Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: gazdasági havi tájékoztató
    2004. március 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Januárban folytatódott a múlt év második felében elkezdődött gazdasági élénkülés. Az ipari termelés gyorsuló növekedését az exportértékesítés közel 20%-os felfutása magyarázza, míg a belföldi értékesítés szintje alacsonyabb volt a tavalyinál. A gyorsuló export az ipar túlnyomó részére jellemző: a feldolgozóipar 14 ágazata közül 12-ben kisebb-nagyobb mértékben nőtt a kivitel. Kiugróan gyors fejlődést a villamosgép- és műszergyártás ágazat mutatott.
    A külkereskedelmi forgalom is élénkült januárban. Az export dinamikája továbbra is meghaladta az importét, melynek hatására a külkereskedelmi passzívum közel a felére csökkent. A folyó fizetési mérleg deficitje mintegy egyötödével mérséklődött a tavalyi értékéhez képest. Ebben két tényező játszott meghatározó szerepet; részint a külkereskedelmi áruforgalom egyensúlyának javulása, részint a kamatjellegű kiadások csökkenése. Számottevően mérsékelte azonban a javuló tendenciát, hogy a szolgáltatásokból eredő bevételek és kiadások egyenlege romlott tavaly januárhoz képest, meghatározóan az idegenforgalmi bevételek visszaesése miatt.
    Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2004. január–februárban mintegy 60%-kal többet tett ki, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekmény közel 80%-a a központi költségvetésben jelent meg (többletkiadások a központi költségvetési szerveknél). Közel kétszeresére nőttek továbbá a lakástámogatások, és megemelkedtek az adósságszolgálati kiadások is. A múlt évre jellemző, korábbinál élénkebb áremelkedés ez év elején is megfigyelhető volt. Ebben több tényező is jelentős szerepet játszott, köztük a múlt évi kedvezőtlen mezőgazdasági termésered-mények, a forint árfolyamváltozása, az áfakulcsok módosítása és az energia drágulása. Ez utóbbi részben az importár növekedésével, részben az elmaradt energiaár-emelések pótlásával függ össze.

    Bővebben >>>

    2004. február 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2003 második felében élénkült Magyarországon a gazdasági növekedés. A gyorsuló növekedést a termelés oldaláról az ipar, illetve a beruházások alakulása alapozta meg. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely azonban az egyes ágazatokban nem volt egyenletes, sőt jelentős eltérések jellemezték. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak, míg a feldolgozóipar több területén csökkent vagy stagnált az export. Az ipar javuló kilátásaira utal, hogy a megfigyelt ipari ágazatok év végi rendelései számottevően nőttek.
    A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0,7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában – az elhúzódó és ke-mény tél miatt – bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződésállomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal. Az államháztartás hiánya bár éves szinten javult, továbbra is magas. Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.
    A fő termelői ágazatokban és a külkereskedelmi forgalomban a 2002-es csillapulás után tavaly ismét élénkebb ármozgások voltak, ami vagy az előző évinél nagyobb áremelkedést, vagy a csökkenéssel szemben szinten maradást jelentett. A változások az energia-szektor áralakulásával, a mezőgazdasági, élelmiszeripari termeléssel és értékesítéssel, valamint a forint árfolyamváltozásaival függtek össze.

    Bővebben >>>

    2004. január 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A magyar gazdaságban kedvező reálgazdasági folyamatok mutatkoztak: a november havi növekedési adatok is azt támasztják alá, hogy megállt a gazdaság lassuló tendenciája. Az ipari termelés gyorsuló növekedése továbbra is az exporton alapult: az előző év azonos időszakához viszonyítva 2003 első tizenegy hónapjában az ipari export 9,5%-kal nőtt, míg az ipar belföldi értékesítése csupán 0,8%-kal bővült. A foglalkoztatottság lassú emelkedése és a munkanélküliség csökkenése az utóbbi négy hónapban is tovább folytatódott. A külkereskedelmi mérleg romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas. A június óta tapasztalható exportnövekedés következtében 2003. januártól novemberig tartó időszakban a kivitel 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A behozatal második félévben is tapasztalható növekedése összességében 9%-os forgalom-bővülést mutat. Az import növekedésében – és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlásában – továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet. A folyó fizetési mérleg hiánya 141 millió euróval kisebb az előző havinál. Ennek alakulásában a reálgazdasági tranzakciók egyenlegének javulása játszott szerepet, valamint az áru-és a szolgáltatásforgalom három hónapja tapasztalható folyamatos növekedése. Novemberben az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest 1,1%-kal nőttek. A mezőgazdasági árak a tavalyi ütemet meghaladóan növekedtek. Mind a belföldi piaci árak, mind az exportárak emelkedtek valamelyest. A fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal voltak magasabbak 2003-ban az előző évhez viszonyítva.

    Bővebben >>>

    2003. december 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A III. negyedéves kedvezõ eredmények után az október havi növekedési adatok is azt támasztják alá, hogy megállt a gazdaság lassuló tendenciája. Az építõipar tízhavi teljesítménye gyakorlatilag megegyezik a tavalyi kiemelkedõen magas szinttel. Az idõszak utolsó hónapjában az építõipari teljesítmény 10%-kal meghaladta a tavalyit. Az ipari termelés gyorsuló növekedése továbbra is az exporton alapult. A belföldi kereslet a tízhónapos idõszak egészében gyakorlatilag stagnált, a hazai fogyasztói kereslet felfutása az idén sem gyakorolt húzóhatást a megfelelõ ipari ágazatok termelésére. A foglalkoztatottság lassú emelkedése és a munkanélküliség csökkenése az utóbbi három
    hónapban is tovább folytatódott. A külkereskedelmi mérleg romló tendenciát mutat, hiánya tartósan magas. Október hónapban megszakadt az a – január kivételével egész évben érvényesülõ – tendencia, amely szerint az import havi értékindexei rendre meghaladják az exportra számítottat. Az export június óta mutat élénkülést, melynek egyik összetevõje az ún. bázishatás megszûnése. A forgalom ugyanakkor nemcsak a megelõzõ évi idõszakok adataihoz képest bõvült: a külkereskedelmünk szeptember és október hónapra regisztrált értékei a legmagasabbak az év eddig eltelt hónapjai közül. Az import növekedésében – és ennek következtében a külkereskedelmi mérleg erõteljes romlásában – továbbra is a fogyasztási és a beruházási célú import növekedése, valamint az energiaimport mennyiségének és árszínvonalának emelkedése játszik szerepet. A folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 2,2-szeresére emelkedett január-októberben. Az egyensúlyromlást teljes egészében az áruk- és szolgáltatások külkereskedelmi forgalma okozta. A külkereskedelmi áruforgalom passzívumának emelkedése mellett a szolgáltatások korábban mindig aktív egyenlege is passzívumra változott az idén. Októberben az ipari termelõi árak a tavaly októberi csökkenéssel szemben emelkedtek az elõzõ év azonos hónapjához képest. A mezõgazdasági és az építõipai árak a tavalyi ütemet meghaladóan növekedtek. A behozatali árak csökkentek, a kiviteli árak valamelyest emelkedtek. Novemberben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben nõttek. A külkereskedelmi árak az I-III. negyedévben mind tavaly, mind az idén a behozatalban és a kivitelben is csökkentek.

    Bővebben >>>

    2003. november 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A magyar gazdaságban a III. negyedévben megállt a gazdasági növekedés lassulása. A versenyszektorban az ipar, az építõipar és a mezõgazdaság teljesítménye azonban eltérõen alakult. Határozott élénkülés tapasztalható a nagy gazdasági súlyt képviselõ iparban. A III. negyedévben elért növekedési ütem magasabb, mint az elsõ félévi teljesítmény, és meghaladja a tavaly III. negyedévi mértéket is. Az ipar fejlõdése továbbra is meghatározóan az exporton alapul, a termelés növekményének túlnyomó részét a külföldi piacokon értékesítették, miközben a belföldi eladás alig változott. Az élénkülés az ipar egyre több ágazatára terjed ki. A III. negyedévben azon ágazatok száma, amelyek termelése nem érte el a tavalyit vagy stagnált, négyre csökkent (textilipar, cipõipar, a vegyiparból a kõolaj-feldolgozás és az „egyéb” ágazat). Az ipari termelékenység mind az I–III. negyedéves idõszak egészében, mind a III. negyedévben gyorsabban nõtt, mint maga a termelés. Az építõipar I–III. negyedévi teljesítménye kissé alatta maradt a tavalyinak. A csökkenés a kiugróan magas bázishoz képest következett be. A III. negyedévben az építõipari vállalkozások már tartani, sõt kissé növelni tudták a tavalyi kiemelkedõen magas teljesítményüket. A mezõgazdasági termelés az idei súlyos aszálykár következtében a tavalyi alacsony szintet sem éri el. A III. negyedévben a GDP termelése és felhasználása között kialakult aránytalanság valamelyest mérséklõdött ugyan, de továbbra is nagy. A GDP növekedésében felhasználási (keresleti) oldalról meghatározó szerepe van a lakosság fogyasztásának. A lakossági fogyasztás alakulásával kapcsolatban álló adatok arra utalnak, hogy a növekedés üteme a III. negyedévben mérséklõdött, de így is nagyobb, mint a GDP-é. A folyó fizetési mérleg I–III. negyedévi hiánya több, mint duplája a tavalyinak. A hiány növekményéhez a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének romlása kétharmad részben járult hozzá, mintegy harmada pedig a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. A gazdaság reálfolyamataiban kialakult egyensúlyhiány következményeként magas és növekvõ az államháztartás deficitje.

    Bővebben >>>

    2003. október 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Magyarországon a főbb gazdasági ágak adatai alapján júliusaugusztusban az első félévhez képest enyhe gazdasági élénkülés tapasztalható. Az ipari termelés változatlanul exportvezérelt (az év első nyolc hónapjában a termelés teljes növekménye exportra ment), ezzel egyidejűleg a behozatal is a korábbinál gyorsabban nő. A belső értékesítés stagnál. Emellett az ágazati szélsőségek mérséklődése figyelhető meg az iparban. Az első félévhez képest nőtt azon ágazatok száma, melyek növelték teljesítményüket, és csökkent azoké, melyek nem érték el a tavalyi termelési szintet. Az építőipar jelentősen elmaradt a tavalyi igen magas szinttől, bár júliusaugusztusban már ismét növekedést mutatott az ágazat. Külkereskedelmünkben az év első nyolc hónapjában az import növekedési üteme hónapról hónapra jelentősen meghaladta az exportét. A forgalom előző évihez viszonyított változását jelző mutatók alakulását erőteljesen befolyásolja az ún. bázishatás: 2002 júniusától ugyanis már nem szerepel az exportban és az importban a videojáték előállításához kapcsolódó kiugróan nagy értékű forgalom. E bázishatás megszűnésével már az export is növekedést mutat. Az import növekedési dinamikáját, illetve a külkereskedelmi mérleg erőteljes romlását alapvetően
    meghatározza a fogyasztási célú, illetve az elmúlt három hónapban a beruházási célú import dinamikus bővülése, valamint az energiahordozók mennyiségének és árszínvonalának emelkedése. A folyó fizetési mérleg negatív egyenlege 2,2szerese a tavaly ilyenkorinak. A deficit teljes egészében az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. Az államháztartás hiánya szintén meghaladta a tavalyi év első három negyedévének igen magas szintjét.

    Bővebben >>>

    2003. szeptember 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Júliusban és augusztusban gyorsult az ipari termelés növekedési üteme. Folytatódott az ipari export bővülése, illetve az a több éve tartó tendencia, miszerint a belföldi kereslet dinamikus növekedése nem elsősorban magyar ipar termékeinek teremt piacot, hanem főként az importra gyakorol húzó hatást. Az építőipar teljesítménye az év eleji nagyon gyenge kezdés után szintén fokozatosan javult, és a január-júliusi időszakot tekintve már csak kismértékben maradt el a tavalyi kiugróan magas szinttől. A fogyasztóiár-emelkedés továbbra is alacsonyabb a múlt évinél. Az ágazatok közül az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek az élelmiszerek és a ruházati cikkek árai, elsősorban a szezonvégi kiárusításoknak köszönhetően. A szezonális hatások kiszűrésével számított folyó fizetési mérleg hiánya 2003 II. negyedévében jóval nagyobb volt, mint az előző negyedévben, aminek következtében a deficit az előző negyedévi stagnálást követően tovább romlott. A külkereskedelmi forgalom volumene emelkedett, és a növekedés üteme júliusban kissé gyorsult. A külkereskedelmi áruforgalom héthavi negatív egyenlege jelentősen emelkedett. A passzívum növekményének túlnyomó része továbbra is a feldolgozott termékek csoportjában keletkezett, ahol a kivitel jelentősen csökkent, a behozatal pedig emelkedett. Az import növekedését a változatlanul magas fogyasztói kereslet magyarázza. Az államháztartás egyensúlyromlása annak ellenére folytatódott, hogy a bevételek és a kiadások növekedésének ütemkülönbsége valamelyest mérséklődött. Az államháztartáson belül a központi költségvetés passzívumának növekedése gyorsabb volt, mint az államháztartás egészében. A deficit nagyobb része azonban a társadalombiztosítási alapoknál, azon belül is elsősorban az egészségbiztosítási alapnál keletkezett.

    Bővebben >>>

    2003. augusztus 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Júniusban az előző két havinál kisebb, az egy évvel korábbi szintnél azonban még mindig jóval nagyobb deficit keletkezett a külkereskedelmi mérlegben. Az egyensúly komolyabb javulásához az export magára találására lenne szükség, erre azonban rövid távon még kevés az esély, a gyengébb forint leghamarabb is a jövő év elejére hozhatja meg az egyenlegjavító hatását. Nullszaldó körüli eredménnyel zárta a júliusi hónapot az államháztartás (a helyi önkormányzatok egyenlege nélkül), ami megfelel az év hetedik hónapjára illő papírformának. Ezen belül a központi költségvetés bevételei júliusban meghaladták a kiadásokat (33,8 milliárd forint többlet alakult ki), ám az év első hét hónapjában a deficit így is elérte a 424 milliárd forintot. Hasonló problémával küzd a társadalombiztosítás alrendszere is. Júniusban sem mérséklődött a bérkiáramlás Magyarországon: nyár elején átlagosan 12,5%kal értek többet a nettó keresetek, mint egy évvel korábban. A gyors reálbérnövekedés továbbra is elsősorban a költségvetési szektorban jelentkezik: az itt dolgozók keresete csaknem 20%-kal haladta meg a tavalyit, reálértéken. Nemcsak a béradatokból, hanem a létszám alakulásából is arra következtethetünk, hogy egyelőre nem indult be a takarékosság a költségvetési szektorban. Júniusban közel 30 ezer fővel többen dolgoztak állami alkalmazásban, mint egy évvel korábban. Némileg gyorsult az ipari termelés növekedése a nyár folyamán, s a feldolgozóipari beruházások is élénkülést mutatnak. Júniusban az építőipar folytatva év eleji visszaeséséből származó lemaradásának ledolgozását, a februári mélyrepülés óta több mint harmadával növelte termelését. Feltehető, hogy az igazi építőipari szezonnak számító nyári, őszi hónapok során a lemaradás jelentősen csökken. Az építési engedélyek szerint azonban mintegy 10%kal kevesebb lakást adtak át az év második negyedében, mint egy esztendővel korábban.

    Bővebben >>>

    2003. július 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A belső kereslet mérséklődésének következtében lassult a gazdasági növekedés az első negyedévben. A bruttó hazai termék első negyedéves növekedési üteme (2,7%) elmarad mind a tavalyi év azonos időszakában, mind az előző negyedévben mért értéktől, azonban még mindig meghaladja az Európai Unió 1,1%-os ütemét. A felhasználás tekintetében a GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti különbség nem nőtt, de az eltérés változatlanul nagy. Az egyensúlyi helyzet továbbra is kedvezőtlen, az infláció azonban az első félévben mérséklődött. 2003 első negyedévében megtört a fizetési mérleg korábbi három egymást követő negyedévben tapasztalt gyors deficitnövekedése. Az egyenleg alakulásában alapvetően a reálgazdasági tranzakciók játszanak meghatározó szerepet, amelyek mérlegében csökkent a hiány, az áruforgalom egyenlegének javulásának köszönhetően. A szezonális hatásoktól megtisztított szolgáltatásokegyenleg is javult kismértékben az előző negyedévhez képest. A jövedelmek és a folyó transzferek alakulása hosszabb időszakot tekintve kiegyensúlyozott képet mutat. A külkereskedelemben tovább folytatódik (a januári hónap kivételével) az a 2002 augusztusában elkezdődött tendencia, amely szerint a behozatal változását jelző havi értékindexek magasabbak a kivitelinél. Míg decemberben, februárban és márciusban a kivitel mintegy 5, addig az utóbbi két hónapban már 9-11%ponttal maradt el a behozataltól, melynek következtében április és május hónapban az exportimport ollónk jelentősen megnyílt; a kereskedelmi mérlegünk jelentősen romlott. A bruttó ipari termelés növekedési üteme tovább gyorsult, és megfordult az építőipar teljesítményének első négy hónapos csökkenő tendenciája is.

    Bővebben >>>

    2003. június 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A világgazdasági trenddel párhuzamosan hazánkban is csökkent az infláció májusban. A külpiaci dekonjunktúra és az erõs forint hatására több évtizedes mélypontra csökkent a 12 havi drágulás üteme. A rendszerváltás óta most a legalacsonyabb az infláció Magyarországon. Ez azonban nem egyedi jellemzõ; az euróövezetben is 2% alatt van az árindex. Áprilisban folytatódott a külsõ egyensúly romlása: csaknem 600 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az év elsõ harmadában mért deficit csaknem duplája annak, amit tavaly ugyanebben az idõszakban mutattak ki. A finanszírozási szerkezet is igen kedvezõtlenül alakul. A deficit forrása teljes egészében az eladósodás. A gazdaság három szektora (lakosság, állam, vállalatok) közül alapvetõen a költségvetési szektor túlköltekezése magyarázza a folyó fizetési mérleg hiányának romlását. Folytatódott a külkereskedelmi egyensúly hónapok óta tartó romlása; csak áprilisban közel 600 millió euró hiány keletkezett. A kivitel mérséklõdik, a behozatal stagnál. Az államháztartás konszolidált hiánya január-májusban az egy évvel korábbival lényegében megegyezõ, 409 milliárd forint volt. Az ipar teljesítménye bíztatónak tûnik, hiszen a 2001-es visszaesés után 2002 eleje óta visszafogott ütemû, de egyenletes bõvülés figyelhetõ meg. Az építõipar teljesítménye a tavalyi kiugróan magas szinthez képest csökkent, de két évvel korábbinál jóval (január-áprilisban 11, áprilisban 19%-kal) magasabb.

    Bővebben >>>