Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: gazdasági havi tájékoztató
    2010. június 1.Kutatás
    Gazdaság Havi Tájékoztató

    MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. (GVI) 2009 márciusában és júniusában, valamint 2010 márciusában kérdőíves kutatást folytatott több mint 300 magyarországi vállalkozás körében, amelynek középpontjában a vállalatok üzleti helyzetének és a gazdasági válságra adott reakcióinak vizsgálata állt. A 2009. márciusi adatfelvételre a Kopint-Tárkival közösen és részben a HVG támogatása mellett került sor. A kutatás célja a gazdasági válság magyarországi hatásainak feltérképezése, valamint az e hatások kivédésére tett vállalati ellenlépések felmérése volt.

    Az adatelemzés eredménye szerint a vállalatok üzleti helyzetét jellemző konjunktúramutató 2009 márciusa és júniusa között csak igen kis mértékben javult, 2010 márciusára viszont jóval erőteljesebb pozitív elmozdulást tapasztaltunk. A nagyobb létszámú vállalatok mindhárom kérdezési időpontban jobb üzleti helyzetről számoltak be, mint a kisebb cégek. A válság első kilenc hónapjában főként az exportáló vállalatok üzleti helyzete és kilátásai romlottak, 2010 márciusában viszont a nagyobb exporthányad már jobb konjunkturális helyzetet valószínűsített.

    A kutatás során megvizsgáltuk azokat a válságkezelő intézkedéseket is, melyek segítségével a vállalkozások a válság rájuk gyakorolt negatív hatásait igyekeztek kivédeni. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar vállalatok 2009 júniusára már általában kiválasztották az alkalmazandó intézkedéseket, és ezen a későbbiekben többnyire nem változtattak. Az exportáló vállalatok körében mindhárom időpontban magasabb volt az egyes alkalmazkodási lépéseket alkalmazó cégek aránya, mint a kizárólag hazai piacra termelők között. Az alapvetően jó konjunkturális helyzetű vállalatok a válság közepette is képesek voltak hosszabb távra szóló, stratégiai jellegű lépéseket tenni, valamint kormányzati forrásokat mozgósítani, és ezeket sikeresen alkalmazták a válság hatásainak kivédésére. A rosszabb üzleti helyzetben levő cégek – melyeknek a válság sok esetben a létét fenyegette – viszont általában a rövid távú termelés-visszafogás és költségcsökkentés révén tudtak leghatékonyabban védekezni a válság kedvezőtlen hatásai ellen.

    Bővebben >>>

    2010. május 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2010. áprilisában immár huszonötödik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1640 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

    A tavaly októberi eredmények után, melyek alsó fordulópontot jeleztek a magyar vállalkozások várakozásaiban, 2010 áprilisában jelentős mértékben felerősödött a korábbi pozitív tendencia és a GVI Konjunktúra Mutató értéke +14,8%-ra emelkedett. Bár a gazdasági válság hatása több részmutató esetében továbbra is megfigyelhető, a vállalatok jelentős részénél már nőtt a termelési volumen és a rendelésállomány, valamint javultak az üzleti várakozások. Tovább erősödött a várható munkaerő-kereslet és a beruházások várható alakulása terén is számottevő javulást mutatnak az adatok. A pozitív kép azonban korántsem egyértelmű: a GVI Bizonytalansági Mutató értéke jelentősen nőtt október óta, tehát a derűlátó vállalati várakozások mellett továbbra is jól érzékelhetően jelen vannak olyan vállalatok véleményei, amelyek kifejezetten rossz helyzetről számoltak be.

    Bővebben >>>

    2010. március 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

    A legfrissebb adatok szerint 2009 végén és 2010 első két hónapjában is emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. A legjelentősebb növekedést 2010 januárjában tapasztaltuk. A munkanélküliség emelkedésének hátterében elsősorban néhány gazdasági ágazat szezonálisan változó munkaerő-igénye áll.

    Az álláskeresők aktív korú népességen belüli aránya szintén jelentősen, a decemberi 9%-ról 9,7%-ra emelkedett januárban, melyben egyrészt a munkát keresők számának emelkedése, másrészt a vetítési alap csökkenése játszott szerepet.

    Az adatokat megjelenítő térképek azt jelzik, hogy nem lehet kiemelni olyan térségtípust, ahol az utóbbi hónapokban a leginkább romlott a helyzet. A legnagyobb munkanélküliség-emelkedést mutató kistérségek között az alföldi, mezőgazdasági jellegű kistérségektől kezdve a nyugati országrész fejlettebb várostérségeiig mindenféle szerepel. A fővárosi agglomerációban és a nagyobb városokban viszont csak nagyon enyhén növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, mely akár a munkaerő-piaci folyamatok jövőbeni javulását is előre jelezheti.

    Bővebben >>>

    2010. február 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az MKIK GVI 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” című kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről és nehézségeiről. A vizsgálat a diplomás pályakezdők bérezésére, kompetenciáira, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságára és presztízsére is kiterjed. Az alábbiakban három kérdőíves felvétel egyesített adatain mutatjuk be, hogy a friss diplomások milyen bérezésre számíthatnak.

    A GVI 2007-ben 1000, 2008-ban 3200 és 2009-ben szintén 1000 vállalatot keresett fel személyesen kérdőívével. A mintákat szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek vonatkozásában. A 2007-es és 2008-as fizetési adatokat az infláció mértékével korrigáltuk. Jelen elemzés 1778 darab pályakezdőket alkalmazó vállalat és 4929 friss diplomás fizetési adatain alapul.

    Bővebben >>>

    2010. január 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2009. szeptember 14-e és október 30-a között ötödik alkalommal került sor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatására, a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait és munkaerő-piaci döntéseit előrejelző vállalati empirikus vizsgálatra.

    Az adatfelvétel során 7151 cég vezetőjét keresték fel a kérdezőbiztosok. A kapott válaszokat vállalatméret és gazdasági ág alapján súlyoztuk.

    Az adatelemzés eredményeiből kiderül, hogy a gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így akár a létszám, akár az exporttevékenység, vagy a tulajdonosi háttér szerinti bontást vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az üzleti kilátásokat tekintve 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.

    Bővebben >>>

    2009. december 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizenkilencedik felvételre 2009. júliusában került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

    A minden negyedévben ismétlődő kérdéseken túl idén júliusban a vállalkozások banki hiteleiről, valamint a gazdasági válságra adott vállalati reakciókról kérdeztük a vállalatvezetőket.

    A megkérdezett vállalatok 61,1%-ának van valamilyen banki hitele, és 21%-uk érdeklődött bankban a hitelfelvétel lehetősége iránt az elmúlt fél évben. E vállalatoknak több mint fele meg is kapta a hitelt, 23,8%-uk igényelt, de nem kapott hitelt, 20,6%-uk pedig (az informálódás után) végül nem igényelt hitelt, mivel nem volt szüksége rá, vagy kedvezőtlennek ítélte a feltételeket. A vállalatok 31%-ának csak forinthitele van, 15%-ának csak devizahitele és 15%-uknak mindkettő.

    A kis- és közepes vállalkozások 2009 első félévében számos módon igyekeztek védekezni a gazdasági válság számukra kedvezőtlen hatásai ellen. 77,5%-uk igyekezett új piacokat keresni, 62,4%-uk csökkentette, vagy befagyasztotta munkavállalói bérét és 54,7%-uk leépítette a vállalat által ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatásokat. Elbocsátásra a vállalatok 47,1%-ánál került sor.

    Bővebben >>>

    2009. november 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1383 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

    A GVI októberi konjunktúra-vizsgálatának eredményei szerint a vállalati várakozások immár pozitív irányba módosultak és egyértelmű fordulópontot jeleznek a gazdasági válság 2009 harmadik negyedévében elért mélypontját követően. Mivel a GVI vállalati konjunktúramutatója jó indikátora a GDP növekedési ütemében bekövetkezett változásoknak, az eredmények alapján a gazdasági növekedésre vonatkozóan is pozitív fordulatot várhatunk, bár azt még nem tudhatjuk, ezt a javulást követi-e esetleg újabb csökkenés. A recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelműen jelez, hogy még mindig a negatív tartományban található a GVI konjunktúramutató értéke és továbbra is magas szinten áll a GVI vállalati bizonytalansági mutató, ami azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntetű a javuló tendenciák érzékelése. A konjunktúramutató értékének legjelentősebb javulását a többségi külföldi tulajdonban levő, a nagy és közepes méretű, a döntően exportáló, valamint az iparban működő cégek körében tapasztaltuk.
    A javuló várakozások ellenére a vállalatok többsége továbbra is a beruházások elhalasztásával reagál a gazdasági válságra. Az utóbbi egy évben az exportértékesítés az 1998 óta tapasztalt legmeredekebb visszaesést produkálta és ez csak 2009 áprilisa óta javult kis mértékben. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében kismértékű javulás, illetve a kereslet csökkenésének megállása várható a következő hónapokban.

    Bővebben >>>

    2009. október 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő cég körében végzünk adatfelvételt egymással megegyező mintán, amely minta reprezentálja a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
    2009 júliusában a kis- és középvállalkozások továbbra is igen kedvezőtlenül ítélték meg üzleti helyzetüket, rövidtávú várakozásaik azonban kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest.

    Bővebben >>>

    2009. szeptember 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. 2009 júniusában megismételte márciusi „Válságban a vállalatok” című felmérését. A két felvétel eredményeinek összevetéséből arra következtethetünk, hogy a két időpont között enyhén romlott a magyar vállalkozások üzleti helyzete: júniusban többen állították, hogy belföldi és külföldi értékesítésük csökkent az előző fél évben, mint márciusban. Csak a legnagyobb vállalatok jelezték értékesítési helyzetük javulását. A következő félévi értékesítésre, beruházásokra, létszámváltozásra vonatkozó várakozások ugyanakkor javultak márciushoz képest. Megfigyelhető, hogy szinte minden mutató a nagy árbevételű, nagy létszámú cégek körében vette fel a legkedvezőbb értékeket.

    Bővebben >>>

    2009. augusztus 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az MKIK GVI új kutatási programja a rendelkezésre álló statisztikai adatok és vállalati empirikus adatfelvételek alapján a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében összegyűjtöttük a sajtóban megjelenő elbocsátási híreket, így az érintett cégek székhelyei és telephelyei szerint megfigyelhetővé vált, hogy az elbocsátások tekintetében mely településeket, régiókat érinti leginkább a válság. Az összegyűjtött információk természetesen nem felelnek meg minden szempontból a statisztikai adatgyűjtéssel szemben támasztható elvárásoknak. Ennek egyik oka, hogy elsősorban a nagyobb vállalatok elbocsátásai hírértékűek, a kisebb cégek néhány főt érintő létszámleépítései nem kerülnek nyilvánosságra. A másik lényeges korlátot az jelenti, hogy az adatgyűjtés módszeréből adódóan nem ellenőrizhető a ténylegesen elbocsátottak létszáma, illetve az elbocsátás konkrét időpontja sem ismert. Az eredmények azonban mindenképpen jelzésértékűek a gazdaság teljesítőképességére vonatkozóan, hiszen a nagyobb vállalatok foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepükhöz képest is számottevő hányadát adják az országos GDP-nek, és az elbocsátási szándék már önmagában elegendő a teljesítmény visszaesésének megragadására.

    Az összegyűjtött adatok szerint a vállalati szféra a fővároson kívüli, hagyományosan fejlettebb térségekben, főként a Dunántúl északnyugati részén szenvedte el a legnagyobb gazdasági visszaesést, és az elbocsátási hullámból a hátrányosabb helyzetű területek maradtak ki leginkább. Mivel az elmaradott külső perifériákon, valamint az Alföld és a Dél-Dunántúl nagyobb várossal nem rendelkező területein eddig sem volt jelentősebb ipari termelés, nem is volt minek leépülni. Emellett a turisztikai profilú balatoni régió, valamint a főváros és tágabb környezete felől is kevesebb elbocsátásról szóló hír érkezett.

    Összességében az látható az elbocsátási és (az ÁFSZ által közzétett) munkanélküliségi adatokból, hogy a gazdasági válság a fővároson kívüli Magyarország fejlettebbnek mondható térségeiből indult ki és onnan szétterjedve vált általánossá. Tehát a válság összességében a fejlettség regionális egyenlőtlenségeinek – önmagában kívánatos – csökkenése irányában hat, azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros–vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további kiéleződése.

    Bővebben >>>