Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
    Google kereső
    Hírfolyam
    Címke: gazdasági havi tájékoztató
    2005. november 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányról a korábbi tájékoztatóinkban többször tettünk említést. Ettől, a gazdasági és a pénzügyi stabilitás érintő kockázati tényezőtől eltekintve pozitívak a visszajelzések a gazdaság helyzetéről, a konjunkturális mutatók az év első 10 hónapjában határozottan kedvezően alakultak. Az ipar, az építőipar és a külkereskedelem is dinamikusan bővült, és erős maradt a vállalkozók beruházási hajlandósága. A gazdaság lendületét leginkább a kormányzat és a parlament alacsony hatékonysága, a hibás, vállalkozóellenes gazdaságpolitika és a tisztességtelen vállalkozói magatartás (nemfizetés, körbetartozás) fogják vissza. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi egyenlőség nagy ellensége a korrupció és becsületesség hiánya a kormányzati és a vállalkozói szektorban. Ezen a téren Magyarországon és a közép-kelet-európai régió legtöbb országában – a fokozatos javulás ellenére – még mindig szembetűnően rosszabb a helyzet, mint a nyugat-európai országokban.
    A világpiacon a nyersolaj ára stabilizálódni látszik. Relatív stabil volt a forint is az utóbbi hónapokban, a dollár továbbra is erős a nemzetközi piacokon az euróval szemben. Az építőipar teljesítményének dinamikus növekedése folytatódik, és a nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 III. negyedévében számottevően, 8,5%-kal 2004-hez képest. Nőtt a külkereskedelmi forgalom is, miközben a hiány csökkent az első tíz hónapban. Pozitívan alakult az első 10 hónapban a turizmusban érdekelt vállalkozások helyzete is, a vendégéjszakák száma 5%-kal, szállásdíjbevétel 13%-kal nőtt. A kiskereskedelem forgalmi adatai az élénk kereslet folytatódását vetítik előre. A a fogyasztói árak az első tizenegy hónapban, átlagosan 3,6%-kal voltak magasabbak mint egy évvel korábban.

    Bővebben >>>

    2005. október 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A pozitív konjunkturális mutatók és a fejlődési pálya ellenére a magas államháztartási hiány és az euró bevezetési céldátuma körüli bizonytalanság rontja az ország kockázati megítélését és növeli a gazdaság sérülékenységét. A globális tőkepiaci helyzet egyelőre még kedvező, de a tartósan magas olajár, ill. a forintárfolyamban és a hozamokban bekövetkező változás tartósan lassabb növekedést eredményezhet. A közszféra hatékonyságát tekintve Magyarország valószínűleg lemarad az uniós országoktól: a közalkalmazottak létszámának növekedése és az Ausztriával szembeni szembetűnő létszámtöbblet a közszféra racionalizálásának szükségességére utal. 2005. III. negyedévében kedvezően alakult a magyarországi cégek helyzete. A GVI és a KOPINT-DATORG konjunktúra felmérése egyaránt arra mutat, hogy emelkedett a feldolgozóipari cégek termelése, és az optimizmus a várható üzleti helyzet megítélésében és különösen az export várakozásokban érzékelhető. A lakásépítések piacát változatlanul
    az egy éve tartó visszafogott kereslet jellemzi. Nőtt ugyan a használatbavételi engedélyek száma, csökkent ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma. A lakásépítésekben a vállalati megrendelések súlya az elmúlt években folyamatosan emelkedett és megközelítette a lakossági megrendelések súlyát. Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,9%-kal, a 2004. szeptemberivel összehasonlítva 7,5%-kal növekedtek, a villamosenergia-, gáz-, gőz és vízellátás árai 14%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben kissé romlott a helyzet a munkaerőpiacon. A munkanélküliség ugyan uniós viszonylatban nem magas, de változatlanul alacsony a foglalkoztatási ráta, miközben tovább romlottak a fiatalok elhelyezkedési esélyei és nőtt a tartós munkanélküliség.

    Bővebben >>>

    2005. szeptember 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A GDP növekedési üteme 2005 végére várhatóan - a korábbi mérsékeltebb előrejelzésekkel szemben - eléri a 3,8 százalékot. Az ipari termelés dinamikusan növekszik, augusztusban 6,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül az első nyolc hónapban szembetűnő növekedést ért el a jármű-, a gép- és a műszergyártás. Az építőipari termelés bővülése – részben az útépítések hatására - augusztusban sem hagyott alább, az év első nyolc hónapjában 14 %-os volt a növekedés 2004 azonos időszakához képest. A külső gazdasági hatások közül rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, a nemzetközi kamatlábak alacsonyak és magas a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ugyanakkor a dinamikus világgazdasággal szemben az euró-övezet lanyha gazdaságán egyelőre nem mutatkoznak az élénkülés előjelei. A forint stabil, az infláció üteme szeptemberben 3,7 % volt. Az egyik legnagyobb kihívást a nemzetgazdaság számára továbbra is az államháztartás hiánya jelenti, aminek
    összege a harmadik negyedév végére megközelítette a GDP 5 %-át. A külkereskedelmi egyensúly augusztusban tovább javult, az első nyolc hónapban az export 7, az import 3 %-kal bővült az előző évhez viszonyítva, a folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas. Az idegenforgalom helyzete kedvezően alakult az első nyolc hónapban, 2004-hez képest 5%-kal több vendég 1%-kal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken, amelyek díjbevétele is jelentősen nőtt. A lakosság fogyasztási hitelállományának lassú növekedése mellett kedvezőtlen trend, hogy a kockázatos devizahitelek aránya 2005-ben meredeken emelkedik. Az alkalmazottak létszáma az év első nyolc hónapjában 2004-hez képest alig változott, a reálkereset 6,9 %-kal nőtt a nemzetgazdaságban.

    Bővebben >>>

    2005. augusztus 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A magyar gazdaság szolid, 4% körüli növekedést ért el 2005. I. félévében. A termelés húzóerejét továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, felhasználási oldalról pedig az export adja. A beruházási kedv a II. negyedévben tovább élénkült, ami részben az autóút-építések hatásának tudható be. A kedvező számokat némiképp beárnyékolja, hogy viszonylag nagy a spekulatív jellegű beruházások súlya. A beruházási kedvre és a gazdaság stabilitására is negatív hatást gyakorolhat, ha a költségvetési hiány problémája tartósan megoldatlan marad. A deficit miatt az IMF több ízben is bírálta a fiskális politikát, és jelentéseiben az állami kiadások racionalizálását, a nyugdíj-, egészségügyi és oktatási rendszer reformját sürgeti, valamint egy rugalmasabb munkaerőpiac és az alacsonyabb járulékok kívánatosságát
    hangsúlyozza. A munkáltatás költségei egyébként Magyarországon még mindig inkább alacsonyak, azonban az EU országai között hazánkban a legmagasabb a foglalkoztatás járulékos költségeinek aránya. A mezőgazdaságban az idei nyár a szőlőnek nem kedvezett, de a kalászos gabonák termésmennyisége a tavalyi rekordteljesítményt megközelítette, és az elmúlt öt év átlagát jelentős mértékben meg is haladta. A kiskereskedők forgalma az I. félévben a GDP növekedéssel közel azonos ütemben bővült, a fogyasztói árak augusztusban 3,6%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A 7,2 %-os munkanélküliség az év eleje óta stagnál, az aktivitási arány továbbra is alacsony.

    Bővebben >>>

    2005. július 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2005. II. negyedévében összességében kedvezően alakult a gazdaság helyzete. Az Ecostat legfrissebb gyorsbecslése szerint egyéves visszatekintésben 4 százalékkal nőhetett a bruttó hazai termék, ami az első negyedéves – naptári hatással korrigált – 3,5 százalékos növekedéssel a bővülés gyorsuló tendenciájára utal, miközben az eurózövezetben lassul a konjunktúra. Az év első hat hónapjában az ipari termelés volumene 5,9%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A feldolgozóipari vállalatok továbbra is kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, és megőrizték a kilátásokkal kapcsolatos optimizmusukat is. Az építőipar 2004. évi lendülete 2005. I. negyedévében folytatódott, májusban a termelés erőteljesen, igaz az előző hónapokhoz képest mérsékeltebb ütemben növekedett. A beruházások volumene kedvezően alakult az első negyedévben, az egy évvel korábbi szinthez képest 6,8 %-os bővülés valósult meg a nemzetgazdaságban. A termék-külkereskedelemben a kivitel májusban is gyorsabban nőtt, mint a behozatal, így tovább csökkenhetett a külkereskedelmi hiány. Január és június között az export értéke 8, az importé 2%-kal nőtt 2004. azonos időszakához viszonyítva. Kedvezően alakult a turisztikai ágazat helyzete; Január-májusban a hazai kereskedelmi szálláshelyeken a külföldi vendégek 7%-kal, a belföldi vendégek 2%-kal több éjszakát töltöttek el, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak az elmúlt egy évben 3,7 %-kal emelkedtek, a járműüzemanyagok drágulása azonban a 12 %-ot is meghaladta.

    Bővebben >>>

    2005. június 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A 2005. I. negyedévben tapasztalt átmeneti javulás után a II. negyedévben az eurózóna bruttó kibocsátása szerényebb, 0,2 % körüli ütemben növekedett amit a harmadik és negyedik negyedévben egyaránt várhatóan a növekedése enyhe, 0,1 százalékpontos gyorsulása követ – állítják az európai kutatóintézetek, köztük a müncheni ifo. A külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében vegyes képet mutat az Európai Unió. Németországban a többi között gondot okoz a működőtőke kiáramlása, csakúgy mint Hollandiában, vagy Svédországban. Magyarországon kedvező a helyzet és várhatóan folytatódik a növekvő trend. Az I. negyedévben a gazdasági növekedés – a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan – hazánkban is némileg lassult. Áprilisban az iparban, az építőiparban és a termékkivitelben is élénkülés következett be. A kiskereskedők a január–áprilisi időszak egészében 4 %-kal nagyobb volumenű forgalmat könyveltek el, mint egy évvel korábban, a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma azonban 3,2%-kal csökkent. A turizmus az év első öt hónapjában fellendült az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A külföldi vendégek ill. vendégéjszakáinak száma jelentősebben a belföldi vendégeké kisé visszafogottabb ütemben emelkedett. A háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai májusban csökkentek, és az átlagos kamatlábak csökkenése
    tapasztalható a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek és betéteinek esetében is.

    Bővebben >>>

    2005. május 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    A világgazdaság dinamikus növekedési üteme 2005 első negyedévében kissé csillapodott de még mindig erőteljes a konjunktúra. A növekedésben továbbra is nagy szerepet játszik Kína és az Egyesült Államok változatlanul élénk, expanzív gazdasága, miközben az év első negyedévében a japán konjunktúra is új lendületet kapott. Az Európai Unió gazdasági fellendülését a második negyedév elején is a visszafogott ütemű fejlődés, a versenyképességi gondok és magas munkanélküliség hátráltatja. A müncheni ifo gazdaságkutató intézet szakértők megkérdezésén alapuló felmérése szerint áprilisban az eurózónában tovább mérséklődött a gazdasági hangulat, és egyelőre a várakozások még nem mutatnak a fellendülés irányába. A Németország ipari és kereskedelmi teljesítményét mérő ifo konjunktúra mutató májusban ismét visszaesett, ami a havonta végzett felmérésben már sorozatban a negyedik alkalommal következett be. Az általános pesszimizmus ellenére a német nagy- és kiskereskedőknél a gazdasági kilátások javulásába vetett bizalom viszonylag stabil mutatkozott. A nyomott gazdasági hangulat mellett a makroadatok kissé derűsebbé teszik a kilátásokat. A német GDP az első negyedévben az előző évihez képest 1,1 százalékkal, a 2004 negyedik negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal bővült. A szembetűnő javulás nagyrészt a külkereskedelem élénkülésének tudható be, de részben a munkanapok számának statisztikai hatására is visszavezethető - írja a német DIW. A kutatóintézet előrejelzése szerint az első negyedévi termelés a második negyedévben várhatóan 0,2 százalékkal bővül. Magyarországon 2005 első negyedévében összességében kedvezően alakultak a makrogazdasági mutatók, azonban továbbra is borús a helyzet a költségvetési hiány és a mezőgazdaság versenyképessége tekintetében, továbbá a vállalatvezetők helyzetmegítélése és várakozásai is sok bizonytalanságot tükröznek. Magyarország bruttó hazai terméke 2005 I. negyedévében 2,9 %-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az ipar 1,4 %-kal, ezen belül a feldolgozóipar 1 %-kal bővült. A külkereskedelemben 2005 első negyedévében a kivitel volumene 8, a behozatalé 5 %-kal bővült 2004 I. negyedévéhez képest. A beruházások volumene 2005 I. negyedévében 6,8 %-kal nőtt, ami nagyrészt az autópálya-építéseknek tudható be.

    Bővebben >>>

    2005. április 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    Februárban az ipari termelés adatai alapján az Európai Unióban mérséklődött a növekedés korábban sem magas üteme. A hazai termelési adatok szerint az ipar termelése – amely elsősorban az exportértékesítésen keresztül kapcsolódik az Európai Unióhoz – februárban követte annak tendenciáját, vagyis itt is mérséklődött a növekedés üteme. Az ipar exportértékesítése februárban stagnált. Az építőipar termelése és a mezőgazdasági termékek értékesítése ezzel szemben dinamikusan nőtt. A kiskereskedelmi forgalomban folytatódott a növekedési ütem lassulása. 2005. februárban az export és az import forintértéke, valamint a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegében változatlan maradt 2004 februárjához viszonyítva. Januárban a külkereskedelmi forintárak csökkentek. A tendencia folytatódása esetén mind a kivitel, mind a behozatal volumenének jelentős, egymáshoz hasonló mértékű növekedésére lehet következtetni. Az államháztartás hiánya az első negyedévben az egy évvel korábbinál valamivel nagyobb volt. A fogyasztói árak lényegesen kisebb ütemben emelkedtek, mint az előző év azonos időszakában, és mind a februári, mind a január–februári adatok szerint idén az ipari és az építőipari termelői árak is kevésbé nőttek, mint tavaly. A foglalkoztatottak száma lényegében változatlan maradt, a munkanélkülieké emelkedett. A reálkeresetek a versenyszférában is, a költségvetés területén pedig nagymértékben nőttek, az egyhavi külön juttatás januári kifizetésével összefüggésben. Az elmúlt évben – miközben a reálkeresetek mérséklődtek – a nyugdíjak reálértéke érzékelhetően emelkedett, a központi költségvetésből folyósított családi támogatások és szociális juttatások reálértéke csökkent.

    Bővebben >>>

    2005. március 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2004. IV. negyedévében a gazdasági növekedés Magyarországon kizárólag az ún. bázishatás következtében lassult, míg a világ gazdaságilag fejlett térségeiben a konjunktúra valóságosan gyengült. A hazai növekedés motorja az áruk és szolgáltatások kivitele volt, amely az év egészét tekintve gyorsabban nőtt, mint a behozatal. A belföldi felhasználás kisebb ütemben növekedett, mint a termelés, az egyensúlyhiány mérséklődött. Az átlagosnál lassabban növekedett a felhasználás túlnyomó részét kitevő fogyasztás, míg a felhalmozás növekedésének mértéke meghaladta a GDP-ét.
    Az ágazatok közül legdinamikusabban a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke emelkedett, súlya azonban így is csekély. Az átlagosnál valamivel gyorsabban növekedett még az ipar, az építőipar, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés bruttó hozzáadott értéke. A 2005. januári ipari termelési indexek szerint azonban folytatódott a növekedési ütem decemberben is megfigyelt lassulása. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése januárban mérsékelten nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az új belföldi rendelések csökkentek, az új exportrendelések emelkedtek. A teljes rendelésállomány január végén kisebb volt az egy évvel korábbinál.
    A fogyasztóiár-emelkedés üteme februárban tovább lassult. Idén is emelték az árakat adóemelések, de a tavalyinál lényegesen kisebb mértékben. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az államháztartási hiány a GDP 4,5%-át tette ki, 1,7 százalékponttal kevesebbet az előző évinél. A kormányzati adósság továbbra is a maastrichti követelményt jelentő 60% alatt maradt, 57,6%-ot tett ki.

    Bővebben >>>

    2005. február 1.Kutatás
    Gazdasági Havi Tájékoztató

    2004-ben a gazdaság fejlődése - összhangban a világgazdasági trenddel - gyorsabb volt, mint a megelőző évben, bár a növekedés dinamizmusa a világ gazdaságilag fejlett térségeihez hasonlóan az év folyamán kissé mérséklődött, melyben szerepet játszik a magas bázis (tehát, hogy a bruttó hazai termék növekedési üteme 2003 második felében is gyors volt). Magyarországon a megelőző évinél gyorsabb gazdasági növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás váltotta ki. A fogyasztói kereslet 2004-ben - eltérően az előző három évtől - lassabban emelkedett, mint a GDP. A GDP felhasználásának szerkezete a gazdaság jövőbeni fejlődése és egyensúlyi helyzete szempontjából kedvező irányba mozdult el.
    A gazdasági növekedés dinamikájának változásában - a termelés oldaláról - az iparnak kitüntetett szerepe volt. Az ipari bruttó termelés 2004-ben számottevően gyorsabban emelkedett, mint a megelőző évben. Az ipar fejlődését az export biztosította. Az építőipari termelés építményfőcsoportok szerinti szerkezete eltolódott az egyéb építmények (műtárgyak) javára. Kiemelkedően gyors növekedést értek el az úthálózat fejlesztését végző építőipari nagyvállalatok. A mezőgazdaság teljesítménye 2004-ben számottevően emelkedett, elsősorban a kiemelkedően jó gabonatermés következtében. A külkereskedelmi termékforgalom dinamikusan fejlődött. A hiány exporthoz viszonyított relatív nagysága csökkent. Az egyenleg javulásában meghatározó szerepe volt a gépek és szállítóeszközök külkereskedelmének, ahol a kiviteli többlet nagyobb lett a megelőző évinél. 2004-ben az ipari termelői árak, valamint a fogyasztói árak gyorsabban, az építőipari árak lassabban emelkedtek az egy évvel azelőttinél. A mezőgazdasági termelői árak az előző évi növekedéssel szemben csökkentek.

    Bővebben >>>