Naptár
Ke
Sze
Csü
Szo
Va
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
14
15
16
18
19
20
21
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
  • Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásai Magyarországon, 2012-2016

    A GVI egy korábbi publikációjában foglalkoztunk az automatizálás várható hatásaival általában és – magyar foglalkoztatási adatok alapján – a magyar ...

  • A GVI 2017. októberi negyedéves konjunktúra-felvételének eredményei

    Az MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúra felmérésében 400 cégvezető véleményét kérdezzük a cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. A 2017.

  • Kedvező üzleti helyzet, javuló várakozások - Az MKIK GVI 2017. októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

    A GVI legfrissebb vállalati konjunktúra vizsgálata 3.064 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul Az eredmények szerint a konjunktúramutató értéke ...

Google kereső
Hírfolyam
Címke: gazdasági havi tájékoztató
2006. június 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság fejlődési pályája továbbra is stabilnak mondható. Az ipari termelés az év első öt hónapjában dinamikusan, 10% körüli ütemben bővült az előző évihez képest. A külkereskedelmi mérleg hiánya tovább csökkent, a kiskereskedelmi forgalom egyenletesen, több mint 5%-os ütemben bővül. Az eddiginél gyengébb eredmények érkeztek azonban az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás ágazatokból. Az építőipari termelés 2006 májusában közel 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, az év első öt hónapjában pedig az előző évi szinten stagnált a termelés. A kereskedelmi szálláshelyek az év első öt hónapjában nem érték el az egy évvel korábbi vendégforgalmat, a szállásdíj-bevételek pedig csak csekély ütemben nőttek. Az ország makrogazdasági helyzetét és stabilitását elsősorban a továbbra is aggasztó méretű államháztartási hiány veszélyezteti. Ehhez hozzájön, hogy a tervezett kiigazítási csomag hatásosságát hazai és külföldi szakértők egyaránt megkérdőjelezhetőnek látják. Ezzel kapcsolatosan a gazdaság kiszámíthatóságára, és végső soron a vállalkozások hatékonyságára az elmúlt hónapokban negatív hatást gyakorolt a forint erőteljes volatilitása, az árfolyam külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságának való kiszolgáltatottsága. Az infláció egyelőre mérsékelt marad, de amennyiben a forint tartósan gyengélkedik, és a fiskális politika kilátásai nem javulnak, a fogyasztói árak az év végén átmenetileg éves szinten akár 4-5 százalékkal is emelkedhetnek.

Bővebben >>>

2006. május 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar ipar teljesítménye és szerkezete továbbra is pozitívan értékelhető. A feldolgozóipar, és különösen a kivitelre termelő vállalkozások kilátásai – a nemzetközi környezetnek megfelelően - kedvezőek. Az IMF és az Európai Központi Bank egyaránt felfelé módosította tavaly őszi, az euróövezet gazdaságára vonatkozó növekedési előrejelzését, ami alapján a tavalyi 1,3%-os bővülés után 2006-ban az euróövezetben a gazdasági növekedés üteme a 2%-os szintet is meghaladhatja. A fellendülés tartósságát azonban némi bizonytalanság is övezi, ami többek között az Európai Központi Bank kamatemelési döntésével kapcsolatos aggodalmak erősödésében is tükröződik. A bizonytalanság forrását Németországban a visszafogott belföldi kereslet és a kormány által kilátásba helyezett áfa- és adóemelések jelentik. Igaz, a német kormánykoalíció abban egyetért, hogy mérsékelni kell a vállalkozások adóterheit. Bizonytalanság jellemzi a magyar gazdasági környezetet és várakozásokat is. Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy jövőre összesen több mint 1000 milliárd forint körüli, a GDP 4,5%-át kitevő fiskális megszorításra kerülhet sor. Ezen belül az jelenthet gondot, hogy némely kilátásba helyezett, az üzleti élet rendjébe számottevően beavatkozó megszorító intézkedés (pl. eva szigorítás) megzavarhatja a gazdasági szereplők számításait, jelentős adminisztrációs többletterheket róhatnak a vállalkozókra és visszavethetik a kormány gazdaságpolitikai lépéseibe vetett bizalmat. A gazdaság jelentős húzóerejét továbbra is a dinamikus exportbővülés jelenti. Az építőipar a 2005. évi lendületes bővülést idén nem tudja megismételni. Az épületek építésnek csökkenésében elsősorban a lakásépítések mérséklődésének hatása érezhető, pozitív indikátorként említhető a szerződésállomány magas szintje.

Bővebben >>>

2006. április 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság teljesítménye 2006. I. negyedévében nem mutatott különösebb meglepetéseket. A 4,3%-os GDP bővülés, a korábbi növekedési ütem folytatódását jelenti, az év hátralévő részében - a nyugat-európai kedvező konjunkturális kilátásoknak köszönhetően - kisebb gyorsulás is valószínűsíthető. Bruttó hazai kibocsátásunk változatlanul több mint kétszer olyan gyorsan bővül, mint az euróövezet országaiban, ám ez túlzott optimizmusra mégsem adhat okot, mivel a visegrádi országok – Lengyelországot leszámítva – az elmúlt két évben egy stabil, és ennél gyorsabb fejlődési pályára álltak rá, aminek következtében a következő egy-két évben egyre érzékelhetőbbé válhat Magyarország lemaradása. Emellett hazánkban jelentősek a regionális különbségek az egy főre eső jövedelemben, és uniós összehasonlításban is alacsony a keleti és északi régiók kibocsátása. Miután a magyar gazdaság jól teljesít – az ipari termelés növekedése a 11%-ot is meghaladja, az építőipar közel 14%-kal bővült az első negyedévben – a lehetőségek kihasználása jelentős mértékben függ a kormány reformlépéseitől. Elemzők szerint nem az euró bevezetésének elhalasztása jelentene gondot, hanem sokkal inkább az, ha Magyarország utolsóként csatlakozna az euró-övezethez. A változáshoz a munkapiaci mutatóknak, a kínálat szerkezetének is javulni kell. Az aktivitás továbbra is alacsony (54,5%), ráadásul csökkent, a munkanélküliség pedig lassan kúszik felfelé. Az év első negyedévében az aktívak 7,7%-a nem talált munkát.

Bővebben >>>

2006. március 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A nemzetközi konjunkturális környezet kedvező a magyar gazdaság fejlődése szempontjából, azonban márciustól az erős globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesése következtében jelentősen gyengült a forint, és nőtt a hitelezők által elvárt kockázati prémium. A legfontosabb kérdés, hogy a megalakuló kormány milyen gyorsan, és hatékonyan tud fellépni az Unió legmagasabb államháztartási hiányának lefaragása, az intézményrendszer hatékonyságnövelése és az egyensúly helyreállítása érdekében. Amennyiben a gazdaságpolitika kontrollja nélkül, a piac által kikényszerítve valósul meg a korrekció, szélsőséges árfolyamés hozamalakulásra, az eszközárak ingadozásának növekedésére, a belső kereslet és a reáljövedelmek csökkenésére lehet számítani. A költségvetési hiány mellett Magyarország a gazdaságilag aktív népesség arányát tekintve is a sereghajtók között van az EU-ban, a munkanélküliségi ráta ennél kedvezőbb, bár 2005-ben az uniós országokéval szemben növekedett. Mindemellett a makrogazdasági mutatók összességében pozitív képet mutatnak, februárban az ipari termelés és az ipar kivitele is jelentős ütemben bővült, a kiskereskedelmi forgalom stabil növekedést produkál. Az export húzóereje a németországi pozitív üzleti várakozások alapján a következő hónapokban sem hagy alább. A forint gyengélkedése és a magas olajárak ellenére az infláció mérsékelt szinten mozog, a fogyasztói árak márciusban 2,3%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, a jegybank az alapkamatot áprilisban nem változtatta. A költségvetési szférában az átlagbér kisebb ütemben nő, és a létszám nagyobb ütemben csökken, mint a versenyszektorban.

Bővebben >>>

2006. február 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság 2005-ben potenciáljának megfelelően jól teljesített, és 2006 első makrogazdasági mutatói alapján töretlen a fejlődés üteme és struktúrája. A fejlődési pályát jelentős mértékben befolyásolja a kedvező külpiaci környezet, a számunkra pozitív trendek a nemzetközi kereskedelemben, beruházásokban és tőkepiaci folyamatokban. A jóban a rossz, hogy éppen ennek a függőségnek tudható be, hogy a magyar gazdaság nem elhanyagolható kockázatoknak van kitéve. Az elmúlt évben erősödött a fejlődési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság. Az államháztartás növekvő eladósodása, a külső egyensúly fokozatos romlása és a költségvetés átláthatóságának hiányosságai a befektetői bizalom megrendüléséhez, az adósság finanszírozásának drágulásához vezethet. A fiskális politika szigorítsa, és ezzel együtt a közigazgatás ésközszolgáltatás racionalizálása, és a foglalkoztatást ösztönző gazdaságpolitika elkerülhetetlen. A vészharang kongatása egyelőre nem indokolt. Az ipar 2005-ben megismételte az előző évi 7% körüli termelésnövelést, a beruházási kedv – nem csak az útépítések hatására – felélénkült, különösen a gépberuházások tekintetében, és erősödő fejlesztési tevékenység jellemzi a szolgáltatási, kereskedelemi és logisztikai üzletágat. A magas,60 dollár körül ingadozó olajár, és az alapkamat emelésére irányuló külső nyomás erősödése ellenére az elemzők az infláció mérséklődését valószínűsítik. Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés, hogy meddig
késlekedik, és a gazdaságot mennyire éri majd sokkszerűen a szükségszerű költségvetési korrekció.

Bővebben >>>

2006. január 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A magyar gazdaság növekedési üteme továbbra is több mint 2 százalékponttal felülmúlja az EU átlagot. Magyarországon 2005-ben - előzetes becslések szerint - 4,2 %-os volt a GDP növekedési üzeme, és ez a teljesítmény várhatóan 2006-ban is tartható lesz. A konjunktúrát jelentős mértékben a dinamikusan bővülő export és az ipari termelés erőteljes növekedése húzza, de gyors ütemben bővült az építőipar és az áruszállítási teljesítmény is. A fejlődésben meghatározó a külföldi tulajdonú vállalatoknak és a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek a szerepe, ami a kilátások szerint lendületet kap újabb – az utóbbi években egyre szaporodó – külföldi logisztikai és szolgáltató központok telepítésével. A nemzetközi konjunkturális kilátások a fellendülés irányába mutatnak. Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerének számító Németországban – a DIW gazdaságkutató intézet elemzői szerint – a 2005. évi 1,1 %-os szerény növekedés után, 2006-ban élénkebb, 1,7%-os bővülés várható. Gyorsulás várható az euró-övezet gazdaságaiban is, a 2005. évi 1,4%-ról 2006-ban 2,1%-ra emelkedhet a fejlődés üteme, és 2007-re is élénk, 1,9%-os növekedést prognosztizálnak a szakértők. A gazdasági fejlődés pályájának stabilitását hazánkban elsősorban az államháztartási deficit tartósan magas szintje, és a kockázatos – főleg devizában felvett – hitelek növekvő állománya veszélyeztetheti. 2005 végére a hiány meghaladta a GDP 6%-át. Az euró 2010. évi bevezetéséhez az elkövetkező években az államháztartásban határozott racionalizálási lépésekre és a kiadások számottevő csökkentésére lenne szükség.

Bővebben >>>

2005. december 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2005 novemberi felmérése szerint az átmeneti gazdaságokban összességében javult a gazdaság intézményi környezete az elmúlt három évben, de még számos intézményi és szabályozási akadály nehezíti a vállalkozói létet – különösen a fejlődésre és munkahelyteremtésre leginkább alkalmas cégek körében. Magyarországon nem javult a helyzet: nőtt a vállalatokat terhelő ügyintézés időigénye és erősödött az állami megrendelésekhez kapcsolódó korrupció.
A magyar ipari termelés dinamikus növekedése az év utolsó hónapjaiban is folytatódik, ami különösen szembetűnő a járműgyártásban. Az ipar belföldi értékesítési árai az inflációnál kétszer gyorsabb ütemben emelkedtek 2004 és 2005 novembere között, a legnagyobb ütemű drágulás a közműszolgáltatásban, a vegyiparban és az energiatermelésben, a legkisebb az élelmiszeriparban mutatkozott. Az MNB előrejelzése szerint 2006-ban akár 1 % alá is süllyedhet az infláció, majd 2007-ben 3% körül stabilizálódhat. A külkereskedelmi egyenleg 2005 első 11 hónapjában folyamatosan javult, az export, aminek háromnegyedét EU országokkal bonyolítjuk, dinamikusan bővült, az import mérsékeltebb ütemben erősödött. A munkanélküliség az utóbbi három negyedév idősorát tekintve 7,2%-on stabilizálódott, az aktivitási arány 65% körüli, ami uniós összehasonlításban még mindig alacsony. A turizmus számára sikeres év volt a tavalyi, novemberig mind a vendégéjszakák, mind a bevételek számottevően növekedtek.

Bővebben >>>

2005. november 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

Az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányról a korábbi tájékoztatóinkban többször tettünk említést. Ettől, a gazdasági és a pénzügyi stabilitás érintő kockázati tényezőtől eltekintve pozitívak a visszajelzések a gazdaság helyzetéről, a konjunkturális mutatók az év első 10 hónapjában határozottan kedvezően alakultak. Az ipar, az építőipar és a külkereskedelem is dinamikusan bővült, és erős maradt a vállalkozók beruházási hajlandósága. A gazdaság lendületét leginkább a kormányzat és a parlament alacsony hatékonysága, a hibás, vállalkozóellenes gazdaságpolitika és a tisztességtelen vállalkozói magatartás (nemfizetés, körbetartozás) fogják vissza. A gazdasági hatékonyság és a társadalmi egyenlőség nagy ellensége a korrupció és becsületesség hiánya a kormányzati és a vállalkozói szektorban. Ezen a téren Magyarországon és a közép-kelet-európai régió legtöbb országában – a fokozatos javulás ellenére – még mindig szembetűnően rosszabb a helyzet, mint a nyugat-európai országokban.
A világpiacon a nyersolaj ára stabilizálódni látszik. Relatív stabil volt a forint is az utóbbi hónapokban, a dollár továbbra is erős a nemzetközi piacokon az euróval szemben. Az építőipar teljesítményének dinamikus növekedése folytatódik, és a nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 III. negyedévében számottevően, 8,5%-kal 2004-hez képest. Nőtt a külkereskedelmi forgalom is, miközben a hiány csökkent az első tíz hónapban. Pozitívan alakult az első 10 hónapban a turizmusban érdekelt vállalkozások helyzete is, a vendégéjszakák száma 5%-kal, szállásdíjbevétel 13%-kal nőtt. A kiskereskedelem forgalmi adatai az élénk kereslet folytatódását vetítik előre. A a fogyasztói árak az első tizenegy hónapban, átlagosan 3,6%-kal voltak magasabbak mint egy évvel korábban.

Bővebben >>>

2005. október 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A pozitív konjunkturális mutatók és a fejlődési pálya ellenére a magas államháztartási hiány és az euró bevezetési céldátuma körüli bizonytalanság rontja az ország kockázati megítélését és növeli a gazdaság sérülékenységét. A globális tőkepiaci helyzet egyelőre még kedvező, de a tartósan magas olajár, ill. a forintárfolyamban és a hozamokban bekövetkező változás tartósan lassabb növekedést eredményezhet. A közszféra hatékonyságát tekintve Magyarország valószínűleg lemarad az uniós országoktól: a közalkalmazottak létszámának növekedése és az Ausztriával szembeni szembetűnő létszámtöbblet a közszféra racionalizálásának szükségességére utal. 2005. III. negyedévében kedvezően alakult a magyarországi cégek helyzete. A GVI és a KOPINT-DATORG konjunktúra felmérése egyaránt arra mutat, hogy emelkedett a feldolgozóipari cégek termelése, és az optimizmus a várható üzleti helyzet megítélésében és különösen az export várakozásokban érzékelhető. A lakásépítések piacát változatlanul
az egy éve tartó visszafogott kereslet jellemzi. Nőtt ugyan a használatbavételi engedélyek száma, csökkent ugyanakkor a kiadott építési engedélyek száma. A lakásépítésekben a vállalati megrendelések súlya az elmúlt években folyamatosan emelkedett és megközelítette a lakossági megrendelések súlyát. Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,9%-kal, a 2004. szeptemberivel összehasonlítva 7,5%-kal növekedtek, a villamosenergia-, gáz-, gőz és vízellátás árai 14%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben kissé romlott a helyzet a munkaerőpiacon. A munkanélküliség ugyan uniós viszonylatban nem magas, de változatlanul alacsony a foglalkoztatási ráta, miközben tovább romlottak a fiatalok elhelyezkedési esélyei és nőtt a tartós munkanélküliség.

Bővebben >>>

2005. szeptember 1.Kutatás
Gazdasági Havi Tájékoztató

A GDP növekedési üteme 2005 végére várhatóan - a korábbi mérsékeltebb előrejelzésekkel szemben - eléri a 3,8 százalékot. Az ipari termelés dinamikusan növekszik, augusztusban 6,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül az első nyolc hónapban szembetűnő növekedést ért el a jármű-, a gép- és a műszergyártás. Az építőipari termelés bővülése – részben az útépítések hatására - augusztusban sem hagyott alább, az év első nyolc hónapjában 14 %-os volt a növekedés 2004 azonos időszakához képest. A külső gazdasági hatások közül rendkívül kedvező a nemzetközi befektetői környezet, a nemzetközi kamatlábak alacsonyak és magas a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ugyanakkor a dinamikus világgazdasággal szemben az euró-övezet lanyha gazdaságán egyelőre nem mutatkoznak az élénkülés előjelei. A forint stabil, az infláció üteme szeptemberben 3,7 % volt. Az egyik legnagyobb kihívást a nemzetgazdaság számára továbbra is az államháztartás hiánya jelenti, aminek
összege a harmadik negyedév végére megközelítette a GDP 5 %-át. A külkereskedelmi egyensúly augusztusban tovább javult, az első nyolc hónapban az export 7, az import 3 %-kal bővült az előző évhez viszonyítva, a folyó fizetési mérleg hiánya azonban továbbra is magas. Az idegenforgalom helyzete kedvezően alakult az első nyolc hónapban, 2004-hez képest 5%-kal több vendég 1%-kal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken, amelyek díjbevétele is jelentősen nőtt. A lakosság fogyasztási hitelállományának lassú növekedése mellett kedvezőtlen trend, hogy a kockázatos devizahitelek aránya 2005-ben meredeken emelkedik. Az alkalmazottak létszáma az év első nyolc hónapjában 2004-hez képest alig változott, a reálkereset 6,9 %-kal nőtt a nemzetgazdaságban.

Bővebben >>>