Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2001. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001. első negyedében a bruttó hazai termék (GDP) 4,4%-kal nőtt, ami ugyan elmarad az előző évi növekedéstől, de még mindig viszonylag magasnak mondható, európai viszonylatban is. A KSH előzetes adatai szerint az ipar hozzáadott értékének a növekedése lassult, a szolgáltató ágazatoké viszont emelkedett az előző évhez képest. Májusban tovább emelkedett az infláció üteme, éves szinten 10,8, az előző hónaphoz képest 0,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az üzemanyagok árának jelentős csökkenése miatt júniusra már szerényebb áremelkedés várható: éves szinten 10,2%-os inflációt jelzünk előre, ami azt jelenti, hogy az átlagos árszint májushoz képest nem változik Ezen belül azonban a mezőgazdasági termékek árindexe még tovább emelkedik, de a májusi havi 2,1%-nál lényegesen mérsékeltebb ütemben.
A forint árfolyamának erősödése feltehetően hamarosan más import-termékek árcsökkenésében, illetve áremelkedésének mérséklődésében is jelentkezni fog. Félő viszont, hogy az erős forint igen kedvezőtlen hatással lesz az exportra, ami rontja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleget. Az MKIK kutatóintézete és a regionális kamarák júniusban kérdőíves felmérést végeznek a vállalatok körében arról, hogy a forint erősödése milyen hatással van összes árbevételükre és jövedelmezőségükre, s vajon mekkora az a vállalati kör, amely a tömeges csődhelyzetek elkerülése érdekében támogatásra szorul. A kamarák a felmérés tapasztalatai alapján júliusban javaslatot dolgoznak ki a kormányzat számára. (a kérdőív megtalálható az intézet honlapján).

Bővebben >>>

2001. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az ipari termelés volumene 2001. márciusában az előző hónaphoz viszonyítva 6,8%-kal csökkent, s a 2000. márciusi bázishoz képest is – korrekciók nélkül - mindössze 2,7%-kal nőtt. Szezonális és munkanap-korrekciókkal az előző márciushoz képest a növekedés 5,3%-ot tesz ki, azonban ez is jóval elmarad a korábbi hónapok teljesítményétől. 2001. márciusában a külkereskedelmi mérleg hiánya 295,3 millió $ volt, ami 2000. márciusához képest nem jelent szignifikáns eltérést. Dollárban mérve folyó áron 2000. márciusához képest a kivitel és a behozatal egyaránt 14%-kal növekedett. Az előzetes adatok szerint 2001. márciusában a fizetési mérleg mindössze 73 millió eurós hiánnyal zárt, ami pontosan a fele az előző évi márciusinak (145 millió euró). A kedvező márciusi mérleg következtében az első háromhavi deficit alacsonyabb lett, mint a tavalyi időarányos hiány. A bruttó nominális átlagkereset 2001. január-márciusban 16,6%-kal, a nettó átlagkereset 15,2%-kal, a reálkereset 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában az átlagos havi bruttó kereset 94,835 Ft volt a jelzett időszakban, ami 17,9%-os növekedést jelez. A költségvetés szférában ezzel szemben csupán 13,4%-kal emelkedtek a bruttó havi bérek (91,334 forintra). A vállalkozói éven belüli hitel és betéti átlagkamatlábak enyhe mértékben emelkedtek márciusban. Az éven belüli lejáratra felvett hitelek átlagkamata 0,2 százalékponttal 12,4%-ra, az azonos lejáratra elhelyezett betétek átlagkamatlába pedig 0,1 százalékponttal 9,3%-ra nőtt.

Bővebben >>>

2001. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2001. februárjában az ipari termelés volumene 18,5%-kal nőtt az előző év februárhoz képest. Ez azt jelzi, hogy – legalábbis eddig - nem váltak be a növekedési ütem jelentős lassulására vonatkozó félelmek. A növekedés forrása továbbra is az export volt, amely az egy évvel korábbit 21,6%-kal haladta meg. A megelőző évek stagnálás-közeli állapotához képest 2000. év közepén - a jelek szerint -magához tért az építőipar, s a növekedés 2001. első két havában is folytatódott. 100 év amortizációs idővel és 4 milliós lakásállománnyal számolva évente 40 ezer új lakás építésére lenne szükség, hogy a lakásállomány ne öregedjen el. Ennek ellenére 1999-ben mindössze 19287, 2000-ben pedig 21600 új lakást vettek használatba (12%-os növekedés). A január-február havi 10% feletti fogyasztói árindex után márciusban is 10,5%-kal emelkedtek az árak az előző év márciusához képest. 2001. első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ami jóval gyorsabb, mint a korábbi, igen mérsékelt ütem.

Bővebben >>>

2001. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az ipari termelés volumene 2001. januárjában 16%-kal haladta meg a 2000. januári szintet. Ez arról tanúskodik, hogy a múlt év végén nem tört meg, csupán átmenetileg esett vissza az ipari termelés növekedési üteme Az ipari export 26,1%-kal (1999. januárjában 23,4% volt ez az érték), a belföldi értékesítés 8,8%-kal bővült a 2000. januári bázishoz viszonyítva. Az export 48,5%-át továbbra is a vámszabad területeken működő szervezetek adják. A kiskereskedelmi üzlethálózat 2000-ben további 8 ezer üzlettel bővült. A növekedési ütem évről- évre történő lassulása azonban azt mutatja, hogy az üzletág a telítettségi szinthez közelít. Az infláció makacssága óvatosságra intette a bankokat. Az éven túli lakossági hitelek (új hitelszerződésekkel súlyozott) átlagkamata a 2000. decemberi 20,6%-ról 2001. januárra 21%-ra emelkedett.

Bővebben >>>

2001. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Kimagasló évet zárt az ipar 2000-ben. Bruttó kibocsátásának volumene 18,3%-kal emelkedett, ami jócskán meghaladja az előző évi, szintén magas 10,5%-os növekedést. Ez elsősorban az exportértékesítés rendkívül gyors, 27,4%-os növekedésének köszönhető (1999-ben 22,9% volt ez az érték). A belföldi eladások volumene csak 9%-kal haladta meg az előző évit, ám már ez is sokkal kedvezőbb az 1999-ben mért szerény 1,7%-nál. A regisztrált munkanélküliek aránya az utolsó negyedévben tapasztalt erőteljes csökkenés eredményeként decemberre 5,7%-ra esett vissza. A gazdasági növekedés zömét ugyanakkor továbbra sem a foglalkoztatottság bővülése, hanem a termelékenység növekedése biztosította. A fog-lalkoztatottak száma 3,9 millió, a munkanélkülieké 250 ezer volt 2000. decemberében. 2001. januárban a fogyasztói kosár 1,5%-kal drágult az előző hónaphoz és 10,1%-kal 2000. januárjához képe st. Ez meghaladja a piaci előrejelzéseket és több az 1999. januári 9,8%-nál, s egyúttal egyáltalán nem illeszkedik a kormány által erre az évre várt infláció-csökkenés irányzatába.

Bővebben >>>

2001. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2000. decemberében a fogyasztói árak 10,1%-kal voltak magasabbak, mint az előző év decemberében, azaz a forint ennyivel ért kevesebbet, mint 1 évvel korábban. Az egész év átlagában azonban az árak összességükben csak 9,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, mivel az év közepén néhány hónapban igen alacsony volt az árindex, amely csak ezután. júliusban vett ismét emelkedő irányzatot. Az év folyamán megforduló irányzatot külső és belső folyamatok egyaránt táplálták. Külső tényezőt a világpiaci energiaárak drasztikus emelkedése jelentette, amely az ezáltal érintett különböző árucsoportokban nem egyformán érvényesült. A belső tényezőt elsősorban az élelmiszerárakra nehezedő áremelési nyomás képviselte, amely a korábbi időszak rendkívül nyomott, a termelési költségek növekedésével nem arányos élelmiszerárak következménye volt.
Ez évre a kormány 6%-os áremelkedést prognosztizál, amelynek feltételei azonban sem a várható termelési költségek, sem a kereslet oldaláról nem látszanak adottnak. Ebben az írásban két inflációs pályát rajzolunk fel, az egyikben az év végén az árak 7,5%-kal, a másikban 8,5%-kal haladják meg a tavaly decemberi szintet. A különbség abból adódik, hogy az optimistább szcenárióban jelentősebben csökkenő világpiaci energiaárakat tételeztünk fel és az élelmiszertermelők - egyébként valós költségnövekedésen alapuló - áremelési szándékainak az érvényesülését is korlátozottabbnak tekintettük. Voltaképpen mindkét verzió optimistának tekinthető abban az értelemben, hogy - mint az az elemzés utolsó oldalán található ábrából kitűnik -, az elmúlt két év igen hektikus ármozgásaival ellentétben, 2001-re egy egyértelműen, és erősen lefelé tartó trendet tételez fel.

Bővebben >>>