszen csak a beruházási aktivitást tervezik csökkenteni az előző negyedévhez képest a vállalkozások, a többi mutató értéke növekedett.

A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, tehát az arány csökkent 2011 júliusa óta. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya emelkedett az elmúlt fél év során: míg 2011 júliusában a megkérdezett cégek 45%-a azért nem tudott fizetni szállítóinak időben, mert nekik sem fizettek a vevőik határidőre, addig idén januárra 41%-ra csökkent ez az arány.

A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%-kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkv-szektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán.

Akutatás során az MKIK GVI a rendelkezésre álló adatok és az MKIK általszervezett nagymintás empirikus adatfelvétel alapján becslést készít a szakképzettek iránti várható keresletről és összehasonlítja azt a szakiskolák várható kibocsátásával.

Az 1313 vállalat válaszait tartalmazó reprezentatív kérdőíves vizsgálat elsősorban a pályakezdő diplomások a diplomás pályakezdők iránti rövid távú vállalati keresletről, a hiányszakmákról, a kínált bérekről, a diplomás pályakezdők tudásával és készségeivel kapcsolatos elégedettségről tudósít. Emellett a kutatásban vizsgáljuk az egyetemi főiskolai karokkal kapcsolatos vállalati és szakértői véleményeket, valamint az üzleti szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatokat.

Az eredmények alapján elmondható, hogy nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon. A frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. Több cég kíván diplomást felvenni 2012-ben, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát. Természetesen ezt a megállapítást árnyalni kell végzettségek és felsőoktatási intézmények szerint. A versenyszektor oldaláról az egyes végzettségek iránt továbbra is eltérő erősségű keresletet lehet megfigyelni és a munkaerő-piac a jobb, magasabb presztízsű egyetemeken végzetteket magasabbra értékeli, míg a gyengébb oktatást adó intézményeket "fekete listára" teszi. A 2005 óta végzett vizsgálatsorozat tapasztalatai szerint az utóbbi intézményekben végzettek elhelyezkedési esélyei is rosszabbak és alacsonyabb induló bérrel kénytelenek megelégedni munkába állásukkor.

2011 őszén, több, mint 7000 vállalati vezető üzleti és létszám-gazdálkodási várakozásairól gyűjtöttünk kérdőíves módszerrel információt. A válaszok alapján elmondható, hogy:

A 2012-re vonatkozó üzleti várakozások jelentősen romlottak a tavalyihoz képest. Míg egy évvel korábban az üzleti várakozásokat kifejező vállalati egyenlegmutató értéke +20 pont volt, idén csak +13 pont. Ezzel együtt a vállalatok többsége üzleti helyzetének javulására számít 2012 első félévében.
2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette dolgozóinak számát, mint amennyi csökkentette. 2011-ben azonban megtörni látszik a 2010-ben elinduló kedvező tendencia: a várható munkaerő-keresletet jelző egyenlegmutató értéke 3 pontot csökkent. A következő évre vonatkozó tervek a tavalyi évhez hasonlóan kicsit visszafogottabbak: az egyenlegmutató értéke +9 pont. A vendéglátás és ipar területein tevékenykedő vállalati körökre jellemző leginkább a létszámbővülés. Előbbiben 2,9-szor, utóbbiban pedig 2,1-szer nagyobb valószínűséggel találunk létszámbővítő vállalatokat, mint a mezőgazdaságban. Legkisebb valószínűséggel a pénzügyi szektorba tartozó vállalatok terveznek létszámbővülést.
A szakképzett fizikai munkakörök foglalkoztatási helyzete a legkedvezőbb. 2011-ben 11 százalékponttal több vállalat bővítette szakképzett fizikai alkalmazotti körét, mint amennyi csökkentette. A 2012-re vonatkozó szándékok még ennél is kedvezőbbek. A foglalkoztatási egyenlegmutató értéke 12 pont, azaz 12 százalékponttal több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi létszámcsökkenést.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is feldogozza és munkaerő-piaci előrejelző tanulmányokat készít a közös kérdőíves felvétel adatai alapján. Ezen tanulmányok az alábbi linken érhetőek el:

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat előrejelzései

Az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. együttműködésében lezajlott kutatás a magyar vállalatok integritását és korrupciós kockázatait méri fel. Az első adatfelvételre 2010. őszén került sor, a második pedig 2011. őszén került lebonyolításra. A második vizsgálat során újfent 300, legalább 50 főt foglalkoztató cég vezetőjét kérdeztük meg személyes módszerekkel.

Az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. sajtótájékoztató keretében is ismertette az eredményeket.

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 harmadik negyedévében bővült a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,4%-kal (a naptári hatás kiszűrésével 1,5%-kal) növekedett 2011. harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 0,5%-os volt a bővülés. A magyar gazdaság 2011 első három negyedévére vetítve 1,8%-kal nőtt.

A kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok közül kizárólag a rendelésállomány mutatója emelkedett. A jövőre irányuló várakozások is hasonlóan alakultak az elmúlt három hónap során: csak a beruházási aktivitást tervezik növelni az előző negyedévhez képest a vállalkozások, a többi mutató értéke csökkent, ráadásul az összes indexben visszaesés figyelhető meg az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindezek következtében a KKV Konjunktúraindex értékének jelentősebb mértékű csökkenése figyelhető meg 2011 harmadik negyedévében, így a 2008-as és a 2009-es kivételével a mostani az eddigi legalacsonyabb októberi érték. A Bizonytalansági Index az előző negyedévhez képest nem változott, ami azt jelenti, hogy a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően viszonylag magas szinten maradt.

2011 októberében huszonnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amelynek kérdőívére 1.926 vállalatvezető válaszolt.

Az adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon újabb fordulópont történt az üzleti bizalom alakulásában: megszakadt a 2009. október óta megfigyelhető javuló tendencia és újra meredeken romlottak a vállalkozások várakozásai. A GVI Konjunktúra Mutatója ugyan pozitív tartományban tartózkodik még, de az áprilisi + 16,8 pontról 15,5 pontos csökkenést követően 1,3 pontra süllyedt. Ilyen mértékű romlás – a válság 2008. év október kirobbanásán kívül – nem volt megfigyelhető 1998 óta a magyar üzleti szektorban. Ha az adatokat az egye évek októberi szintjeihez hasonlítjuk, akkor ez a harmadik legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta.

Az eredmények tehát egyértelmű negatív fordulópontról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. A magyar gazdaságban megszakadt, leállt a válságból való kilábalás folyamata: mind az üzleti helyzet megítélése, mind az üzleti várakozások kedvezőtlenné váltak.

A tanulmány alapját egy több mint 4000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezi, mely 2011 márciusa és májusa között zajlott az MKIK GVI szervezésében. A kutatás célja, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra egyes szegmenseinek a szakképző iskolát végzettek iránti keresletét egy éven belüli, illetve három éven túli időtávon – szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Továbbá, hogy ezt összevesse a szakképző iskolák várható kibocsátási adataival – szintén szakmánként és megyénként, illetve régiónként. Végül a kereslet és kínálat összevetésén keresztül a 2012/2013-as szakképzési beiskolázási keretszámokra teendő javaslatokhoz háttér-információkkal szolgáljon.

Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 második negyedévében lassult a magyar gazdaság növekedése. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévben 2,5%-os volt a bővülés. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest nem növekedett a bruttó hazai termék, míg 2011. első negyedévében 0,3%-kal bővült a gazdaság.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik a kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint és a rendelésállomány mutatói csökkentek, míg a többi emelkedni tudott. Továbbá a mutatók – a rendelésállomány és a termelési szint indikátorát leszámítva – mind magasabb értéket értek el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének ambivalens alakulásával ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését, amely némiképp emelkedni tudott. Mindezek fényében a KKV Konjunktúraindex értékének csökkenése figyelhető meg 2011. második negyedévében. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi csúcshoz képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.