Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2010. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” című kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről és nehézségeiről. A vizsgálat a diplomás pályakezdők bérezésére, kompetenciáira, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságára és presztízsére is kiterjed. Az alábbiakban három kérdőíves felvétel egyesített adatain mutatjuk be, hogy a friss diplomások milyen bérezésre számíthatnak.

A GVI 2007-ben 1000, 2008-ban 3200 és 2009-ben szintén 1000 vállalatot keresett fel személyesen kérdőívével. A mintákat szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek vonatkozásában. A 2007-es és 2008-as fizetési adatokat az infláció mértékével korrigáltuk. Jelen elemzés 1778 darab pályakezdőket alkalmazó vállalat és 4929 friss diplomás fizetési adatain alapul.

Bővebben >>>

2010. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009. szeptember 14-e és október 30-a között ötödik alkalommal került sor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SzMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös kutatására, a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait és munkaerő-piaci döntéseit előrejelző vállalati empirikus vizsgálatra.

Az adatfelvétel során 7151 cég vezetőjét keresték fel a kérdezőbiztosok. A kapott válaszokat vállalatméret és gazdasági ág alapján súlyoztuk.

Az adatelemzés eredményeiből kiderül, hogy a gazdasági válság a legjobban teljesítő vállalati szegmensekre volt kiemelkedően kedvezőtlen hatással. Így akár a létszám, akár az exporttevékenység, vagy a tulajdonosi háttér szerinti bontást vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy az üzleti kilátásokat tekintve 2009-ben csökkentek az egyes vállalati csoportok közötti különbségek.

Bővebben >>>

2009. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel, vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az ezeket befolyásoló tényezőket. A mintát úgy alakítottuk ki, hogy a KKV Körképben felmért – legalább 20 főt foglalkoztató – cégek gazdasági súlyuk és foglalkoztatottságban játszott szerepük szerint megfelelően reprezentálják a magyar KKV szektort alkotó vállalatokat, így a felvétel alapján kapott eredmények általánosíthatók a 20-249 főt foglalkoztató cégek egészére. A tizenkilencedik felvételre 2009. júliusában került sor, ekkor 300 cég vezetője válaszolt telefonon a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre.

A minden negyedévben ismétlődő kérdéseken túl idén júliusban a vállalkozások banki hiteleiről, valamint a gazdasági válságra adott vállalati reakciókról kérdeztük a vállalatvezetőket.

A megkérdezett vállalatok 61,1%-ának van valamilyen banki hitele, és 21%-uk érdeklődött bankban a hitelfelvétel lehetősége iránt az elmúlt fél évben. E vállalatoknak több mint fele meg is kapta a hitelt, 23,8%-uk igényelt, de nem kapott hitelt, 20,6%-uk pedig (az informálódás után) végül nem igényelt hitelt, mivel nem volt szüksége rá, vagy kedvezőtlennek ítélte a feltételeket. A vállalatok 31%-ának csak forinthitele van, 15%-ának csak devizahitele és 15%-uknak mindkettő.

A kis- és közepes vállalkozások 2009 első félévében számos módon igyekeztek védekezni a gazdasági válság számukra kedvezőtlen hatásai ellen. 77,5%-uk igyekezett új piacokat keresni, 62,4%-uk csökkentette, vagy befagyasztotta munkavállalói bérét és 54,7%-uk leépítette a vállalat által ideiglenesen nélkülözhető szolgáltatásokat. Elbocsátásra a vállalatok 47,1%-ánál került sor.

Bővebben >>>

2009. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül ez év októberében 1383 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI októberi konjunktúra-vizsgálatának eredményei szerint a vállalati várakozások immár pozitív irányba módosultak és egyértelmű fordulópontot jeleznek a gazdasági válság 2009 harmadik negyedévében elért mélypontját követően. Mivel a GVI vállalati konjunktúramutatója jó indikátora a GDP növekedési ütemében bekövetkezett változásoknak, az eredmények alapján a gazdasági növekedésre vonatkozóan is pozitív fordulatot várhatunk, bár azt még nem tudhatjuk, ezt a javulást követi-e esetleg újabb csökkenés. A recessziónak ugyanis még nincs vége, amit egyértelműen jelez, hogy még mindig a negatív tartományban található a GVI konjunktúramutató értéke és továbbra is magas szinten áll a GVI vállalati bizonytalansági mutató, ami azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül nem egyöntetű a javuló tendenciák érzékelése. A konjunktúramutató értékének legjelentősebb javulását a többségi külföldi tulajdonban levő, a nagy és közepes méretű, a döntően exportáló, valamint az iparban működő cégek körében tapasztaltuk.
A javuló várakozások ellenére a vállalatok többsége továbbra is a beruházások elhalasztásával reagál a gazdasági válságra. Az utóbbi egy évben az exportértékesítés az 1998 óta tapasztalt legmeredekebb visszaesést produkálta és ez csak 2009 áprilisa óta javult kis mértékben. A versenyszektorba tartozó cégek várható munkaerő-keresletében kismértékű javulás, illetve a kereslet csökkenésének megállása várható a következő hónapokban.

Bővebben >>>

2009. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (GVI) és a Volksbank Zrt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. E vizsgálat során negyedévente, összesen 300 a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő cég körében végzünk adatfelvételt egymással megegyező mintán, amely minta reprezentálja a kis- és közepes cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.
2009 júliusában a kis- és középvállalkozások továbbra is igen kedvezőtlenül ítélték meg üzleti helyzetüket, rövidtávú várakozásaik azonban kedvezőbbé váltak az elmúlt negyedévhez képest.

Bővebben >>>

2009. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Nonprofit Kft. 2009 júniusában megismételte márciusi „Válságban a vállalatok” című felmérését. A két felvétel eredményeinek összevetéséből arra következtethetünk, hogy a két időpont között enyhén romlott a magyar vállalkozások üzleti helyzete: júniusban többen állították, hogy belföldi és külföldi értékesítésük csökkent az előző fél évben, mint márciusban. Csak a legnagyobb vállalatok jelezték értékesítési helyzetük javulását. A következő félévi értékesítésre, beruházásokra, létszámváltozásra vonatkozó várakozások ugyanakkor javultak márciushoz képest. Megfigyelhető, hogy szinte minden mutató a nagy árbevételű, nagy létszámú cégek körében vette fel a legkedvezőbb értékeket.

Bővebben >>>

2009. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI új kutatási programja a rendelkezésre álló statisztikai adatok és vállalati empirikus adatfelvételek alapján a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében összegyűjtöttük a sajtóban megjelenő elbocsátási híreket, így az érintett cégek székhelyei és telephelyei szerint megfigyelhetővé vált, hogy az elbocsátások tekintetében mely településeket, régiókat érinti leginkább a válság. Az összegyűjtött információk természetesen nem felelnek meg minden szempontból a statisztikai adatgyűjtéssel szemben támasztható elvárásoknak. Ennek egyik oka, hogy elsősorban a nagyobb vállalatok elbocsátásai hírértékűek, a kisebb cégek néhány főt érintő létszámleépítései nem kerülnek nyilvánosságra. A másik lényeges korlátot az jelenti, hogy az adatgyűjtés módszeréből adódóan nem ellenőrizhető a ténylegesen elbocsátottak létszáma, illetve az elbocsátás konkrét időpontja sem ismert. Az eredmények azonban mindenképpen jelzésértékűek a gazdaság teljesítőképességére vonatkozóan, hiszen a nagyobb vállalatok foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepükhöz képest is számottevő hányadát adják az országos GDP-nek, és az elbocsátási szándék már önmagában elegendő a teljesítmény visszaesésének megragadására.

Az összegyűjtött adatok szerint a vállalati szféra a fővároson kívüli, hagyományosan fejlettebb térségekben, főként a Dunántúl északnyugati részén szenvedte el a legnagyobb gazdasági visszaesést, és az elbocsátási hullámból a hátrányosabb helyzetű területek maradtak ki leginkább. Mivel az elmaradott külső perifériákon, valamint az Alföld és a Dél-Dunántúl nagyobb várossal nem rendelkező területein eddig sem volt jelentősebb ipari termelés, nem is volt minek leépülni. Emellett a turisztikai profilú balatoni régió, valamint a főváros és tágabb környezete felől is kevesebb elbocsátásról szóló hír érkezett.

Összességében az látható az elbocsátási és (az ÁFSZ által közzétett) munkanélküliségi adatokból, hogy a gazdasági válság a fővároson kívüli Magyarország fejlettebbnek mondható térségeiből indult ki és onnan szétterjedve vált általánossá. Tehát a válság összességében a fejlettség regionális egyenlőtlenségeinek – önmagában kívánatos – csökkenése irányában hat, azonban ez sajnos a fejlettebb térségek lefelé nivellálódásának, és nem az elmaradottabbak felzárkózásának köszönhető. Egyedül a főváros–vidék viszonylatban várható az eddig is folyamatosan növekvő különbségek további kiéleződése.

Bővebben >>>

2009. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI és a Kopint-Tárki 2009 tavaszán kérdőíves kutatást folytatott 314 magyarországi vállalkozás körében, melynek célja a gazdasági válság hatásainak feltérképezése, valamint ezen hatások kivédésére tett, illetve tervezett vállalati ellenlépések felmérése volt.

Az adatok alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban a közepes méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok rendelkeznek banki hitellel. A bankhitelt felvett vállalatok 14%-a beruházási hitellel, 43%-a forgóeszköz-hitellel, 43%-a pedig mindkét típusú hitellel rendelkezik. Döntő többségük (81%-uk) forintban vett fel bankhitelt, 34%-uk euróban, 22%-uk svájci frankban, 2%-uk pedig egyéb valutában.

A kutatás során vizsgált vállalatok körülbelül egyharmada rendelkezett a kérdezés időpontjában banki devizahitellel. Az adatelemzésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az alkalmazotti létszám növekedésével nő a devizában eladósodott cégek száma. A régiós bontásból az látszik, hogy – a forinthitelhez hasonlóan – a devizahitel is az ország nyugati részében a legelterjedtebb. Gazdasági ágak szerint az látható, hogy devizahitellel leggyakrabban a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások rendelkeznek (37%).

Devizakitettség azon vállalatok esetében áll fenn, melyek rendelkeznek külföldi devizában felvett bankhitellel, de nem exportálnak. Ez mindössze a megkérdezett cégek 9,3%-ára volt igaz, ami a vállalatok óvatos pénzügyi magatartásának a jele.

A pénzügyi fegyelem vizsgálata során az derült ki, hogy legnagyobb arányban a kisebb méretű, a nyugat-magyarországi székhelyű, az értékesítésük felénél kevesebbet exportáló, a tisztán magyar tulajdonban levő, az alacsony árbevételű, valamint az építőiparban tevékenykedő vállalatok körében fordult elő, hogy üzleti partnereiknek vagy az államnak késve fizettek.

A megkérdezett vállalatok legnagyobb arányban kiadáscsökkentő eszközöket alkalmaztak a válság hatásainak enyhítésére: az általános költségcsökkentés mellett 36%-uk elhalasztotta tervezett beruházásait, közel egyharmaduk nem emelte vagy csökkentette alkalmazottainak bérét, és hasonló arányt tesznek ki azok a cégek, amelyek már leépítettek bizonyos – átmenetileg nélkülözhetőnek tűnő – szolgáltatásokat.

Bővebben >>>

2009. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2009 áprilisában huszonharmadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Konjunktúra felvételére, amely több mint 13.000 cég megkeresésével készül félévente a területi kamarák közreműködésével. A megkérdezett vállalatok jelenlegi és várható helyzetére vonatkozó kérdések mellett 2009 áprilisában arra is rákérdeztünk, hogy a cégek milyen eszközöket alkalmaztak eddig a gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak kezelésére, és milyeneket terveznek alkalmazni a következő fél év során. A lehetséges eszközök között szerepeltek a kiadások csökkentését célzó intézkedések, a likviditás javítását, a piaci pozíciók stabilizálását szolgáló lépések és egyéb, a fenti csoportokba nem sorolható intézkedések is.

Bővebben >>>

2009. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2008 októbere és 2009 májusa között interjús kutatást folytatott Budapesten élő kínai, illetve vietnámi állampolgárokkal. A kutatás célja a kelet-ázsiai vállalakozó migránsok gazdasági tevékenységének feltárása volt. A kutatás elsősorban az enklávé gazdaságban működő vállalkozásokon keresztül közelítette meg a migránsok munkavállalását. Ennek során körvonalaztuk, hogy a kelet-ázsiai vállalkozások milyen szerepet töltenek be a magyar nemzetgazdaságban, hogyan versenyeznek/kooperálnak a többségi társadalom által működtetett vállalkozásokkal, illetve nemzetközi kapcsolathálójuk hogyan katalizálja és határozza meg gazdasági tevékenységüket. A kutatás során továbbá azonosítottunk vállalakozások típusait és az azokhoz köthető üzleti modelleket, stratégiákat így fölmérve az egyes típusosok működésének belső mechanizmusait és külső mozgatóit. Felmértük, hogy a kelet-ázsiai migránsok milyen munkával és vállalakozói léttel kapcsolatos attitűddel, milyen motivációkkal, munkamorállal, ambíciókkal, jövőképpel rendelkeznek. Végezetül a kutatás során hangsúlyt fektetünk annak megismerésére, hogy milyen elvárásaik, igényeik lennének a magyar közigazgatás és gazdasági környezet irányában, milyen pontokon várnának el nagyobb támogatást, hogyan képzelnék el a vállalakozásaikat támogató környezetet.

Bővebben >>>