Az alábbi rövid elemzésben a nemrég véget ért Rio de Janeiro-i Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezésével és lebonyolításával kapcsolatos legfontosabb konzekvenciákat ismertetjük. Az érintettek és a média beszámolói számolatlanul hívták fel a figyelmet a különböző hiányosságokra, visszásságokra, a résztvevőket és a nézőket érő veszélyhelyzetekre. Ezek a tények felvetik a kérdést: hogyan kaphatta Rio de Janeiro a rendezés jogát? Az elemzés során azokat a tényezőket, feltételeket mutatjuk be, amelyek nélkülözhetetlenek az ötkarikás játékok rendezéséhez. Ezek közül is leginkább a gazdasági aspektusokra fókuszálunk.

A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint a tanulók döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is). A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években.

A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az elemzés a GVI 2016. januári rendszeres negyedéves konjunktúra-felvételének adatain alapul, melynek részeként 400 hazai vállalkozást kérdeztünk a témában. Az eredmények alapján a vállalkozások 81%-ának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2015-ben, a válaszadók 45%-a pedig maga is tartozott beszállítóinak legalább egyszer a vizsgált időszakban. A késedelmes fizetések legnagyobb arányban a kisvállalkozások körében, illetve az építőiparban jelennek meg. Ugyanakkor az utóbbi évek eredményeivel összevetve az látható, hogy a cégek késedelmes fizetésekkel kapcsolatos helyzete javult: átlagosan csökkent a késedelmesen fizető üzleti partnerek illetve az értékesítésen belül késve befolyó összegek aránya, csökkent azon cégek aránya is, amelyek vevőik késedelmes fizetése miatt nem tudtak legalább egyszer időben fizetni a beszállítóiknak.

Elemzésünkben a hazai vállalkozások béren kívüli juttatások alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatát mutatjuk be. Az elemzés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2016. áprilisi konjunktúra-felmérésének adatain alapul, melynek részeként 2800 hazai vállalkozást kérdeztünk meg az általuk nyújtott béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban. Az eredmények alapján a megkérdezett vállalkozások 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány tekinthetőek. A béren kívüli juttatások alkalmazása összefüggésben áll a vállalatmérettel, a gazdasági ágazattal, a külföldi tulajdonhányaddal illetve az üzleti helyzettel: a legnagyobb arányban jellemzően a közepes- és nagyvállalatok, a feldolgozóiparban tevékenykedő, a külföldi tulajdonban lévő és a jó üzleti helyzetű cégek nyújtanak béren kívüli juttatásokat. A béren kívüli juttatásokra szánt keret összege a válaszadó cégek 83%-ánál nem változott az elmúlt évben. Azon cégek többségénél, amelyek csökkentették a béreket 2015-ben, a cafeteria-keret nem változott, közel egyharmaduk esetében pedig csökkent a béren kívüli juttatásokra szánt keret, azaz a válaszadó cégek nem kompenzálták a bércsökkentést béren kívüli juttatásokkal.

Harminchetedik alkalommal került sor az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely Magyarországon a legnagyobb – legtöbb cégre kiterjedő – vállalati konjunktúra vizsgálat. A továbbiakban bemutatjuk a vizsgálat főbb eredményeit.

Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy hogyan vélekednek a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, illetve vezetői néhány közhivatal és intézmény hatékonyságáról, szolgáltatásaik minőségéről. Az elemzés a GVI KKV Körkép kutatásának négy hullámán (2010. október, 2014. július, 2015. július, 2016. január) alapul, 1207 válaszadó intézmény értékelését vizsgáltuk.

Családbarát eszközök a magyar vállalati gyakorlatban

A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös „Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis” kutatásának 2013. és 2014. évi adatfelvételeiből kiderül, hogy mely családbarát eszközöket alkalmazzák a legszívesebben a magyarországi vállalatok és melyek a családbarát attitűd szempontjából élenjáró vállalat-típusok.

A GVI 2015 őszén végzett adatfelvételt rövidtávú munkaerő-piaci kutatásához, amelynek keretein belül a közfoglalkoztatottakkal kapcsolatos kérdéseket is feltettünk a megkeresett cégeknek. A vállalatok nagy része nem került kapcsolatba közmunkásokkal, illetve a közmunkaprogramokkal. Amelyek igen, azok többségében negatívan értékelik az üzleti helyzetükre gyakorolt hatást. Sokkal többen állítják, hogy alkalmaznának volt közfoglalkoztatottat, mint ahányan valóban megtették ezt 2015-ben, ami a munkaerőpiac nem megfelelő működését is jelezheti.

2015 őszén került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK GVI Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis című kutatásának legutóbbi adatfelvételére, amelynek során 7112 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. A következő rövid összefoglalóban megmutatjuk a toborzási nehézséget tapasztaló vállalatok arányának változását és az egyes munkaerő-típusok toborzási nehézségeinek alakulását. Végül kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézséggel való szembesülés hogyan változik az egyes vállalati csoportokban.

Rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2015. októberi vállalati konjunktúra-felvételének adatain alapul.

Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalkozások legnagyobb arányban ügyintézésre (pl. Ügyfélkapu), az ügyfelekkel való emailezésre és piaci folyamatokról való tájékozódásra használják a világhálót. A vizsgált cégek alig több mint fele rendelkezik saját honlappal, amely a 10 fő alatti mikrovállalkozások nagy számával magyarázható. Magát a számítógépes rendszert, az azon tárolt adatok biztonságát és a rendszer korszerűségét egyaránt nagyon fontosnak értékelték a vállalatok.