A kutatási program, melyet 2008 óta végzünk a szakképzési beiskolázási keretszámok meghatározásához kíván segítséget nyújtani a megyei fejlesztési és képzési bizottságok részére. Az adatgyűjtés során munkaadókat, és szakiskolát végzett fiatalokat is megkérdezünk.

Az adatfelvételi munkát a területi kereskedelmi és iparkamarák munkatársai végzik.

A 2016. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest enyhén növekedett: a januári 32 pontról 33 pontra emelkedett, ami a mutató történetének eddigi legmagasabb értéke. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 24 pont volt. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2016 januárjában 37 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

A 2016. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest tovább javult: a KKV Körkép Konjunktúramutatója az októberi 20 pontról 25 pontra emelkedett, ami 2005. január – a kutatás kezdete – óta mért legmagasabb érték. A mutató jelenlegi értéke jelentősen meghaladja az előző év ugyanezen időszakában mért értéket (16 pont). A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely gyakorlatilag nem változott az előző negyedévhez képest (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.

A GVI 2016. januári vállalati konjunktúra vizsgálatának tanúsága szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest jelentősen javult: az ezt jelző mutató értéke az októberi 24 pontról 32 pontra emelkedett, ami a legmagasabb érték a felmérés kezdete óta. Az előző év ugyanezen időszakában a mutató értéke mindössze 19 pont volt. A Bizonytalansági Mutató értéke 37 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 októberében 38 ponton állt). A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti az üzleti szférát, továbbra is csak a gazdaság egy részét érinti.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) a legutóbbi vállalati konjunktúra vizsgálata során a 2016. évi várható bérváltozásokat is vizsgálta. Becslésünk szerint a versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3,0-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.

2015 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2015. évi adatfelvételére, amelynek során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása és ezen belül létszámuk szerint. Az alábbiakban a kutatás eredményeit bemutató tanulmány tölthető le.

A vállalati konjunktúra 2015. évi októberi felmérésben összesen 3.187 magyarországi vállalat vett részt. A megkérdezett cégek legnagyobb része (69,9 %) 10 fő alatti mikrovállakozás. A kisvállalkozások aránya 17,7 % a közép- illetve nagyvállalatoké pedig összességében 12,4 %.

A konjunktúra felvételében felmértük a vállalkozások internet használati szokásait is. A teljes mintán elvégzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a vállalkozások az internetet leginkább ügyintézésre (94,6 %), ügyfelekkel való emailezésre (91,5 %) továbbá piaci folyamatokról, és jogszabályokról való tájékozódásra (89%) használják.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei szerint (válaszoló vállalkozások száma: 3.557) tovább folytatódtak és erősödtek a 2013 áprilisa óta megfigyelhető pozitív változások: a magyar vállalkozások kedvezőbbnek ítélik üzleti helyzetüket, mint fél évvel ezelőtt és üzleti várakozásaik is tovább javultak.

A 2015. júliusi adatfelvétel tanúsága szerint a hazai KKV szektorban az üzleti bizalom szintje az előző negyedévben tapasztalthoz képest csökkent, az április 23 pontról 16 pontra esett a KKV Körkép Konjunktúramutatója. Ez az érték megegyezik a 2015 januárjában mérttel és kissé alacsonyabb, mint az előző év ugyanezen időszakában mért 18 pont. A Bizonytalansági Mutató értéke 35 pontos szinten áll, amely érték alacsonyabb az előző negyedévben mértnél (2015 áprilisában 38 ponton állt), és megegyezik az ezt megelőző negyedév értékével. A Bizonytalansági Mutató értéke arra utal, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a KKV-kat, továbbra is csak a kis- és középvállalkozások egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.