Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
29
30
31
1
2
3
4
5
7
8
9
10
11
12
13
14
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
  • A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

    Elemzésünkben - több, mmint 3200 vállalatvezető válaszai alapján - azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen lépéseket tettek, illetve ...

  • A munkaerőhiány a nemzetközi és a magyar irodalom tükrében

    A magyar munkapiac jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, melynek következtében új jelenség jelent meg: a munkaerőhiány. Miközben ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gvi kutatási füzet
2016. december 12.Kutatás
Az online pénztárgép taxis piacra történő bevezetésének várható hatásai

Az alábbi elemzés az online pénztárgépek taxis piacon való kötelezővé tételének lehetséges hatásait vizsgálja, figyelembe véve a magyar és ezen belül a budapesti taxis piac sajátosságait, a jogszabályi környezetet és az adózási magatartásra vonatkozó közgazdasági elméleteket. Az intézkedés lehetséges hatásait paraméteres modellek segítségével becsültük meg. A modellek azt mutatják meg, hogy az online pénztárgépek bevezetése várhatóan hogyan hat az adóbevételekre, illetve hogy milyen költséggel és haszonnal járhat az intézkedés a szereplők különböző lehetséges reakcióit feltételezve. A modell nem ad lehetőséget arra, hogy előre tudjuk jelezni azt, hogy várhatóan mi fog történni a szabályozást követően, ehhez ugyanis rendelkeznünk kellene a kimenetet meghatározó tényezők legalább hozzávetőleges értékével. Arra azonban alkalmas a modell, hogy a priori meg tudjuk mondani, hogy milyen tényezőket kellene mindenképpen figyelembe venni akkor, ha ki szeretnénk számolni a szabályozás várható makrogazdasági hatásait. A tanulmányhoz mellékelt Nyitott modellt használva, a paraméterek értékeit tetszőlegesen változtatva a Felhasználók bármilyen forgatókönyv esetén meg tudják becsülni a szabályozás közvetlen, egy periódusú hatását.

Bővebben >>>

2016. október 28.Kutatás
Az automatizáció munkaerő-piaci hatásai

Az MKIK GVI alábbi tanulmányában a technikai fejlődésből adódó automatizáció magyar munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálja járási illetve megyei szinten. Az elemzés során 55 olyan magyarországi szakmát azonosítottunk, amely a világ bármelyik országában már gyakorlati alkalmazásban lévő technológiák bevezetésével kiváltható lenne. A NAV 2015-re vonatkozó foglalkoztatottsági adatai alapján ezen szakmák automatizálása az összes magyarországi foglalkoztatott 12 százalékát érintené. A járások lehetséges negatív hatásoknak való kitettségét az érintettek és az álláskeresők arányát figyelembe vevő automatizációs kitettségi index-szel (AKI) mértük.

Bővebben >>>

2016. július 26.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terve

Elemzésünkben a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgáljuk. Az eredmények szerint a tanulók döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is). A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években.

Bővebben >>>

2016. március 2.Kutatás
Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

Bővebben >>>

2015. december 14.Kutatás
Hátrányban vannak-e a fiatal bölcsészek a magyar munkaerőpiacon?

A GVI angol nyelvű tanulmánya a fiatal magyar bölcsészdiplomások elhelyezkedési (i) és kereseti (ii) helyzetét vizsgálja, összehasonlítva más diplomásokkal a magyar Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013-as adatait felhasználva. Az adatbázis számos megbízhatósági és érvényességi nehézséggel küzd, amit igyekeztünk korrigálni. A kapott eredmények alapján további vizsgálatok szükségesek. Férfiak esetében azt találtuk, hogy - más tényezők hatásától tisztított foglalkoztatottságot figyelembe véve - nincs statisztikailag szignifikáns különbség a bölcsészek és nem bölcsészek elhelyezkedési esélyei között, míg a kereset esetén a diplomát igénylő állásokat figyelembe véve a különbség csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomák esetében van jelen. Nők esetében a foglalkoztatottsági különbségek eredményei jelentősen függnek a diplomát igénylő munkahely definíciójától, így az eredmények nem egyértelműek. Keresetek tekintetében azt találtuk, hogy szintén csak a mérnöki, informatikai és közgazdász vagy üzleti diplomákkal szemben vannak hátrányban a bölcsészek. Az eredményeink azt sugallják, hogy Magyarországon e három utóbbi diploma fiatal végzettjei rendelkeznek a többi szaknál előnyösebb munkaerő-piaci helyzettel, azonban a bölcsészek helyzete nem különbözik jelentősen a többi szakterületétől.

Bővebben >>>

2015. november 18.Kutatás
Termelékenység és felzárkózás – Magyarország kilátásai

Az összeállítás elsődleges célja, hogy nemzetközi és magyar adatokra, kutatási eredményekre alapozva képet adjon a magyar gazdaság versenyképességének, termelékenységének utóbbi évekre jellemző alakulásáról és a magyar helyzetet összehasonlítsa az EU országok és ezen belül különösen az V4 országok megfelelő adataival. Ezen túl fel kívánjuk hívni a figyelmet a termelékenységet és versenyképességet meghatározó két tényező, a szabályozási és az intézményi környezet (i) és az emberi tőke (ii) hatásaira.

Bővebben >>>

2015. július 23.Kutatás
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

A magyar gimnazisták közül továbbra is kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. Az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatásából emellett az is kiderül, a magyar iskolarendszer kevéssé képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, tehát a társadalmi mobilitás előmozdítására. A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik. Eredményeink a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest. A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.

Bővebben >>>

2015. június 3.Kutatás
Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról - Tények és összefüggések

Elemzésünk a diplomások társadalmi-gazdasági szerepéről és munkaerő-piaci helyzetérőlmutat be felméréseken alapuló tényeket és az adatokból következő összefüggéseket. Mindezzel elő szeretnénk segíteni az egyének, intézmények vagy a szakpolitikát irányítók döntéseit. Az áttekintés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) két éve megjelent hasonló munkájának folytatása, annak bizonyos pontjainak aktualizálása, kiegészítése.

Bővebben >>>

2015. január 30.Kutatás
Hatástanulmány a bérek jogszabályi környezetének 2012-es változásairól

A bérkompenzáció intézménye segített semlegesíteni az elvárt béremelés foglalkoztatás-csökkentő hatását. A GVI kutatása a 2012-ben életbe lépett jogszabályi változások foglalkoztatási hatásait mutatja be, a Bértarifa felvétel és a Magyar Munkaerő-piaci Előrejelzés adatainak felhasználásával.

Bővebben >>>

2014. október 2.Kutatás
A Beszerzési Menedzser Index és az ipari termelési volumenindex idősorai közötti kapcsolatok

A GVI ebben a tanulmányában a Beszerzési Menedzser Index előrejelző képességét vizsgálta. A BMI előrejelzése az ipari termelési volumen változásának irányára nézve növekedés esetén pontosabban, míg csökkenés esetén kevésbé pontosan jelez előre. A változások mértékét is vizsgálva azonban látható, hogy az ipari termelés három hónappal későbbi értékeinek változásával szignifikáns kapcsolatban van a BMI változása.

Bővebben >>>