Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
26
27
28
29
30
31
1
2
3
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
  • Indul az MKIK GVI 2018. áprilisi online konjunktúra felvétele

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKIK GVI) 1998 óta évente kétszer rendszeresen felméri a magyar ...

  • Közbeszerzési pályázatok a cégek körében

    Elemzésünkben azt vizsgáljuk, miként alakult a vállalatok közbeszerzési pályázatokon való részvétele, milyen vállalati körben és milyen területeken ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2012. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” kutatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok körében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. 2011-ben 1313 vállalkozást kerestünk fel. A teljes mintában 30 százalékot tesznek ki az 50 fő alatti cégek, 19 százalékot az 50-100 fő közöttiek, 24 százalékot a 100-250 fő közöttiek.

A legfrissebb eredmények szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik, és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek – tehát elmondható, hogy nincs diplomás túlképzés Magyarországon. A 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomásokat, friss diplomást pedig 42 százalékuk. A 2011-es eredmények alapján valószínűsíthető, hogy az olyan mérnöki végzettségek esetében, mint például a villamos-, gépész-, építő vagy gyártástechnológiai mérnökök, a kereslet jelentős növekedésére lehet számítani 2012-ben. Legkevésbé a turisztikai munkatársak esetében, valamint a pénzügyi, logisztikai pályakezdő munkakörökben és a speciális tudást nem igénylő általános asszisztensi munkakörökben lehet a rövid távú kereslet csökkenését prognosztizálni. A GVI presztízsrangsora szerint a gazdasági képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Gazdálkodástudományi Kar állnak első helyen, a műszaki képzések közül pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Villamosmérnöki és Informatikai Kara áll az első két helyen.

Bővebben >>>

2012. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúrakutatása azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és a cégek helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat is vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak a vállalkozások alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. A felméréssorozat a nyolcadik adatfelvételhez érkezett 2011 októberében.

A magyarországi vállalkozások 2011 végén igen nehéz gazdasági körülményekkel szembesültek, és ebben a tekintetben 2012-ben sem várható számottevő javulás. Jelenleg a vállalatok termelésének és forgalmuk bővítésének egyik fő akadálya a hitelszűkítés. Ez a kedvezőtlen folyamat már a gazdasági válság elején elindult, 2011-ben pedig még nehezebbé vált a hitelhez jutás, mivel a bankok a devizahitel-végtörlesztés és a bankadó miatt nehéz helyzetbe kerültek.

2011. októberi adatfelvételünkben a válaszadó cégek hitelezési szokásaikra, a hitelszűkülést érintő várakozásaikra vonatkozó kérdéseket is feltettünk. Az adatok azt mutatják, hogy a hitel-kondíciók romlása miatt az elmúlt 6 hónapban a megkérdezett vállalkozások 7%-a halasztott el beruházást. A hitelhez jutás feltételeinek változását a 2011-es évre vonatkozóan igen negatívan ítélik meg a magyarországi vállalatvezetők. A megkérdezettek 28%-a szerint sokkal nehezebbé vált a hitelfelvétel az elmúlt évben. Emellett a válaszadók még a 2011-es körülményeknél is nehezebbekre számítanak 2012-ben. A hitelfelvétel körülményeit illető, igen borúlátó várakozásokkal összhangban a megkérdezett vállalatok döntő többsége (81%) nem tervez banki hitelfelvételt a 2012-es év során.

Bővebben >>>

2011. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 októberében huszonnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 1926 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások újabb fordulóponthoz érkeztek: 2011 őszén megszakadt a 2009 októbere óta tartó javuló tendencia, és újra jelentős mértékben romlott a vállalkozások helyzetét és várakozásait leíró üzleti bizalmi index. Bár a GVI Konjunktúra Mutatója a pozitív tartományban maradt, értéke az áprilisi +16,8 pontról 1,3 pontra csökkent. A GVI Bizonytalansági Mutatójának értéke nem változott jelentősen április óta, továbbra is magas szinten áll.

A gazdasági válság által erőteljesen érintett szektorokban, különösen az építőiparban továbbra is erőteljesen érzékelhető a gazdasági válság hatása. Ebben a szektorban még egyáltalán nem láthatóak a kilábalás jelei.

A rövid távú várakozások kedvezőtlenebbé válása azt jelzi, hogy a magyar vállalkozások inkább a válság további mélyülésére, mint javulásra számítanak 2012 első félévében.

Bővebben >>>

2011. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik a 2011 első negyedévéhez képest a második negyedévre kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint és a rendelésállomány mutatói csökkentek, míg a többi emelkedni tudott. Továbbá a mutatók – a rendelésállomány és a termelési szint indikátorát leszámítva – mind magasabb értéket értek el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének ambivalens alakulásával ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke romlott, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését. Mindezek fényében a KKV Konjunktúraindex értéke ismételten csökkent: a januári 12,7% és az áprilisi 10,1% után júliusban már csak 6,7%-os értéket ért el. A Bizonytalansági Index az első negyedévi csúcshoz képest (0,451) valamelyest visszaesett (0,432), ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően, azaz egyre inkább egyértelmű a cégek romló konjunkturális helyzete.

Bővebben >>>

2011. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2011 júliusában a kutatás a magyarországi cégek körében előforduló késedelmes fizetés és lánctartozás okozta problémákat térképezte fel.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a kis- és közepes vállalkozások partnereinek egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet és a késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38%-át teszi ki, tehát a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2011 közepén hasonló mértékű volt, mint fél évvel ezelőtt. A késedelmes fizetés leginkább az építőipari cégeket sújtja, legkevésbé pedig a döntően exportáló cégek körében okoz ez problémát. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya 45%-ra emelkedett az elmúlt fél év során. A lánctartozás az építőipari vállalatoknál fordul elő a leggyakrabban: több, mint 70%-uknak okoz ez problémát.

Bővebben >>>

2011. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 júliusában hetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói – a termelési szint indikátora kivételével – mind emelkedést mutattak 2011 júliusában, így csak részben tükrözik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős negatív irányú elmozdulást mutatnak: a várható üzleti helyzet megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe tovább csökkent 2011. második negyedévében a januári csúcs után, és a Bizonytalansági Index is visszaesést mutat az előző negyedévi értékhez képest.

A cégek exporttevékenységét tekintve elmondható, hogy a konjunktúraindex a döntően exportáló cégek esetében mutatja a legmagasabb értéket, de az index 2010 júliusa óta tartó emelkedése 2011 nyarán negatív tendenciába fordult. Az exportáló cégek általában optimistábban tekintenek a következő fél év üzleti helyzetére, mint a hazai piacra termelők, létszámbővítésre azonban csak a belföldre termelő vállalkozások esetében lehet számítani. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Bővebben >>>

2011. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel során a vállalkozások Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) kapcsolatos tudását és véleményét is feltérképeztük. Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók 78%-a ismeri az ÚSZT-t, a program keretein belüli pályázati lehetőségeket, azonban csak 43%-uk tervezi ezeket kihasználni. Az ÚSZT ismeretét illetően viszonylag nagy a hasonlóság a különböző paraméterekkel rendelkező cégeknél, de az elmondható, hogy leginkább a tisztán hazai tulajdonban álló vállalkozások ismerik a programot és ezen cégek közül szándékoznak legtöbben pályázni is az ÚSZT keretein belül.

A megkérdezetteknek alig több, mint a fele indult az elmúlt öt évben állami, illetve uniós pályázatokon, a pályázás a nagy létszámú cégek körében volt a leggyakoribb. Az adatok szerint a pályázaton nyertes cégek aránya a vállalatmérettel együtt emelkedik.

A Széchenyi Kártya Programban válaszadóink 16%-a vesz részt. E program az általunk vizsgált cégek között a 10 fősnél kisebb vállalkozások és az építőipari cégek körében a legelterjedtebb.

Bővebben >>>

2011. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A kormány javaslatára az Országgyűlés 2011-ben a magyar személyi jövedelemadózást több lényeges ponton megváltoztatta. Az ezzel kapcsolatos előzetes várakozás az volt, hogy senki sem fog rosszabbul járni az új rendszer bevezetésével, azonban több elemzés is rámutatott arra, hogy lesznek olyanok, akiknek – változatlan bruttó bérek mellett – nettó jövedelme csökkenni fog 2011-ben. Az MKIK GVI elemzésének célja, hogy bemutassa, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében a dolgozókat hogyan érintette a 2011-től bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve milyen vállalatok dolgozóinál jár inkább a nettó bérek csökkenésével. Harmadik kérdésként annak vizsgálatára kerül sor, hogy a vállalkozások hogyan reagáltak a személyi jövedelemadózásban bekövetkezett változásokra, vagyis milyen vállalati alkalmazkodás volt megfigyelhető 2011 áprilisáig, az adatfelvétel lezárásáig.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kis-és közepes vállalkozások 36 százaléka nem növelte a dolgozók bruttó bérét 2011-ben. A vállalkozások nagyobb része viszont emelte a béreket. A cégek 27 százaléka esetében 5 százalék alatti, míg 36 százaléka esetében 5 százalék feletti a béremelés mértéke. A béremelés tényét és mértékét a vállalat üzleti helyzete és kilátásai befolyásolják számottevően: a kedvező üzleti kilátások nagyobb béremelést valószínűsítenek.

Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalkozások 82 százalékánál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkenhetett az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében. Azon vállalkozásoknál, amelyek tisztán magyar tulajdonban vannak, a foglalkoztatottak átlagosan 53%-át érintette így az új szja törvény, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél ez az arány csupán 36%.

A személyi jövedelemadó szabályok változása különböző alkalmazkodási lépéseket indíthat el a vállalatok körében. A cégek 52 százaléka saját bevallása szerint teljesen, további 19 százaléka részben kompenzálja a dolgozók kieső bérét. A maradék 29 százalék azonban egyáltalán nem tudja kárpótolni az érintett dolgozókat a kieső jövedelem miatt. A jó üzleti helyzetben lévő cégek teljesen, illetve részben kompenzálni tudják a kieső béreket, míg a rossz üzleti helyzetben lévők jellemzően nem képesek semmilyen kompenzációra.

Bővebben >>>

2011. május 1.Kutatás
Gazdaság Havi Tájékoztató

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója további javulást jelez az elmúlt félévhez képest: áprilisban +16,8 pontra nőtt az októberi +10,4-es értékről. A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. Hosszabb távon, az előző évek áprilisi adataival összehasonlítva, az idei eredmények ugyancsak javulást jeleznek, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a mutató most elért szintje még mindig elmarad az 1998-2002-es évek szintjétől. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

Bővebben >>>

2011. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében a válság kezdetétől részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2010 második félévében folytatódtak a munkaerőpiacon az első félévben megindult pozitív változások, bár ez csak kis mértékű javulást jelent. A nyilvántartott álláskeresők regiszterében 2010 májusától kezdve hónapról hónapra relatíve kevesebb álláskereső szerepelt, mint egy évvel korábban. A KSH felmérése alapján elmondható, hogy bár 2010 második félévében növekedett az alkalmazásban állók száma és csökkent a munkanélkülieké, e változások még mindig nem jelentenek igazi áttörést.

Az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzetű északnyugati országrész térségei a fellendülés időszakának is egyértelmű nyerteseivé váltak. Az exportorientált feldolgozóipart koncentráló kistérségekben a korábbi visszaesést dinamikus javulás váltotta fel. Ezzel szemben az elmaradottabb déli és keleti országrészben a téli hónapokban ismét kedvezőtlen irányba fordultak a tendenciák. A fővárosi agglomerációban még nem észlelhetők a pozitív változás jelei: itt még mindig növekszik az álláskeresők létszáma és aránya is, bár ez az arány nem éri el az országos átlag felét sem. Úgy tűnik tehát, hogy a fővárosi munkapiac a konjunkturális hullámzásokra a javulás időszakában is késve reagál.

Bővebben >>>