Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2003. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

2003. januárjában a vártnak megfelelően alakult az infláció, a fogyasztói árak 4,7%-kal haladták meg a tavaly januári szintet. A maginfláció, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,3% volt. Az ipari termelés 2002-ben mindössze 2,6%-kal bővült, ami 1995 óta a legalacsonyabb ütemet jelenti. Némileg bíztató jel mindazonáltal, hogy az év utolsó hónapjaiban már az éves átlagnál magasabb növekedést mértek. Tavaly a rendszerváltás óta a legnagyobb ütemben, 20,1%-kal nőtt az építőipar teljesítménye. Az elsősorban a belső keresletre érzékeny szektor konjunktúrája alapvetően a kormányzati megrendeléseknek, és a kedvezményes kamattámogatások által élénkített lakáspiacnak volt köszönhető.
Az elmúlt 12 év legmagasabb reálkereset-növekedése valósult meg tavaly, amikor átlagosan 13,6%-kal kaptak magasabb fizetést a munkavállalók, mint 2001-ben. A béremelkedés 1990 óta még soha nem haladta meg a 8%-ot, tehát a dinamika még a választási évhez képest is jelentős volt. A keresetek gyors növekedése (és a megtakarítási kedv lanyhulása) következtében tavaly 8,3%-kal bővült a hazai kiskereskedelmi forgalom volumene. A megnövekedett lakossági vásárlóerőnek, a drágulás mérséklődésének, a kínálat bővülésének, illetve a hipermarketláncok vidéki terjeszkedésének eredményeként a kiskereskedők 2002-ben összesen 4373 milliárd forint forgalmat könyvelhettek el. 2002-ben 3,4 milliárd euró hiánnyal zárt a külkereskedelmi mérleg, ami az előző évi áruforgalmi deficitnél 130 millió euróval kevesebb. A javulást jól mutatja, hogy a kivitel 7,4%-kal, a behozatal 6,4%-kal haladta meg az előző évi volument.

Bővebben >>>

2003. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A novemberi volt egymásutánban a negyedik hónap, amikor a külkereskedelmi hiány meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Korábban csupán a folyó fizetési mérleg jelezte a külső egyensúly romlását, most azonban már az áruforgalom alapú elszámolás is a deficit korábbinál lendületesebb növekedését mutatja. A folyó fizetési mérleg hiánya az év utolsó előtti hónapjában közel félmilliárd euró volt, amivel együtt a januártól halmozódó passzívum 3,16 milliárd euróra rúg. Ez a rendszerváltás óta a legmagasabb nominális hiány. A turizmus teljesítménye novemberben különösen kiábrándító volt, mindössze 85 millió euró volt a pozitív szaldó, szemben a tavaly ilyenkor kimutatott 233 millió euró szufficittel. Decemberben 4,8%-kal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakat, így az infláció a jegybank által célként kitűzött 4 plusz-mínusz 1%-os sávba esett. A 2002. évi átlagos drágulás –az egy évvel korábbi 9,2% után- 5,3% volt. Novemberben -egyértelműen a benzinárak esésének következtében- csökkentek az ipari termelői árak, amivel megtört az utóbbi 4 hónap enyhén emelkedő trendje. Pozitív jel, hogy lassan ugyan, de nő az ipari teljesítmény. A novemberi 2%-os növekedési ütem messze elmarad ugyan a korábbi évek eredményétől, de a 2001-es visszaesés megállt. A növekedés hajtóerejét még mindig az export adja (kedvező, hogy a külső piacok zsugorodása mellett is nő az exportértékesítés), a belső kereslet dinamikus növekedése inkább a szolgáltató ágazatokat és az importot húzza, az iparnak nem ad lendületet.

Bővebben >>>

2002. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A harmadik negyedévi beruházási illetve a GDP-adatok alapján nem igazán javult a gazdasági növekedés szerkezete. A külső konjunktúra romlása a feldolgozóipari beruházások adataiból tűnik ki leginkább; a 15%-os zsugorodás azt jelzi, hogy a magánszektor nem várja a világgazdasági helyzet javulását.
Az első tíz hónapban kedvezőbben alakult a külkereskedelmi egyenleg, mint tavaly január-októberben. Euróban számolva gyorsabban nőtt a kivitel, mint a behozatal, az EU-val szemben 4 milliárd euróra nőtt aktívumunk. Kedvező, hogy a gépipari kivitel és behozatal egyaránt fenntartja dinamikáját.
A folyó fizetési mérleg hiánya októberben meghaladta a 200 millió eurót, novemberben, az előzetes adatok szerint megközelítette a félmilliárd eurót. Ezzel folytatódik a fizetési mérleg hónapról-hónapra való romlásának tendenciája: az első tizenegy hónapra vonatkozó deficit már meghaladja a 3 milliárd eurót, ami több mint háromszorosan a tavalyi időarányosnak.
Kissé mérséklődött az infláció az év végén, ami elsősorban a benzinárak esésének köszönhető. Az ipari termelés az utóbbi hónapokban stagnálás közeli állapotban van, aminek oka elsősorban a belföldi eladások stagnálása, miközben az exportértékesítés, ha csökkenő ütemben is, de tovább bővül. 2002. harmadik negyedévében némileg csökkent a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme és tovább mérséklődött a kiskereskedelmi üzlethálózat bővüléséé. Emellett példátlan (bár csökkenő) ütemben növekszik a lakossági fogyasztás.

Bővebben >>>

2002. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A III. negyedévben folytatódott a szerény mértékû gazdasági növekedés, a GDP 3,4%-kal volt nagyobb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A beruházási kereslet kissé erõsödött, amit elsõsorban a lakásépítés felfutása váltott ki, a feldolgozóipari beruházások viszont továbbra is csökkentek, méghozzá még az elsõ félévinél is jelentõsebb mértékben, majdnem 15%-kal. A külsõ- és belsõ pénzügyi egyensúly romlott. Az infláció számottevõen lassult. Októberben a fogyasztói árak egyhavi átlagos áremelkedése 0,6% volt, éves szinten 4,9%-kal növekedtek az árak.
A foglalkozottak száma lényegében változatlan maradt, a munkanélkülieké kissé emelkedett. 2002 január-szeptemberben a bruttó átlagkeresetek 18,3%-kal, a nettó átlagkeresetek 18,6%-kal, a reálkeresetek 12,5%-kal nõttek. A bankközi forintügyletek kamatlába szeptemberben minden lejárat esetén mérséklõdött. A nem pénzügyi vállalati betétek és hitelek kamatlábai az éven belüli lejárat esetén kismértékben emelkedtek, míg az éven túli lejáratoknál csökkentek. A háztartási szektor esetében a kamatlábak gyakorlatilag nem változtak, kivéve az éven belüli fogyasztási és egyéb hiteleket, melyek kamatlába mérséklõdött. A turizmus területén 2002 elsõ kilenc hónapjában a vendégéjszakák számában és a bevételben egyaránt csökkenés következett be a múlt évhez képest. A belföldi vendégek számának növekedése nem tudja ellensúlyozni a volumenében jelentõsebb súlyt képviselõ külföldivendégforgalom csökkenését.

Bővebben >>>

2002. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A lakossági fogyasztás és az állami beruházások korábbi gyors növekedése ellenére a külkereskedelemben a behozatal és kivitel nagyjából egyforma ütemben nõtt. A belföldi felhasználás bõvüléséhez ugyanis nem a behozatal, hanem inkább a készletek leépülése szolgált forrásul, ami egyrészt a gyenge konjunktúrára utal, másrészt azonban a készletváltozás dinamikájának csökkenése önmagában is forrása lehet a jövõben egy kisebb élénkülésnek.
A nagy bérkiáramlás miatt érzékelhetõ az inflációs nyomás, ráadásul tavaly az év utolsó hónapjaiban erõteljesen csökkent az infláció, így alacsony a bázisadat. Valószínûleg az árindex a következõ hónapokban, év végén és/vagy jövõ év elején kismértékben emelkedni fog. A befektetõket elsõsorban az államháztartási deficit aggasztja: az államháztartási hiány a PM legújabb adatai szerint elérheti a GDP 8,6%-át (1450 milliárd forint), ezen belül a hagyományos GFS módszerrel számított államháztartási deficit is megközelíti a GDP 6%-át. A folyó fizetési mérleg hiánya pedig az elmúlt 12 hónapban csaknem megkétszerezõdött éves összevetésben. Az augusztusi deficit az elõzõ hónapokhoz képest ugyan nem tûnik nagynak, de figyelembe véve, hogy az elõzõ öt évben ez a hónap szezonális okokból mindig többlettel zárt, az egyenleg kifejezetten rossznak mondható. Szeptemberben azonban az elõzetes adatok szerint ismét rekordhiánnyal, 351 millió eurós deficittel zárt a folyó fizetési mérleg. Az ipari szektorban folytatódik az immár másfél éve tartó stagnálás. A recesszió-közeli állapotot – a belföldi értékesítések több éve tartó pangása mellett – az exportkereslet visszaesése okozza, melyet az állami eszközökkel gerjesztett lakossági és belföldi keresletélénkítés sem tud ellensúlyozni. A korábban a növekedés motorjának számító high-tech ágazatok
(számítógépgyártás, elektronika, telekommunikációs ipar) több mint egy éve képtelenek talpra állni. Az exportértékesítés további kedvezõtlen kilátásait támasztják alá a folyamatosan romló nyugat-európai konjunkturális elõrejelzések.

Bővebben >>>

2002. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdasági folyamatok csaknem minden területen romló tendenciát vagy gyenge teljesítményt mutatnak. A GDP-növekedés alacsonyabb a vártnál, a vállalati szektor beruházási tevékenysége gyenge, a feldolgozóipari beruházások 10%-kal zsugorodtak, növekszik a folyó hiány (jelentõsen nõtt augusztusban). A külsõ és belsõ egyensúlyi mutatók együttes romlása a befektetõk magatartására is kihat. A második negyedévben 3,3%-kal nõtt a gazdaság, azaz megtörni látszik a növekedés ütemének immár két éve tartó lassulása. A gazdasági növekedés szerkezete azonban kedvezõtlenül alakul: a beruházások alig növekednek, az ipar és a mezõgazdaság termelése pedig stagnál. Egyedül a lakossági fogyasztás növekedésének tulajdonítható, hogy megfordult a növekedési trend.
A beruházási kedv csökkenése nem kis részben az exportpiacok zsugorodásából származhat. A világméretekben egyébként is lanyhuló külföldi mûködõtõke-beruházások szempontjából Magyarország kissé háttérbe szorult: Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában ismét lendületet kapott a privatizáció, és ezekben az országokban többnyire magasabbak az állami támogatások is. Augusztusban tovább folytatódott a tizenhat hónapja tartó dezinfláció, a csökkenés azonban nagymértékben két olyan tényezõ következménye, melyek nem feltétlenül tartósak: a tavalyi gázáremelés következményeként keletkezett magasabb augusztusi bázis, valamint az idényáras termékek okozta élelmiszerár-csökkenés.
A júliusi kedvezõ ipari adatok ellenére nem várható látványos fellendülés; tartós exportkereslet-növekedésre csak az európai konjunktúra beköszönte után lehet számítani, ami azonban még várat magára. Ezt igazolja a rendelésállomány alakulása is: minden kiemelt feldolgozóipari ágazatban csökkent a 12 havi volumenindex, a belföldi rendelésállomány pedig a hazai értékesítéshez hasonlóan stagnáló értéket mutat.

Bővebben >>>

2002. augusztus 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A kedvezõtlen külsõ konjunktúra és az ipari termelés legalább egy éve tartó stagnálása ellenére a külkereskedelmi forgalom az év elsõ hét hónapjában kedvezõen alakult. Az exportbõvülés mértéke elérte a 8%-ot, s csupán Németországba 500 millióval nõtt az exportunk, elsõsorban egyetlen cég (Flextronics) elektronikai termékének köszönhetõen (X-box). Ennek elõállítását azonban már a Távol-Keletre telepítették, tehát ez a tétel nem javítja tovább az áruforgalmi egyenleget. Júliusban tovább folytatódott az immár bõ egy éve tartó dinamikus dezinfláció. A mostani adat az elmúlt bõ egy évtizedes idõszak mélypontját jelenti; ez után a szakértõk már a trend megtorpanására, esetleg megfordulására számítanak. Erre utal az is, hogy a drágulás “tehetetlenségét” jobban mutató, a szezonális hatásokat és a hatósági árdöntéseket kiszûrõ maginfláció az utóbbi hónapokban már jóval visszafogottabb ütemben csökkent, jelenleg 5,6%-on áll. Az utóbbi két hónap jónak nevezhetõ inflációs adatai alapján az elemzõk úgy vélik, hogy teljesülhet a jegybank idei év végére kitûzött inflációs célja, és nem lesz szükség az idén már kamatemelésre. Az elsõ félévben az ipari termelés mindössze 1,1%-kal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakában mért értéket, ami messze elmarad a korábbi évek kétszámjegyû növekedési ütemétõl. Nyolc megyében
visszaesés tapasztalható. Változást csak a külsõ kereslet élénkülése hozhat, ugyanis az ipari teljesítményt 8-10 multinacionális cég exporttevékenysége határozza meg, amelyek a gyenge világgazdasági konjunktúra miatt egyelõre nem bõvítik a kapacitásaikat. Az expanzív költségvetési és jövedelempolitika a lakossági fogyasztás felpörgésén keresztül valamelyest ellensúlyozni tudta a világgazdasági konjunktúra gyengülését, ez azonban a külsõ egyensúly és a versenyképesség romlásával járt. A költségvetés konszolidálása az uniós csatlakozás miatt is szükséges, és a termelékenységtõl elszakadó bérkiáramlás sem tartható fenn hosszabb távon. A mostani reálbérnövekedés egyfajta kompenzációként is értelmezhetõ az elmúlt évek elmaradt jövedelememelkedéseiért, de a jövõben a reálbér-növekedés mértékét a GDP-hez kell igazítani.

Bővebben >>>

2002. július 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Május-júniusban a makrogazdasági mutatók –az inflációs adat kivételével – kedvezõtlenül alakultak. A folyó fizetési mérleg májusra felhalmozott hiánya meghaladta a tavalyi egész évit, elsõsorban a szolgáltatások növekvõ deficitje miatt. Ezen belül az idegenforgalom is várakozáson alul teljesített az elsõ öt hónapban. Az államháztartás hiánya az elsõ félévben 500 milliárd forintot ért el, amivel hat hónap alatt az eredeti éves elõirányzat 99%-át teljesítette.
A piaci várakozásoknál rosszabb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok miatt a forint árfolyama június végén átmenetileg meggyengült (a sáv erõs szélén a 8% felé közelített), amire a jegybank kamatemeléssel reagált: 50 bázisponttal 9,5%-ra emelték az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát. Az ipar termelése továbbra is alig mutat élénkülést. A várakozások szerint azonban a második félévben a nemzetközi konjunktúra élénkülése kedvezõ hatással járhat az ipari kivitelre, így egész évben akár 4-5%-os ipari növekedés is megvalósulhat. Ehhez a kapacitások részben adottak, azonban bizonyos ágazatokban technológiai beruházásokra is szükség lenne. Ezek azonban váratnak magukra. A beruházások elsõ negyedévi 8,6%-os, a korábbinál jelentõsebb bõvülése mögött ugyanis kizárólag az állami infrastruktúra-építési valamint a lakásépítési beruházások állnak, a feldolgozóipar
beruházásai továbbra is csökkentek. A fenti tényezõk miatt kiemelkedõ viszont az építõipar termelésének emelkedése. A nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt, és országszerte növelni tudták termelésüket. Márciustól használt lakások vételére is felvehetõk az igen kedvezményes lakáshitelek, aminek következtében gyors ütemben nõtt a háztartási szektor ingatlanhitel-állománya, míg a megtakarítások továbbra is alacsony értéken stagnálnak.Május-júniusban a makrogazdasági mutatók –az inflációs adat kivételével – kedvezõtlenül alakultak.
A folyó fizetési mérleg májusra felhalmozott hiánya meghaladta a tavalyi egész évit, elsõsorban a szolgáltatások növekvõ deficitje miatt. Ezen belül az idegenforgalom is várakozáson alul teljesített az elsõ öt hónapban. Az államháztartás hiánya az elsõ félévben 500 milliárd forintot ért el, amivel hat hónap alatt az eredeti éves elõirányzat 99%-át teljesítette. A piaci várakozásoknál rosszabb államháztartási, illetve fizetésimérleg-adatok miatt a forint árfolyama június végén átmenetileg meggyengült (a sáv erõs szélén a 8% felé közelített), amire a jegybank kamatemeléssel reagált: 50 bázisponttal 9,5%-ra emelték az irányadó kéthetes jegybanki betét kamatát. Az ipar termelése továbbra is alig mutat élénkülést. A várakozások szerint azonban a második félévben a nemzetközi konjunktúra élénkülése kedvezõ hatással járhat az ipari kivitelre, így egész évben akár 4-5%-os ipari növekedés is megvalósulhat. Ehhez a kapacitások részben adottak, azonban bizonyos ágazatokban technológiai beruházásokra is szükség lenne. Ezek azonban váratnak magukra. A beruházások elsõ negyedévi 8,6%-os, a korábbinál jelentõsebb bõvülése mögött ugyanis kizárólag az állami infrastruktúra-építési valamint a lakásépítési beruházások állnak, a feldolgozóipar beruházásai továbbra is csökkentek. A fenti tényezõk miatt kiemelkedõ viszont az építõipar termelésének emelkedése. A nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt, és országszerte növelni tudták termelésüket. Márciustól használt lakások vételére is felvehetõk az igen kedvezményes lakáshitelek, aminek következtében gyors ütemben nõtt a háztartási szektor ingatlanhitel-állománya, míg a megtakarítások továbbra is alacsony értéken stagnálnak.

Bővebben >>>

2002. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Májusban ismét csökkent a fogyasztói árindex. Az áprilisi 6,1% után, májusban mindössze 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az elõzõ év májusához képest, az elsõ öt hónapban pedig összesen 6,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az árindex mérséklõdése annak ellenére következett be, hogy az év elsõ öt hónapjában meredeken emelkedtek a bérek, s ennek következtében a háztartások kereslete. A KSH GDP-adatai szerint a háztartások fogyasztása az elsõ negyedévben reálértékben 9,5%-kal, a társadalmi juttatásokat is beszámítva pedig 8,1%-kal emelkedtek. A bérek a versenyszférában több mint 15%-kal, a közszférában pedig 28%-kal emelkedtek az év elsõ négy hónapjában.
Az év elsõ felében jelentõsen nõtt a költségvetés hiánya, részben a jelentõs béremelések, részben egyéb költekezések következtében. Az elsõ hat hónapban az államháztartás (központi költségvetés és a TB-alapok) hiánya elérte az 500 milliárd forintot, ami nagyjából megegyezik az eredeti kétéves költségvetésben elfogadott teljes évi deficittel (486 milliárd a központi költségvetésben, és 17,2 milliárd a TB-alapoknál). A fizetési mérleg is számottevõ hiányt mutatott az elsõ 4 hónapban: a deficit megközelítette az 1 milliárd eurót (tavaly egész évben 1,2 milliárd euró volt a hiány), ami a fizetési mérleg szerinti árukereskedelem nagyobb hiányával, illetve az idegenforgalmi bevételeknek a tavalyitól való elmaradásával magyarázható. A vámstatisztika szerinti külkereskedelmi mérleg azonban nem mutat romlást. Az ipari termelés múlt év végi, ez év eleji csökkenése úgy tûnik megállt, de még nem lehet tudni, vajon az ipar túljutott-e a mélyponton. Az építõipar termelése viszont régóta nem látott mértékben nõ: az elsõ négy hónapban 26,9, ezen belül áprilisban 32.2%-kal emelkedett az építõipar teljesítménye, részben a lakásépítési boom, részben pedig az infrastrukturális beruházások megélénkülése következtében. Emellett folyamatosan emelkedik az építõipari megrendelések volumene.

Bővebben >>>

2002. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Áprilisban a fogyasztói árak változása rácáfolt a korábbi piaci várakozásokra, és a dezinfláció folytatódása helyett kismértékben emelkedett az árszínvonal. Az infláció csökkenésének a megtorpanásában szerepet játszott a belsõ fogyasztás dinamikus növekedése. Ez nem csak a bérkiáramlás miatt megugrott lakossági vásárlásoknak a következménye, hanem a költségvetési szektor elsõ négyhavi nagy költekezési hajlandóságának. Az élelmiszerárak ismételt emelkedése is nagy súllyal esett latba az árindex tendenciájának megfordulásában.
Az élénkülés jeleit mutatja az ipari termelés, melynek késõbbi változásait azonban jelentõsen befolyásolhatja a külsõ konjunktúra alakulása. Az új rendelések mértéke – bár fokozatosan csökkenõ mértékben, de - még márciusban is elmaradt az egy évvel korábbi szinttõl, és a teljes rendelésállománnyal is hasonló a helyzet.
Az ipari dinamika meglehetõsen egyenlõtlenül oszlik el az egyes régiók között: az elsõ negyedévben (éves összehasonlításban) 8 megyében visszaesés tapasztalható, míg Zalában és Somogyban (ahol viszonylag alacsony volt a bázis) 30% feletti volt a növekedés. Márciusban a köz- és magánszférában egyaránt folytatódott az elsõ két hónapra jellemzõ bérdinamika, a reálkeresetek a negyedév során 11,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ágazatok közül a pénzügyi tevékenység bérszintje emelkedett a legkevésbé, a közigazgatásban azonban 46%-ot meghaladó mértékû volt a növekedés. A vártnál kedvezõbben alakultak az elsõ negyedéves külkereskedelmi adatok. 2002-ben hónapról hónapra mind a kivitelben, mind a behozatalban a forgalom bõvülése tapasztalható így a mérleg hiánya is jóval kisebb a tavaly ilyenkor mért adatnál. Az elsõ negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) a KSH elõzetes jelentése szerint 2,9%-kal emelkedett, ami elmaradt a várakozásoktól.

Bővebben >>>