Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: gazdasági havi tájékoztató
    2013. november 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2013 októberében harminckettedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúra-vizsgálat. A kutatás része az Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúra-vizsgálatának. Ez év októberében a megkeresett vállalkozások közül 3.514 cégnél töltötték ki kérdőívünket.

    A GVI Konjunktúra Mutató az áprilisi +14 pontról, csaknem 10 pontos növekedést követően +23 pontra emelkedett. Ez közepesen magas értékként jellemezhető, utoljára 2010-ben állt hasonló szinten az indikátor. A bizonytalansági mutató értéke ezzel együtt nagyon magas, 55 pontos szinten áll. Ez utóbbi arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az erre az évre jellemző pozitív tendenciák megítélése. Sok vállalkozás üzleti helyzete nem javult, és várakozásaik sem pozitívak. Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúra-vizsgálat adatai - az idei és a következő évet övező nagyfokú bizonytalanság közepette - emelkedő GDP-növekedési ütemet vetítenek előre

    Bővebben >>>

    2013. október 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok Magyarországon nagyon sokrétűek, országos szinten gyakran nem egységesek. Írásunk ezen folyamatok elemzésének segítségével próbálja felrajzolni a magyarországi régiók társadalmi és gazdasági fejlettségét bemutató profiljait. Ez jelenti egyrészt a régiók helyzetértékelését és összehasonlítását, másrészt belső tagoltságuk feltárását, mivel a régiók sem tekinthetők homogénnek. Mindez jól szemléltethető az országos átlag százalékában mért, egy lakosra jutó GDP értékeivel.

    Közép-Magyarországot a többi régióhoz képest hatalmas fejlettségbeli előny jellemzi, minden más régió egy főre jutó GDP-je messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. Az egyik különösen rossz helyzetű régió Dél-Alföld, ezen belül is Békés a rendszerváltás óta az egyik leginkább leszakadó megye. Békés megye rendszerváltást követő gazdaság- és társadalomtörténetét a nehezen megközelíthető lokális munkaerő-piacok, az alacsony beruházási ráta, az alacsony vállalkozás-sűrűség, a külföldi cégek hiánya, a magas és az országos értékeket rendre meghaladó munkanélküliségi ráta, az országosnál alacsonyabb várható életkor, az elvándorlás és elnéptelenedés, a lakosság relatív jövedelmi helyzetének romlása jellemzi.

    Bővebben >>>

    2013. szeptember 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1.-én elindította Növekedési Hitelprogramját (NHP), a program részletei azonban már hónapokkal korábban ismertek voltak. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) KKV Körkép című, 2013. júliusi adatfelvételében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit.

    Az eredmények szerint a kis- és középvállalkozások alig több, mint fele rendelkezik valamilyen banki hitellel. A legelterjedtebb hiteltípus a forgóeszközhitel (ideértve az igénybevett bankszámlahitelt is), illetve legnagyobb arányban forint alapú hitelekkel rendelkeznek a vállalatok.

    2013 első féléve során a KKV-k alig egyharmadánál merült fel a hitelfelvétel szándéka. Többnyire a forgóeszközhitel (bankszámlahitel) felvételét fontolgatták a cégek, miközben a hitelt felvenni tervező vállalkozások kétharmada figyelembe vette a hitelfelvételt illető döntés meghozatala során az NHP-t. A hitelfelvételi terveknek végül háromnegyed része hitel-igényléssel zárult, amelyek döntő többsége az NHP keretében történt.

    Bővebben >>>

    2013. augusztus 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A KKV Körkép kutatás keretében az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2005 januárja óta negyedévente elemzi a kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzetét, rövid távú kilátásait és az e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezőket. E vizsgálat során negyedévente összesen 300, a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások területén működő céget keresünk fel, és elemezzük az eredményeket. A minta negyedévről negyedévre azonos szerkezetű marad, a megkérdezett vállalatok reprezentálják a kis- és közepes cégek csoportjának gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását.

    2013 második negyedévében vegyes, de inkább negatív képet mutatnak a kis- és közepes vállalkozások aktuális helyzetére vonatkozó indikátorok. Az előző negyedévhez képest csak az üzleti helyzet mutatója növekedett a jelen helyzetre vonatkozó indikátorok közül. Ezzel szemben a jövőre irányuló várakozások optimizmust jeleznek, hiszen a várható létszámalakulás stagnálását leszámítva az összes jövőre vonatkozó mutató értéke nőtt; különösen a várható beruházási aktivitás esetében szembetűnő az erőteljes emelkedés.

    Bővebben >>>

    2013. július 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A GVI legújabb kutatásának célja az volt, hogy egy, a gimnáziumok 9-12. osztályát végzők körében folytatott adatfelvételre alapozva képet kapjunk a diákok továbbtanulási szándékairól és arról, hogy e szándékok mennyire változnak a gimnáziumok és a tanulók néhány jellemzője szerint. Ehhez egy rövid önkitöltős kérdőívet állítottunk össze és a gimnáziumok több szempont alapján kiválasztott mintáját kerestük fel. Mindezzel együtt a minta kialakításánál nem törekedhettünk arra, hogy a minta valamilyen előre kiválasztott szempont (pl. gimnáziumok felvételi arányszám szerinti sorrendje, területi elhelyezkedése, vagy a tanulók összetétele) szerint arányos legyen. A kiválasztás során a gimnáziumokat a felvételi arányszámok szerint két csoportba - elitgimnázium, nem elitgimnázium - soroltuk, illetve a budapesti gimnáziumok mellett több vidéki gimnáziumot is kiválasztottunk.

    A vizsgálatra 2013. április 23. és június 26. között került sor, a középiskolai rangsor alapján kvótás módszerrel kiválasztott hat budapesti és vidéki gimnáziumban a diákok papír alapú, valamint online - számítógéppel vagy okostelefonnal megválaszolható - kérdőívet töltöttek ki. Eredményeink 592 gimnazista válaszain alapulnak.

    Bővebben >>>

    2013. június 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A 2012-es évben több ponton is változott a bérek jogszabályi környezete. A változások a munkavállalók 74 százalékát érintették, az érintettség azonban jelentősen különbözik az egyes gazdasági ágakban. Az 5 és 50 fő közötti, érintett vállalatok 80 százaléka végrehajtotta az elvárt béremelést. Az elvárt béremelést végrehajtó vállalatoknak pedig a 93 százaléka kompenzálta az elvárt béremelésre jogosultak teljes körét, azaz a jogszabályi környezet változásában érintett valamennyi munkavállalót. Az MKIK GVI legújabb elemzése azt vizsgálja, hogy a jogszabályi környezet változásának eredményeképpen megnövekedett vállalati terhek milyen hatást gyakoroltak a kisvállalkozások foglalkoztatási helyzetére. Az elemzések szerint, ha az elvárt béremelés kötelező lett volna és nem kapcsolódott volna hozzá bérkompenzáció, akkor a kisvállalkozásoknál állások szűntek volna meg, csökkent volna a foglalkoztatás. Az elvárt béremelés formája (nem kötelező jellege) és a bérkompenzáció intézménye miatt azonban ez nem így történt: az elvárt béremelés, amelyet a bérkompenzáció intézménye részben semlegesített, nem vezetett állások megszűnéshez, inkább újonnan létrejövő munkahelyek megteremtését nehezítette meg.

    Bővebben >>>

    2013. május 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2013 áprilisában harmincegyedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely több mint 14.000 cég megkeresésével készül minden évben áprilisban és októberben, a területi kamarák közreműködésével. Magyarországon ez a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat. A kutatás része a Eurochambres mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai konjunktúravizsgálatának. Ez év áprilisában a megkeresett vállalkozások közül 3.500 cégnél töltötték ki kérdőívünket - vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul.

    A GVI konjunktúramutató az októberi 1,9 pontról, 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett. Ez továbbra is gyenge pozitív értékként jellemezhető, amit az is aláhúz, ha az adatokat az egyes évek áprilisi szintjeihez hasonlítjuk: ez a második legalacsonyabb érték a vizsgálat kezdete (1998) óta. A bizonytalansági mutató értéke 43,6 pontos szinten áll. Ez arra utal, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű, vagy egyöntetű az eddigi tendenciák megítélése. Mindemellett a magyar gazdaság jelenlegi teljesítményére vonatkozó, már rendelkezésre álló adatok, valamint a GVI konjunktúravizsgálat adatai az idei évet övező bizonytalanság kismértékű csökkenésére hívják fel a figyelmet.

    Bővebben >>>

    2013. április 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az MKIK GVI legfrissebb elemzése a be nem jelentett jövedelmeket, illetve ezek területi eltéréseit vizsgálja meg matematikai-statisztikai eszközök segítségével. A becsléshez a 2010-es kistérségi jövedelmi és fogyasztási adatokat vettük figyelembe. A becslési eredmények szerint 17,3%-ra tehető a be nem jelentett jövedelmek aránya az összes (bejelentett és be nem jelentett) jövedelmen belül. A becsült be nem jelentett jövedelem összegét korrigáltuk egy konstans értékkel úgy, hogy a be nem jelentett jövedelemarány 18%-os legyen országos szinten.

    A területi eltéréseket illetően az állapítható meg, hogy a rejtett gazdaságból származó jövedelmek aránya kisebb az átlagosnál a magasabb jövedelmű, és az olyan kistérségekben, ahol a helyi gazdaság és munkaerőpiac alapja néhány nagyvállalat. A be nem jelentett jövedelmek aránya a vidéki átlagnak megfelelő, illetve a kevéssel az alatti jövedelmű kistérségekben a legjelentősebb. Másik fontos megállapításunk, hogy csupán a kistérségek negyedénél kisebb a be nem jelentett jövedelem aránya 18%-nál, ugyanakkor ezekben a kistérségekben él az ország népességének fele.

    Bővebben >>>

    2013. március 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2013 januárjában tizenharmadik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felvételére. E vizsgálat során negyedévente összesen 400 céget keresünk fel, amelyek reprezentálják a Magyarországon működő vállalkozások gazdasági teljesítményét és ágazati megoszlását. A felmérés által tíz különböző, a cégek üzleti helyzetére és kilátásaira vonatkozó konjunktúra-indikátor alakulását vizsgáljuk és összegezzük a GVI Konjunktúra Index formájában.

    A legfrissebb eredmények az előző negyedévhez képest kedvezőbbé vált gazdasági körülményekről árulkodnak. A GVI negyedéves Konjunktúra Indexe nagy mértékben megemelkedett és az előző negyedévi mélypontját követően az utoljára 2011 második negyedévében mért szintre ugrott. Mind a vállalatok jelenlegi üzleti helyzete, mind rövid távú várakozásaik tekintetében egyöntetűen pozitív irányú változás zajlott le 2012 végén: a következő fél évre vonatkozó valamennyi mutató értéke meredeken nőtt. A vállalatok a várható létszámváltozás kapcsán a felmérés története során sosem tapasztalt optimizmusról számoltak be. A várható beruházási aktivitás indikátora nagyarányú növekedés után a beruházások intenzívebbé válását jelképező pozitív tartományba lépett. A Bizonytalansági Index az előző negyedévi értékéhez képest valamelyest visszaesett, ami azt jelzi, hogy csökkent a vélemények különbözősége a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélését illetően.

    Bővebben >>>

    2013. február 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) és a Volksbank Zrt. közös, KKV Körkép című negyedéves kutatásának keretében készült. A felmérés során azonos szerkezetű, körülbelül 300 elemű, kis- és közepes vállalkozásokból álló mintát használunk.

    Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a korrupció észlelése miként befolyásolja az intézményi környezettel való elégedettséget, és hogy melyik korrupcióval kapcsolatos tapasztalatnak van leginkább hatása az elégedettségre. Először bemutatjuk a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos percepcióinak változását, illetve az intézményi környezettel való elégedettségük alakulását a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban, majd arra keressük a választ, hogy milyen változók vannak hatással az elégedettség alakulására. Elemzésünk megmutatja, hogy minél nagyobb mértékű a korrupció, annál negatívabban ítélik meg a cégvezetők az intézményi környezetet. A korrupciós tapasztalatok közül az teszi szignifikánsan elégedetlenebbé a vállalatvezetőket, ha úgy látják, hogy cégük piacán csúszópénzt kell fizetni, ha hozzá akarnak jutni valamihez, illetve ha jelentős problémának tartják a korrupciót. A korrupcióval foglalkozó kutatások egy része percepción alapszik - elemzésünk megmutatja, hogy a szubjektív vélemények valóban relevánsak abból a szempontból, hogy függenek a korrupciós tapasztalatoktól.

    Bővebben >>>