A GVI elemzése azt vizsgálja, hogy milyen és hogyan változott az utóbbi tíz évben az állami bíróságok és a Választottbíróság ügyforgalma, milyen gyorsasággal képesek a hozzájuk érkező ügyeket elbírálni.
A tanulmány másik fő célja, hogy feltárja, a hazai cégek hogyan vélekednek az állami bíróságokról és a választottbíróságokról, illetve, hogy változott-e a véleményük az elmúlt öt évben.
Bővebben >>>Az elemzésben arra keressük a választ, hogy a korrupció észlelése miként befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget, és hogy melyik korrupcióval kapcsolatos tapasztalatnak van leginkább hatása az elégedettségre. Először bemutatjuk a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos percepcióinak változását, illetve az intézményi környezettel való elégedettségük alakulását a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban, majd arra keressük a választ, hogy milyen változók vannak hatással az elégedettség alakulására.
Az adatbázis a MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. közös kutatásából származik, mely negyedévente azonos szerkezetű, körülbelül 300 elemű kis- és közepes vállalkozásokból álló mintán dolgozik.
Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a korrupció észlelése szignifikánsan befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget – minél magasabbnak érzékeli egy vállalatvezető a korrupciót azon a területen, amelyen cége működik, annál inkább elégedetlen az intézményi környezettel.
Bővebben >>>2012 szeptember – október között került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2012. évi adatfelvételére, amelynek során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.
A legtöbb nemzetközi elemzőcég Magyarországra vonatkozó elemzéseiben rontotta idei előrejelzését. 2012 egészére 1 százalék fölötti GDP-csökkenést várnak, 2013-ra pedig enyhe, kockázatokkal terhelt növekedést, illetve az OECD prognózisa szerint jövő évben is recesszióban lesz a magyar gazdaság ( -0,1 % os növekedési ütem várható). Az adatokból az is látszik, hogy többek között az euróövezet adósságválsága is terheli a kelet-európai gazdaságokat.
Az adatfelvétel eredményeit figyelembe vevő GVI becslés szerint 2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók száma.
Bővebben >>>2013. januárban jelentősen javult a GVI negyedéves Konjunktúra Indexe és az októberi -5 pont után +9 pontot ért el. Ezzel megfordult a 2012. évet jellemző negatív tendencia. Az index a tavaly októberi minimum után az utoljára 2011 második negyedévében mért szintre ugrott. Az index emelkedése mögött alapvetően az exportáló cégek várakozásainak javulása húzódik meg, míg a kizárólag hazai piacokra termelő vállalkozások várakozásai csak kis mértékben javultak. A GVI Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest csökkent, de továbbra is magas szinten áll, ami azt jelzi, hogy továbbra is jelentősek az eltérések a jelenlegi és várható üzleti helyzet tekintetében a vállalatok között.
Bővebben >>>A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. A vizsgálat-sorozat a 2012. évben a GVI saját finanszírozásában folytatódik.
Negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget kérdezünk meg, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
Bővebben >>>Az MKIK GVI vállalati konjunktúra vizsgálatára idén októberben minden eddiginél több válasz érkezett. Az üzleti helyzet és várakozások felmérésére irányuló kérdőívre összesen 3.182 vállalatvezető válaszolt. Ezzel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében megvalósuló vállalati konjunktúra vizsgálat messze a legkiterjedtebb, legtöbb cég válaszain alapuló vizsgálattá vált Magyarországon.
Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve a romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Ezt helyzetet a munkaerő-kereslet némi csökkenése, az értékesítés volumenének és ezen belül az export értékesítés stagnálása, és a beruházások további csökkenése jellemzi.
Bővebben >>>Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2012 második negyedévében csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,3%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,3%-kal) csökkent 2012 áprilisa és júniusa között az előző év azonos időszakához viszonyítva, 2012 első negyedévéhez képest pedig 0,2%-os volt a visszaesés.
2012 második negyedévében valamelyest emelkedtek a kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok értékei, azonban alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket. A jövőre irányuló várakozások a jelenre vonatkozó megállapításokkal ellenkező irányba változtak az elmúlt három hónap során: az indexek közül csak a beruházási aktivitásé nőtt az előző negyedévhez képest, a többi mutató szintje csökkent. Összességében a KKV Konjunktúraindex értékének stagnálása figyelhető meg 2012 júliusában, amely így jelentősen elmarad az elmúlt év azonos időszakában mért szinttől. A Bizonytalansági Index az előző negyedévben regisztrált növekedése után 2012 második negyedévében ismét csökkent, ami azt jelenti, hogy enyhült a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.
Bővebben >>>Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2012 első negyedévében csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 0,7%-kal (a naptári hatás kiszűrésével 1,3%-kal) csökkent 2012. első három hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva, és az előző negyedévhez képest is 1,3%-os volt a visszaesés.
2012 első negyedévében tovább csökkent a kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó összes indikátor értéke, így jelenleg is alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket. A jövőre irányuló várakozások a jelenre vonatkozó megállapításokkal ellenkező irányba változtak az elmúlt három hónap során: az indexek közül továbbra is csak a beruházási aktivitásé csökkent az előző negyedévhez képest, a többi mutató szintje emelkedett. Összességében a KKV Konjunktúraindex értékének stagnálása figyelhető meg 2012 áprilisában, amely így elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért szinttől. A Bizonytalansági Index az előző negyedévben regisztrált csökkenése után 2012 első három hónapjában ismét növekedett, ami azt jelenti, hogy fokozódott a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.
A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások 67%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel, ez az arány 4 százalékponttal volt magasabb a kérdés szempontjából legutolsó, 2011 októberi adatfelvételünkkor. A hitelek típusát tekintve megállapítható, hogy a cégek továbbra is leginkább forintban vannak eladósodva, és 2011 októberéhez képest 6 százalékponttal, mindössze 5%-ra csökkent a svájci frank hitellel rendelkező cégek aránya; emellett 4 százalékponttal, 37%-ra nőtt az euróban eladósodott vállalkozások aránya. Az elmúlt félév során a megkérdezett vállalkozások 19%-ával fordult elő, hogy egy banknál érdeklődtek a hitelfelvétel lehetősége iránt. Banki hitel iránt az elmúlt hat hónap során érdeklődő cégek 74% végül igényelt hitelt, és az érdeklődő vállalkozások 65%-a meg is kapta, vagy éppen elbírálás alatt van az igénylése. A cégek 14%-a végül a kedvezőtlen feltételek miatt nem vett fel hitelt, 12%-uk pedig azért, mert nem volt rá szükségük.
2012 áprilisában huszonkilencedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra vizsgálatának.
Ez év áprilisában minden eddiginél többen, a megkeresett vállalkozások közül 2.558 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket.
A 2012. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon javultak az üzleti várakozások: a tavaly októberi nagymértékű visszaesés után némileg bizakodóbbá váltak a cégek. A GVI konjunktúra mutatója az októberi 1,3 pontról 7,4 pontos növekedést követően 8,7 pontra emelkedett. Figyelmeztető azonban és a pozitív elmozdulás törékenységére is fényt vet, ha az adatokat az egyes évek áprilisi szintjeihez hasonlítjuk. Ezek szerint az idei a második legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta.
Az eredmények tehát pozitív irányú változásról tanúskodnak miközben az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős.
Bővebben >>>Az előző év azonos időszakát, illetve az előző negyedévet figyelembe véve 2011 utolsó negyedévében bővült a magyar gazdaság teljesítménye. A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,5%-kal (a naptári hatás kiszűrésével szintén 1,5%-kal) növekedett 2011. utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az előző negyedévhez képest 0,3%-os volt a bővülés. A magyar gazdaság 2011 egészére vetítve 1,7%-kal nőtt.
A kis és közepes vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetére vonatkozó indikátorok közül mindegyik csökkent a 2011 októberében felmért szinthez képest, így alulmúlják az egy éve tapasztalt eredményeket is. A jövőre irányuló várakozások azonban az ellenkező irányban változtak az elmúlt három hónap során, hiszen csak a beruházási aktivitást tervezik csökkenteni az előző negyedévhez képest a vállalkozások, a többi mutató értéke növekedett.
A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások partnereinek csaknem egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet: az elmúlt félévben késedelmesen fizető üzleti partnerek átlagos aránya 32% volt 2012 januárjában, tehát az arány csökkent 2011 júliusa óta. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya emelkedett az elmúlt fél év során: míg 2011 júliusában a megkérdezett cégek 45%-a azért nem tudott fizetni szállítóinak időben, mert nekik sem fizettek a vevőik határidőre, addig idén januárra 41%-ra csökkent ez az arány.
A válaszok alapján 2011 folyamán a cégek átlagosan 3,8%-kal emelték a dolgozóiknak fizetett bruttó béreket. A KSH által a 2011-es évre megállapított 3,9%-os éves inflációt figyelembe véve megállapítható, hogy a kkv-szektor alkalmazottainak reálbére minimálisan csökkent a tavalyi év folyamán.
Bővebben >>>