Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gvi kutatási füzet
2017. augusztus 2.Kutatás
A szegénység hatása a magyar hetedik osztályos tanulók továbbtanulási terveire

Tanulmányunkban a magyarországi hetedik osztályos tanulók körében tapasztalható szegénységet vizsgáljuk és ennek hatását a tanulók továbbtanulási terveire. Az adatbázis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2015-ös pályaorientációval kapcsolatos felmérésén alapul, amelynek során több, mint 9000 tanuló körében végeztünk önkitöltős kérdőíves vizsgálatot. Elemzésünkben megmutatjuk, hogy a magyar diákok körében nagyfokú a szegénység, a diákok nagy hányada szenved hiányt alapvető szükségletekben. Az adatok arra mutatnak, hogy a családi, az iskolai és a tanulási eredményekre vonatkozó egyéni hatások figyelembe vétele mellett a szegény gyerekek rövidebb ideig terveznek továbbtanulni az általános iskola után, mint nem szegény társaik. Mixed-effects regressziós modelleket használva megmutatjuk, hogy a szegénység negatív hatása megmarad, ha kontrollunk más tényezőkre, amelyek befolyással lehetnek a továbbtanulási tervekre

Bővebben >>>

2017. július 17.Kutatás
Külföldi továbbtanulás a legjobb hazai gimnáziumok tanulói körében – 2017

Elemzésünk az Országos kompetenciamérés eredményei szerint legjobbnak tekinthető budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is). E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.

Bővebben >>>

2016. december 12.Kutatás
Az online pénztárgép taxis piacra történő bevezetésének várható hatásai

Az alábbi elemzés az online pénztárgépek taxis piacon való kötelezővé tételének lehetséges hatásait vizsgálja, figyelembe véve a magyar és ezen belül a budapesti taxis piac sajátosságait, a jogszabályi környezetet és az adózási magatartásra vonatkozó közgazdasági elméleteket. Az intézkedés lehetséges hatásait paraméteres modellek segítségével becsültük meg. A modellek azt mutatják meg, hogy az online pénztárgépek bevezetése várhatóan hogyan hat az adóbevételekre, illetve hogy milyen költséggel és haszonnal járhat az intézkedés a szereplők különböző lehetséges reakcióit feltételezve. A modell nem ad lehetőséget arra, hogy előre tudjuk jelezni azt, hogy várhatóan mi fog történni a szabályozást követően, ehhez ugyanis rendelkeznünk kellene a kimenetet meghatározó tényezők legalább hozzávetőleges értékével. Arra azonban alkalmas a modell, hogy a priori meg tudjuk mondani, hogy milyen tényezőket kellene mindenképpen figyelembe venni akkor, ha ki szeretnénk számolni a szabályozás várható makrogazdasági hatásait. A tanulmányhoz mellékelt Nyitott modellt használva, a paraméterek értékeit tetszőlegesen változtatva a Felhasználók bármilyen forgatókönyv esetén meg tudják becsülni a szabályozás közvetlen, egy periódusú hatását.

Bővebben >>>

2016. október 28.Kutatás
Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Bővebben >>>

2016. július 26.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terve

Elemzésünkben a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgáljuk. Az eredmények szerint a tanulók döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is). A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években.

Bővebben >>>

2016. március 2.Kutatás
Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

Bővebben >>>

2015. december 14.Kutatás
Hátrányban vannak-e a fiatal bölcsészek a magyar munkaerőpiacon?

A GVI angol nyelvű tanulmánya a fiatal magyar bölcsészdiplomások elhelyezkedési (i) és kereseti (ii) helyzetét vizsgálja, összehasonlítva más diplomásokkal a magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013-as adatait felhasználva. Az adatbázis számos megbízhatósági és érvényességi nehézséggel küzd, amit igyekeztünk korrigálni. A kapott eredmények alapján további vizsgálatok szükségesek. Férfiak esetében azt találtuk, hogy - más tényezők hatásától tisztított foglalkoztatottságot figyelembe véve - nincs statisztikailag szignifikáns különbség a bölcsészek és nem bölcsészek elhelyezkedési esélyei között, míg a kereset esetén a diplomát igénylő állásokat figyelembe véve a különbség csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomák esetében van jelen. Nők esetében a foglalkoztatottsági különbségek eredményei jelentősen függnek a diplomát igénylő munkahely definíciójától, így az eredmények nem egyértelműek. Keresetek tekintetében azt találtuk, hogy szintén csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomákkal szemben vannak hátrányban a bölcsészek. Az eredményeink azt sugallják, hogy Magyarországon e három utóbbi diploma fiatal végzettjei rendelkeznek a többi szaknál előnyösebb munkaerő-piaci helyzettel, azonban a bölcsészek helyzete nem különbözik jelentősen a többi szakterületétől.

Bővebben >>>

2015. november 18.Kutatás
Termelékenység és felzárkózás – Magyarország kilátásai

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

Bővebben >>>

2015. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról - Tények és összefüggések

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

Bővebben >>>