Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2013. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A KKV Körkép kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

2013 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés.

Bővebben >>>

2013. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A GVI legújabb kutatásának célja az volt, hogy egy, a gimnáziumok 9-12. osztályát végzők körében folytatott adatfelvételre alapozva képet kapjunk a diákok továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Ehhez egy rövid önkitöltős kérdőívet állítottunk össze és a gimnáziumok több szempont alapján kiválasztott mintáját kerestük fel. Mindezzel együtt a minta kialakításánál nem törekedhettünk arra, hogy a minta valamilyen előre kiválasztott szempont (pl. gimnáziumok felvételi arányszám szerinti sorrendje, területi elhelyezkedése, vagy a tanulók összetétele) szerint arányos legyen. A kiválasztás során a gimnáziumokat a felvételi arányszámok szerint két csoportba - elitgimnázium, nem elitgimnázium - soroltuk, illetve a budapesti gimnáziumok mellett több vidéki gimnáziumot is kiválasztottunk.

A vizsgálatra 2013. április 23. és június 26. között került sor, a középiskolai rangsor alapján kvótás módszerrel kiválasztott hat budapesti és vidéki gimnáziumban a diákok papír alapú, valamint online - számítógéppel vagy okostelefonnal megválaszolható - kérdőívet töltöttek ki. Eredményeink 592 gimnazista válaszain alapulnak.

Bővebben >>>

2013. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A 2012-es évben több ponton is változott a bérek jogszabályi környezete. A változások a munkavállalók 74 százalékát érintették, az érintettség azonban jelentősen különbözik az egyes gazdasági ágakban. Az 5 és 50 fő közötti, érintett vállalatok 80 százaléka végrehajtotta az elvárt béremelést. Az elvárt béremelést végrehajtó vállalatoknak pedig a 93 százaléka kompenzálta az elvárt béremelésre jogosultak teljes körét, azaz a jogszabályi környezet változásában érintett valamennyi munkavállalót. Az MKIK GVI legújabb elemzése azt vizsgálja, hogy a jogszabályi környezet változásának eredményeképpen megnövekedett vállalati terhek milyen hatást gyakoroltak a kisvállalkozások foglalkoztatási helyzetére. Az elemzések szerint, ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. Az elvárt béremelés formája (nem kötelező jellege) és a bérkompenzáció intézménye miatt azonban ez nem így történt: az elvárt béremelés, amelyet a bérkompenzáció intézménye részben semlegesített, nem vezetett állások megszűnéshez, inkább újonnan létrejövő munkahelyek megteremtését nehezítette meg.

Bővebben >>>

2013. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2013 áprilisában harmincegyedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év áprilisában a megkeresett vállalkozások közül 3.500 cégnél töltötték ki kérdőívünket - vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

A GVI konjunktúramutató az októberi 1,9 pontról, 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett. Ez továbbra is gyenge pozitív értékként jellemezhető, amit az is aláhúz, ha az adatokat az egyes évek áprilisi szintjeihez hasonlítjuk: ez a második legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta. A bizonytalansági mutató értéke 43,6 pontos szinten áll. Ez arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése. Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúravizsgálat adatai az idei évet övező bizonytalanság kismértékű csökkenésére hívják fel a figyelmet.

Bővebben >>>

2013. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az MKIK GVI legfrissebb elemzése a be nem jelentett jövedelmeket, illetve ezek területi eltéréseit vizsgálja meg matematikai-statisztikai eszközök segítségével. A becsléshez a 2010-es kistérségi jövedelmi és fogyasztási adatokat vettük figyelembe. A becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelmek aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül. A becsült be nem jelentett jövedelem összegét korrigáltuk egy konstans értékkel úgy, hogy a be nem jelentett jövedelemarány 18%-os legyen országos szinten.

A területi eltéréseket illetően az állapítható meg, hogy a rejtett gazdaságból származó jövedelmek aránya kisebb az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja néhány nagyvállalat. A be nem jelentett jövedelmek aránya a vidéki átlagnak megfelelő, illetve a kevéssel az alatti jövedelmű kistérségekben a legjelentősebb. Másik fontos megállapításunk, hogy csupán a kistérségek negyedénél kisebb a be nem jelentett jövedelem aránya 18%-nál, ugyanakkor ezekben a kistérségekben él az ország népességének fele.

Bővebben >>>

2013. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2013 januárjában tizenharmadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400 céget keresünk fel, amelyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A felmérés által tíz különböző, a cégek üzleti helyzetére és kilátásaira vonatkozó konjunktúra-indikátor alakulását vizsgáljuk és összegezzük a GVI Konjunktúra Index formájában.

A legfrissebb eredmények az előző negyedévhez képest kedvezőbbé vált gazdasági körülményekről árulkodnak. A GVI negyedéves Konjunktúra Indexe nagy mértékben megemelkedett és az előző negyedévi mélypontját követően az utoljára 2011 második negyedévében mért szintre ugrott. Mind a vállalatok jelenlegi üzleti helyzete, mind rövid távú várakozásaik tekintetében egyöntetűen pozitív irányú változás zajlott le 2012 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke meredeken nőtt. A vállalatok a várható létszámváltozás kapcsán a felmérés története során sosem tapasztalt optimizmusról számoltak be. A várható beruházási aktivitás indikátora nagyarányú növekedés után a beruházások intenzívebbé válását jelképező pozitív tartományba lépett. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

Bővebben >>>

2013. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. közös, KKV Körkép című negyedéves kutatásának keretében készült. A felmérés során azonos szerkezetű, körülbelül 300 elemű, kis- és közepes vállalkozásokból álló mintát használunk.

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a korrupció észlelése miként befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget, és hogy melyik korrupcióval kapcsolatos tapasztalatnak van leginkább hatása az elégedettségre. Először bemutatjuk a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos percepcióinak változását, illetve az intézményi környezettel való elégedettségük alakulását a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban, majd arra keressük a választ, hogy milyen változók vannak hatással az elégedettség alakulására. Elemzésünk megmutatja, hogy minél nagyobb mértékű a korrupció, annál negatívabban ítélik meg a cégvezetők az intézményi környezetet. A korrupciós tapasztalatok közül az teszi szignifikánsan elégedetlenebbé a vállalatvezetőket, ha úgy látják, hogy cégük piacán csúszópénzt kell fizetni, ha hozzá akarnak jutni valamihez, illetve ha jelentős problémának tartják a korrupciót. A korrupcióval foglalkozó kutatások egy része percepción alapszik - elemzésünk megmutatja, hogy a szubjektív vélemények valóban relevánsak abból a szempontból, hogy függenek a korrupciós tapasztalatoktól.

Bővebben >>>

2013. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2012 őszén hetedik alkalommal került sor a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerő-piaci döntéseit felmérő vállalati empirikus vizsgálatra. A "Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis" kutatásának legutóbbi adatfelvétele során az NMH és az MKIK GVI munkatársai 6782 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről.

Az eredmények szerint enyhén pozitív létszámfelvételi szándékkal jellemezhető a magyar versenyszféra következő évi várakozása. Míg 2012-ben 10 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette, addig a 2013-ban ugyanez az arány 14 százalék. E szerint jövőre több vállalatnál várható létszámfelvétel, mint idén.

2013-ban a valószínűsíthető forgatókönyv alapján 0,2 százalékkal csökken az alkalmazásban állók száma a versenyszektorban. A pesszimista forgatókönyv szerint 0,8 százalékkal csökken, az optimista forgatókönyv szerint 1 százalékkal nő az alkalmazásban állók létszáma a versenyszektorban. A valószínűsíthető forgatókönyv szerint az iparban 0,5 százalékkal nőhet az alkalmazásban állók létszáma. Ezzel szemben a többi gazdasági ágban csökkenés valószínűsíthető, leginkább a mezőgazdaságban, ahol 1,8 százalékos csökkenést prognosztizálunk. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a mezőgazdaság terén az optimista forgatókönyv szerint is csökkenés várható.

Bővebben >>>

2012. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A GVI makrogazdasági projektje keretében készült elemzés a magyar és az európai makrogazdasági helyzet legfontosabb jellemzőit vizsgálja, különös tekintettel a 2008-2009-es gazdasági válság hosszabb távú hatásaira és az azóta eltelt időszak folyamataira, az euróövezet válságának kibontakozására, valamint a közeljövő várható tendenciáira.

A makrogazdasági mutatók tanúsága szerint a 2008-2009-es világgazdasági válság igen súlyos sokkot okozott a fejlett gazdaságoknak. Az ebből való kilábalás több-kevesebb sikerrel ugyan megtörtént, de az európai gazdaságok régóta halmozódó adóssága, a halogatott államháztartási reformok és az ebből kialakuló euróválság újabb jelentős kihívás elé állította a gazdasági élet és az EU vezetőit.

A magyar gazdaságot tekintve a 2008 végén begyűrűzött válság egy lehetséges növekedési szakasz kezdetét törte derékba és igen súlyosan érintette a magyar gazdaságot: a termelés visszaesett, a külkereskedelem pangott, a beruházások leálltak, a munkanélküliség megugrott. A válság utáni fellendülés 2010-ben bekövetkezett, de ez a folyamat nem volt elég erős, a régió szinte valamennyi országa megelőzte a magyar gazdaságot. Az euróválság negatív hatása újfent visszavetették a növekedést, így 2012-ben Magyarország ismét recesszióba süllyedt és az üzleti bizalmi indexek azt jelzik, hogy a közeljövőben nem várható jelentős fellendülés.

Bővebben >>>

2012. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2012 októberében harmincadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3182 cégnél töltötték ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

Az eredmények a magyar vállalatok romló üzleti kilátásairól és e várakozásokat övező magas bizonytalansági szintről tájékoztatnak. A vállalatok várakozásai alapján stagnálás, illetve romló üzleti klíma várható 2012 végén, 2013 elején a magyar gazdaságban. Bár a GVI Konjunktúra Mutatója a pozitív tartományban maradt, értéke az áprilisi +8,7 pontról 1,9 pontra csökkent. A GVI Bizonytalansági Mutatójának értéke nem változott jelentősen április óta, továbbra is magas szinten áll.

A gazdasági válság által erőteljesen érintett szektorokban, különösen az építőiparban továbbra is erőteljesen érzékelhető a gazdasági válság hatása. Ebben a szektorban még egyáltalán nem láthatóak a kilábalás jelei.

Bővebben >>>