Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2011. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 októberében huszonnyolcadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 1926 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások újabb fordulóponthoz érkeztek: 2011 őszén megszakadt a 2009 októbere óta tartó javuló tendencia, és újra jelentős mértékben romlott a vállalkozások helyzetét és várakozásait leíró üzleti bizalmi index. Bár a GVI Konjunktúra Mutatója a pozitív tartományban maradt, értéke az áprilisi +16,8 pontról 1,3 pontra csökkent. A GVI Bizonytalansági Mutatójának értéke nem változott jelentősen április óta, továbbra is magas szinten áll.

A gazdasági válság által erőteljesen érintett szektorokban, különösen az építőiparban továbbra is erőteljesen érzékelhető a gazdasági válság hatása. Ebben a szektorban még egyáltalán nem láthatóak a kilábalás jelei.

A rövid távú várakozások kedvezőtlenebbé válása azt jelzi, hogy a magyar vállalkozások inkább a válság további mélyülésére, mint javulásra számítanak 2012 első félévében.

Bővebben >>>

2011. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából.

A kis és közepes vállalkozások konjunktúramutatóiban csak részben tükröződik a 2011 első negyedévéhez képest a második negyedévre kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzet: a jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó indikátorok közül csak a termelési szint és a rendelésállomány mutatói csökkentek, míg a többi emelkedni tudott. Továbbá a mutatók – a rendelésállomány és a termelési szint indikátorát leszámítva – mind magasabb értéket értek el 2011 második negyedévében, mint egy évvel korábban. A jelenlegi helyzet megítélésének ambivalens alakulásával ellentétben a kis és közepes vállalkozások rövid távú várakozásaiban szinte egyöntetűen negatív irányú a változás 2011 nyarán: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke romlott, kivéve a várható üzleti helyzet megítélését. Mindezek fényében a KKV Konjunktúraindex értéke ismételten csökkent: a januári 12,7% és az áprilisi 10,1% után júliusban már csak 6,7%-os értéket ért el. A Bizonytalansági Index az első negyedévi csúcshoz képest (0,451) valamelyest visszaesett (0,432), ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a kis és közepes vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően, azaz egyre inkább egyértelmű a cégek romló konjunkturális helyzete.

Bővebben >>>

2011. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a Figyelővel és a Volksbankkal közösen indított kutatásában, a KKV Körképben 2011 júliusában a huszonhetedik alkalommal vizsgálta meg a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és az e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A vállalkozások konjunkturális helyzetére vonatkozó kérdéseken kívül minden esetben olyan aktuális témákat, problémákat és az erre adott vállalati reakciókat vizsgálunk, amelyek fontos szerepet játszanak e vállalatcsoport alkalmazkodóképessége, jövedelmi helyzete és fejlődése szempontjából. 2011 júliusában a kutatás a magyarországi cégek körében előforduló késedelmes fizetés és lánctartozás okozta problémákat térképezte fel.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a kis- és közepes vállalkozások partnereinek egyharmada rendszeresen a fizetési határidő lejárta után fizet és a késedelmesen befolyó összeg a teljes értékesítés 38%-át teszi ki, tehát a késedelmes fizetés elterjedtsége és mélysége 2011 közepén hasonló mértékű volt, mint fél évvel ezelőtt. A késedelmes fizetés leginkább az építőipari cégeket sújtja, legkevésbé pedig a döntően exportáló cégek körében okoz ez problémát. A tartozási láncban résztvevő cégek aránya 45%-ra emelkedett az elmúlt fél év során. A lánctartozás az építőipari vállalatoknál fordul elő a leggyakrabban: több, mint 70%-uknak okoz ez problémát.

Bővebben >>>

2011. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 júliusában hetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt céget keresünk fel, melyek reprezentálják a Magyarországon működő cégek gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

A 2011. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a magyar vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetre vonatkozó konjunktúramutatói – a termelési szint indikátora kivételével – mind emelkedést mutattak 2011 júliusában, így csak részben tükrözik az előző negyedévhez képest kedvezőtlenebbé vált makrogazdasági helyzetet. A vállalatok rövid távú várakozásai azonban jelentős negatív irányú elmozdulást mutatnak: a várható üzleti helyzet megítélését kivéve a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke csökkent. Mindezek következtében a GVI negyedéves Konjunktúraindexe tovább csökkent 2011. második negyedévében a januári csúcs után, és a Bizonytalansági Index is visszaesést mutat az előző negyedévi értékhez képest.

A cégek exporttevékenységét tekintve elmondható, hogy a konjunktúraindex a döntően exportáló cégek esetében mutatja a legmagasabb értéket, de az index 2010 júliusa óta tartó emelkedése 2011 nyarán negatív tendenciába fordult. Az exportáló cégek általában optimistábban tekintenek a következő fél év üzleti helyzetére, mint a hazai piacra termelők, létszámbővítésre azonban csak a belföldre termelő vállalkozások esetében lehet számítani. A beruházási aktivitás alakulását tekintve az adatok visszaesést valószínűsítenek a következő hónapokra a Magyarországon működő vállalatok körében.

Bővebben >>>

2011. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel során a vállalkozások Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT) kapcsolatos tudását és véleményét is feltérképeztük. Az adatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók 78%-a ismeri az ÚSZT-t, a program keretein belüli pályázati lehetőségeket, azonban csak 43%-uk tervezi ezeket kihasználni. Az ÚSZT ismeretét illetően viszonylag nagy a hasonlóság a különböző paraméterekkel rendelkező cégeknél, de az elmondható, hogy leginkább a tisztán hazai tulajdonban álló vállalkozások ismerik a programot és ezen cégek közül szándékoznak legtöbben pályázni is az ÚSZT keretein belül.

A megkérdezetteknek alig több, mint a fele indult az elmúlt öt évben állami, illetve uniós pályázatokon, a pályázás a nagy létszámú cégek körében volt a leggyakoribb. Az adatok szerint a pályázaton nyertes cégek aránya a vállalatmérettel együtt emelkedik.

A Széchenyi Kártya Programban válaszadóink 16%-a vesz részt. E program az általunk vizsgált cégek között a 10 fősnél kisebb vállalkozások és az építőipari cégek körében a legelterjedtebb.

Bővebben >>>

2011. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel vállalati empirikus adatfelvételre alapozva vizsgálja és elemezze a magyarországi kis- és közepes vállalati szektor üzleti helyzetét, kilátásait és e cégek üzleti helyzetét befolyásoló tényezőket. A kormány javaslatára az Országgyűlés 2011-ben a magyar személyi jövedelemadózást több lényeges ponton megváltoztatta. Az ezzel kapcsolatos előzetes várakozás az volt, hogy senki sem fog rosszabbul járni az új rendszer bevezetésével, azonban több elemzés is rámutatott arra, hogy lesznek olyanok, akiknek – változatlan bruttó bérek mellett – nettó jövedelme csökkenni fog 2011-ben. Az MKIK GVI elemzésének célja, hogy bemutassa, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében a dolgozókat hogyan érintette a 2011-től bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve milyen vállalatok dolgozóinál jár inkább a nettó bérek csökkenésével. Harmadik kérdésként annak vizsgálatára kerül sor, hogy a vállalkozások hogyan reagáltak a személyi jövedelemadózásban bekövetkezett változásokra, vagyis milyen vállalati alkalmazkodás volt megfigyelhető 2011 áprilisáig, az adatfelvétel lezárásáig.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kis-és közepes vállalkozások 36 százaléka nem növelte a dolgozók bruttó bérét 2011-ben. A vállalkozások nagyobb része viszont emelte a béreket. A cégek 27 százaléka esetében 5 százalék alatti, míg 36 százaléka esetében 5 százalék feletti a béremelés mértéke. A béremelés tényét és mértékét a vállalat üzleti helyzete és kilátásai befolyásolják számottevően: a kedvező üzleti kilátások nagyobb béremelést valószínűsítenek.

Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalkozások 82 százalékánál találunk olyan dolgozót, akinek a reáljövedelme csökkenhetett az adórendszer 2011-ben bevezetett változtatása következtében. Azon vállalkozásoknál, amelyek tisztán magyar tulajdonban vannak, a foglalkoztatottak átlagosan 53%-át érintette így az új szja törvény, míg a tisztán külföldi tulajdonban lévő cégeknél ez az arány csupán 36%.

A személyi jövedelemadó szabályok változása különböző alkalmazkodási lépéseket indíthat el a vállalatok körében. A cégek 52 százaléka saját bevallása szerint teljesen, további 19 százaléka részben kompenzálja a dolgozók kieső bérét. A maradék 29 százalék azonban egyáltalán nem tudja kárpótolni az érintett dolgozókat a kieső jövedelem miatt. A jó üzleti helyzetben lévő cégek teljesen, illetve részben kompenzálni tudják a kieső béreket, míg a rossz üzleti helyzetben lévők jellemzően nem képesek semmilyen kompenzációra.

Bővebben >>>

2011. május 1.Kutatás
Gazdaság Havi Tájékoztató

2011 áprilisában huszonhetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat Magyarországon, és része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának is. A megkeresett vállalkozások közül áprilisban 1803 cég vezetője töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A 2011. áprilisi adatfelvétel tanúsága szerint Magyarországon tovább folytatódott az üzleti bizalom 2009. október óta megfigyelhető javulása a vállalkozások körében. A GVI Konjunktúra Mutatója további javulást jelez az elmúlt félévhez képest: áprilisban +16,8 pontra nőtt az októberi +10,4-es értékről. A GVI Bizonytalansági Mutató értéke nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Az eredmények szerint tehát folytatódott az üzleti bizalom javulása a magyar vállalati szektorban, bár az üzleti helyzet megítélésével és a várakozásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is elég jelentős. Hosszabb távon, az előző évek áprilisi adataival összehasonlítva, az idei eredmények ugyancsak javulást jeleznek, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a mutató most elért szintje még mindig elmarad az 1998-2002-es évek szintjétől. A magyar gazdaságban tovább folytatódott a válságból való kilábalás, de ez a folyamat – visszatekintve az elmúlt három év gazdasági történéseire – nagyon lassan és vontatottan halad.

Bővebben >>>

2011. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI Válságföldrajz című kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését tűzte ki célul. Ennek keretében a válság kezdetétől részletesen elemezzük a munkanélküliség, az elbocsátások és a munkaerőpiacról való kilépés területi különbségeinek időbeli változását.

A legfrissebb adatok szerint 2010 második félévében folytatódtak a munkaerőpiacon az első félévben megindult pozitív változások, bár ez csak kis mértékű javulást jelent. A nyilvántartott álláskeresők regiszterében 2010 májusától kezdve hónapról hónapra relatíve kevesebb álláskereső szerepelt, mint egy évvel korábban. A KSH felmérése alapján elmondható, hogy bár 2010 második félévében növekedett az alkalmazásban állók száma és csökkent a munkanélkülieké, e változások még mindig nem jelentenek igazi áttörést.

Az átlagosnál jóval kedvezőbb helyzetű északnyugati országrész térségei a fellendülés időszakának is egyértelmű nyerteseivé váltak. Az exportorientált feldolgozóipart koncentráló kistérségekben a korábbi visszaesést dinamikus javulás váltotta fel. Ezzel szemben az elmaradottabb déli és keleti országrészben a téli hónapokban ismét kedvezőtlen irányba fordultak a tendenciák. A fővárosi agglomerációban még nem észlelhetők a pozitív változás jelei: itt még mindig növekszik az álláskeresők létszáma és aránya is, bár ez az arány nem éri el az országos átlag felét sem. Úgy tűnik tehát, hogy a fővárosi munkapiac a konjunkturális hullámzásokra a javulás időszakában is késve reagál.

Bővebben >>>

2011. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 óta folytatja a „Diplomás pályakezdők a versenyszektorban” elnevezésű kutatási programot, amelynek keretében évente felmérést készít a diplomás pályakezdők jelenlegi és jövőbeli foglalkoztatásának jellemzőiről, a foglalkoztatottság trendjeiről, nehézségeiről, beleértve a diplomás pályakezdők bérezését, kompetenciáit, illetve a felsőoktatási intézmények elfogadottságát és presztízsét. Az adatfelvételekre rendszerint tavasszal kerül sor, ekkor a KSH hivatalos statisztikái szerint összeállított kvóta alapján kiválasztott személyzeti ügyekért felelős vállalatvezetőket vagy – kisebb cégek esetében – az általános vállalati vezetőket kérdezik meg.

A kutatási program elsődleges célja a felsőoktatás szereplői, a döntéshozók, az intézmények vezetői, a továbbtanulás vagy szakosodás előtt álló fiatalok és a munkáltatók tájékoztatása, és ezen keresztül az egyéni döntések meghozatalához való segítségnyújtás. Így a hangsúly a felsőoktatás merev, központi irányítása helyett egy olyan önszabályozó mechanizmusra helyeződhet át, amelynek egyik részét alkotják az említett vállalati felmérések, de hasonlóan fontos szerepet töltenek be a makrogazdasági előrejelzések, a karrierépítő és tanácsadó szolgáltatások, valamint a vállalati szféra és a felsőoktatás közötti kapcsolatok és együttműködések. Ez a rendszer – a piaci alapokra épülő mechanizmusokhoz hasonlóan – akkor működhet hatékonyan, ha a szereplők egyrészt hozzáférhetnek a szükséges információkhoz, másrészt egyaránt nyitottak az információk befogadására és szolgáltatására, illetve felismerik az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket. A GVI ezt a célt kívánja szolgálni kutatásaival, s egyben szeretné elősegíteni a fent vázolt, a felsőoktatás és a vállalati oldal közötti egyensúlyt szabályozó mechanizmus elemeinek kiépítését.

A 2011-es kiadvány célja, hogy a laikusok számára is érthető módon, látványos ábrákon keresztül mutassa be a diplomás pályakezdők és a felsőoktatási intézmények helyzetének, megítélésnek néhány aspektusát. Az elemzés alapját a legutóbbi három adatfelvétel eredményei, összesen 6246 vállalati vezető válaszai (2008-ban 3508, 2009-ben 1306, 2010-ben 1432), valamint a HR-tanácsadókkal és fejvadászokkal készült szakértői interjúk képezik.

Bővebben >>>

2011. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2006-ban kutatást végzett az egyetemi honlapokon elérhető információk feltérképezésére. Kíváncsiak voltunk, hogy a magyar felsőoktatási intézmények oktatói mennyire tartják fontosnak, hogy elérhetőségeiket, tudományos munkájukat, vagy akár tansegédleteiket közzétegyenek az interneten, ezekkel az információkkal segítve azokat a hallgatókat és érdeklődőket, akik felkeresik az egyetemi honlapokat. A kutatás második szakaszára 2010-ben került sor, ekkor azt kíséreltük meg felderíteni, hogy az elmúlt évek folyamán hogyan változott az egyetemi honlapok információtelítettsége, történt-e előrelépés a honlapok információtartalmát tekintve.

A kutatás témájának és céljának megfelelően az adatgyűjtés kizárólag interneten keresztül történt, az elemzés alapjául szolgáló adatbázist a tanszéki honlapokon megtalálható információk képezik. Az adatgyűjtés 2010. december 1. és 2011. január 6. között zajlott le.

Az elemzés alapját azok a magyarországi egyetemek képezik, amelyeken működik közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, vagy gazdálkodástudományi kar. E leszűkítés oka, hogy a gazdasági jellegű képzések nagy népszerűségnek örvendenek, illetve Magyarországon több városban és egyetemen folyik gazdasági képzés, így nagy elemszámú és változatos mintán végezhettük el az elemzést. A vizsgáltba így tizenegy magyar egyetem került be, illetve – hogy a kapott eredmények értelmezhetőek legyenek – bevonásra került a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF), mint magyar főiskola, a krakkói Uniwersytet Jagielloński (UJ), mint Magyarországhoz hasonló fejlettségű ország egyeteme, illetve az egyesült államokbeli Stanford Egyetem. Ezeknek a felsőoktatási intézményeknek a gazdasági karai képezik a viszonyítási alapot, mellyel összehasonlíthatóvá válik a magyar egyetemek honlapjainak információtartalma.

Bővebben >>>